„Én tudom, ki vagyok! Egy csávó, aki egy csávót játszik, aki egy másik csávót játszik” – a Trópusi vihar halhatatlan sorai ugranak be, mikor a napjaink lassacskán mainstreammé váló illiberális retorikáját az MTVA egykori kommunikációs igazgatója a ’68-as lázadáshoz hasonlítja. Korunk főáramú rebellise olyan lázadó, aki azt játssza, hogy egy lázadót játszik – de közben ő is egy másik csávót játszik. Ez minden idők legkomfortosabb lázadása. El se merem képzelni, mi lenne velük, ha elvesztenék a serpáikat, aztán – mint a Trópusi vihar hősei – egyszer csak igazi lázadókkal találnák magukat szembe a dzsungelben.
Szabó László 1968-ról írott posztja fölött merengve valószínűleg nem én voltam az egyetlen, akiben az Ezt most miért? illetve az Ezt így hogy? kérdőjeles mondatok törnek elő. S hiába temetett engem is lavinaként maga alá a kampány, ezt nem hagynám szó nélkül. „A XX. század közepi, a világháború emberi, szellemi és anyagi pusztítását és az azt követő évtized egzisztenciális bizonytalanságát, a rendpárti világlátást leváltó, lázadó liberális politikának mára vége. Liberálisnak lenni ma már nem lázadás. Az új lázadók mást akarnak: rendet, világos korlátokat, békét. A hagyományokat, a régieket, újra, de új módon” – írja. „Ma a lázadás – amelynek fősodratú politikai szerepét pont a liberálisok betonozták be – tehát éppen ’68 és a gigaliberális világlátás szétverése. És a lázadók végül mindig nyernek, elég megnézni a Star Warst. Így volt ’68-ban is. És így lesz most is. A mai fiatalok is lázadni akarnak: helyesen, ez ilyen. A lázadás a liberalizmus ellen fog zajlani – sőt, meg is kezdődött” – teszi hozzá. Amivel Szabó László lényegében Orbán Viktor tavalyi szavait – „mi vagyunk a lázadók” – fejti ki részletesebben, történelmi háttérrel.
Eleve nem igazán értem, hogy miért kell folyton párhuzamokat vonni. Régen ők voltak a lázadók, ma mi vagyunk azok, akkor ők csinálták a forradalmat, ma mi csináljuk. Valahogy nagyon szeretik egyesek az analógiákat, hogy akik régen olyanok voltak, már nem olyanok – most mi vagyunk olyanok. De ez nem igaz.
Miért nem tud valami megállni önállóan, a maga jogán? Szabó azt akarja bizonyítani, hogy ami lázadás volt ’68-ban, az most is lázadás, csak fordítva – vagyis tegyük őket egymás mellé. Persze, miért...
A teljes cikk elolvasásához jelentkezz be.