A nem éppen ideális brit–argentin-kapcsolatok jócskán megszenvedhetik az elnök húzását – melyben számos politikai motivációja összeér. Még az is felmerülhet: lesz-e új falklandi háború.

A 2021 augusztusa óta ismét tálibok uralta Afganisztánra jó ideje nem igazán figyel a világsajtó. Pedig lenne miért. Az országban ismét elkezdtek fellángolni a harcok - a tálibok csak illékony nyugalmat hoztak, és még ennek is brutális elnyomás az ára. Eközben az ország nemzetközi helyzete pont olyan érdekes, mint az a geopolitikai törésvonal, amelyen fekszik.

Augusztus végén az Egyesült Államok levette Szíriát a terrorizmust támogató országok listájáról. Az Aszad-rendszer összeomlása után, sokan attól tartottak, a győztes lázadók iszlamista rezsimet hoznak létre, és újabb polgárháborúba taszítják az országot. A helyzet azóta meglepő módon stabilizálódott. Érdemes körüljárni, hogyan, miért, és legfőképpen, hogy valójában mennyire.

Egy ideje változóban van Észak-Korea „filmipara”. Már amennyiben beszélhetünk ilyenről a mindent tervgazdaságban termelő diktatúrában. Míg korábban az 1950-es éveket idéző hősi eposzokat gyártottak, fekete-fehér karakterekkel, ma már a Kádár-kori magyar „kritikus” művekre emlékeztető alkotások is napvilágot látnak.

Nyugat-Afrikában „puccsövezet” alakult ki, miután katonatisztek több, egymással határos országban is eltávolították a főleg franciabarát politikai vezetést. Most Oroszország és Kína felé orientálódnak.

Boszorkányüldözéssel válaszolhatnak a fokozódó kínai nyomásra.

A Jasszer Abu Shabab által vezetett Népi Erők egy 2024-ben alakult, de igazán csak idén aktivizálódó, kevésbé ismert szervezet. Izrael támogatásával ma már egy kisebb területet is ellenőriznek a Gázai övezet déli részén.