Papp László Tamás
A forradalom nem abszolút filmszínház – az igazi ’56 túl véres a politikai kasszasikerhez
Magyar Péter és Áder János beszéde is „ünnepibbre” sikerült – de továbbra sem a politikusoktól tudjuk meg, milyen volt a forradalom.
Maffiózókkal a maffiaállam ellen?
Ha Orbán Viktor keresztapa, akkor a Tisza-kormány politikusává lett államtitkárok, cégvezetők, rendőr- és honvédtábornokok, ügyészek is bűnözők.
A Mi Hazánk nem a középjobb széle, hanem a szélsőjobb közepe akar lenni. A kongresszusi üzenet ugyanakkor azt a paradoxont is megpróbálta feloldani, hogy a közélet perifériájának centrumaként soha nem jutnak a hatalom belső köreibe. A Mi Hazánk nyitáspolitikája amúgy teljesen logikus, ugyanakkor kockázatos mutatvány is.
Lehetünk-e függetlenek önmagunktól?
A függetlenség alatt többnyire a pártoktól, az aktuálpolitikától való függetlenséget értjük. Mintha az elfogultság csak kívülről jöhetne. Rendszerint nem gondolunk rá, hogy a függetlenségünk legnagyobb ellensége gyakran odabent van, belőlünk jön. Vagyis ezt a harcot először önmagunkkal kell megvívnunk.
Egy igazi zöldnek csak a parlamenten kívül van élet
A zöld politika és a környezetvédelem volt az, amely a rendszerváltás óta legkevesebbet profitált a parlamenti és kormányzati jelenlétből.
Zsoltibácsizó algoritmus az üvegfalú chatszobákban
Képzeljük el, hogy a lakásainkat úgy bekamerázzák, hogy annak bármelyik részét láthatják. Ön hozzájárulna ennek a rendszernek a telepítéséhez? Ha pedig a lakásunkba, autónkba, bőröndünkbe nem engedünk ilyen módon benézni, akkor az elektronikus helyiségeinkbe miért?
Úgy néz ki, a Tisza-kormány jó úton halad, hogy a Sógország következő része is zajos kasszasiker legyen a botránybohózat kategóriában.
Köpés után - Veszélyben lehet-e Magyar Péter?
A csúcspolitikusokra a legnagyobb veszélyt napjainkban az jelenti, hogy a közhangulatnak való populista behódolás, a korlátok lebontása azokat a fékeket is kiiktatja, melyek épp a vezető testi épségét oltalmaznák.
Ami a globális felmelegedést illeti, az a hamis kép tapadt meg az emberek fejében, hogy az kellemetlen ugyan, de belehalni nem lehet, így hát ráérünk arra még.
A hatalom gyönyöre, avagy a szégyenítés végtelenített ciklusa
A bosszú körhintája csúcsfokozaton pörög. A szerkezet vezérlőpultja mögött csere történt: az új hintáslegény fiatalabb, snájdigabb, egészségtudatosabb. De a műsor, az azt sikítozva élvező közönség és a hintáslegény keze alá dolgozó személyzet ugyanaz. Pedig a népnek is kell(ene), hogy legyen féke és ellensúlya.
És ha nem, akkor mi lesz? – Forgatókönyvek szivárványos jogérvényesítésre
„Jövőre Magyar Péter itt lesz a Pride-on velünk” – reménykedett a Pride-on vonulók egyike. Hát, én azért nagy tétekben nem fogadnék erre. Természetesen, ha így lesz, valamint az LMBTQ-közösség jogi emancipációja is megvalósul, akkor örülünk. De ha mégse, akkor mit csináljunk?
Felvonulók kérték, avagy mit várhat a Pride népe Magyar Pétertől?
A kérdés a Pride előtt az: deklarálja-e Magyar Péter és pártja az LMBTQ-közösség teljes családjogi emancipációját?
Orbán Viktor – triggermágusból sétáló politikai hulla
Orbán Viktornak már politikai hullának kéne lennie. Hogy mégsem így van, és a halott sétál, beszédet mond, nyilatkozik, sőt újraválasztják, az azért van, mert nagyon sokan érdekeltek benne, hogy fenntartsák a látszatot, hogy még él.
A bosszú körhintája – Buborékország rövid története
Úgy látom, bosszúvágyból, kárörömből, megalázásból, a vesztes fölött állók drákói leszámolást óhajtó beszólogatásaiból túlkínálat van. Különösen, hogy egyre többen beállnak ebbe a kórusba, olyanok is, akik korábban nemigen nyitották ki a szájukat.
Sógország, avagy az én rokonom egyenlőbb a többinél
Sokadjára bizonyosodhat be: a szemben álló politikai szekértáborok, holdudvarok, érdekkörök, brancsok és klikkek valójában nem elveket kérnek számon, amikor másik térfélre morális vádakat kiabálnak át. Ugyanis ezeket a szabályokat maguk felé, a saját oldalukon nem érvényesítik.
Lesz-e hidegháború Magyar Péter és a balliberálisok között?
Együttérző szánakozással nézem a balliberális körből verbuválódott Tisza-szavazókat.
Csúcsra jár a túlhatalomgyár – avagy ez még nem a rendszerváltás. Csak a rendszeren belüli váltás. Mi a különbség? A késő éjszakába nyúló kampánytudósításokat némiképp kipihenve, lentebb örömest kifejtem.
A Sakál kampánya – nem kell merénylőnek lenni, elég annak látszani
Hogyan gyártsunk könnyen, gyorsan merényletveszélyt, önmerényletgyanút úgy, hogy az a mesterlövész soha nem tűnik fel a szónoki emelvénnyel szembeni tetőn elfoglalt tüzelőállásban? Orbán Viktor győri beszédére sietve úgy éreztem magam, mint a kedvenc merényletes történetem, A Sakál napja nyomozója a De Gaulle francia elnök részvételével tartott ünnepség felé tartva.
Két iksz mind fölött – a pillanat urai a történelem ellen
A március 15-i beszédek fekete lyukként zabálják fel a történelmet mint olyat. Mert ahhoz, hogy megnyerjék a jövőt, úgy tűnik, nekik az kell, hogy felszámolják a múltat.
Lázadjunk, de okosban – NER-es aranyifjak és öregfiúk halálugrása a földszintről
Korunk főáramú rebellise olyan lázadó, aki azt játssza, hogy egy lázadót játszik – de közben ő is egy másik csávót játszik. Ez minden idők legkomfortosabb lázadása.
Az ifjú Zjuganov kalandjai a szegedi Móra Kollégiumban – avagy hogyan csajozik egy kommunista?
Mi visz rá valakit, hogy a szovjet csapatok kivonulása és Szovjetunió felbomlása után néhány hónappal be akarjon lépni a kommunista pártba?