Ötvenkilenc éves voltam, amikor Cernobbióban megint rám talált a szerelem. Pedig már nem is kerestem. Az ember ennyi idős korában már csak a szemüvegét keresi, a kulcsát, olykor az okát annak, hogy egyáltalán miért is kelt fel.

A tahopológia – a vezető politikusok illetlenségének összehasonlító vizsgálata – még mindig az adatgyűjtésnél tart, pedig az anyag már rég túlnőtt azon, amit a bulvársajtó fel tud dolgozni. Már rég megérdemelne egy külön tanszéket.

Az agresszió a világ legrosszabb befektetése. Az ember bedobja a haragját a közösbe, és abban a szent meggyőződésben él, hogy az eredmény majd a másiknál jelentkezik: az ellenfélnél, a szomszédnál, a főnöknél, az anyósnál, a rivális nagyhatalomnál, esetleg ellenzéki politikai pártnál.

Igazi lavinát indított el az USA-ban egy mondat, amely egy szolgálati telefon memóriájából került elő. Öt és fél évig pihent érintetlenül, most, 2026 augusztusában, egy szenátusi bizottság sajtóközleményének mellékleteként hever mindannyiunk előtt.

Waszlavik „Gazember” László kortárs művészóriás, visszafogottan fogyasztóellenes, műholdtervező mérnök, zenész, titokfejtő asztrológus, Közép-Európa természeti kincse.

Magyarország most egyszerre kapott olcsó hitelt, „nyugodt” árakat, rekordtartalékot és 6000 milliárd forintnyi (eddig visszatartott) pénzt – ilyen kegyelmi pillanat egy évtizedben egyszer van, és aki ilyenkor nem rak rendet, az később ugyanazt a munkát csak sokszoros áron végezheti el.

Kis regionális intimitástörténelem Ferenc Józseftől Kádár Jánoson és Václav Havelen át Gyurcsány Ferencig, Borkai Zsoltig és Magyar Péterig.

Már maga a tézis provokáló és kristálytiszta. Az utópia nem csupán politikai tévedés: teológiai bűn, eretnekség. Aki azt állítja, hogy az ember – megfelelő intézményekkel, neveléssel és technológiákkal – képes tökéletes társadalmat felépíteni, az tagadja az emberi természet alapvető korlátait.

Régi mondás: a hatalom nem formálja az embert, csak nagyít és láthatóvá teszi azokat a tulajdonságokat, amelyek már benne rejlettek. Ezt Magyar Péter esetében is érdemes nagyon komolyan venni, mert – a jelek szerint – Magyarország új miniszterelnöke egyelőre, úgy tűnik, továbbra is inkább kampányol, mint kormányoz.

Miközben Európa versenyképességi tervéből csak minden tizedik ajánlás valósult meg, az Európai Unió vezetése szankciócsomagokat gyárt, választásokat felügyelget és tagállamokat fegyelmez. Alább a tények, számok és következtetések.

Az Európai Unió digitális szabályozása olyan rendszert hozott létre, amelyben a korlátozás normává vált, a fogalmak megvezetően tágak, a végrehajtó hatalom feletti kontroll pedig nem létezik.

Az EU vezetési problémái nem szűnnek meg az Orbán-kormány menesztésével, másoknak is komoly gondokat fognak okozni.

Alex Karp, a Palantir alapítója és vezérigazgatója megírta azt a könyvet, amelyet egy milliárdos szokott írni akkor, amikor úgy érzi, a világ nem érti meg őt eléggé. A The Technological Republic tele van valódi diagnózisokkal, eredeti gondolatokkal – és egy alapvető, gondosan el nem ismert ellentmondással is. Sőt, egy erkölcsileg nagyon veszélyes végcéllal.

A világ jelenleg több, egymással összefüggő turbulens válságot él át egyszerre. Ezek nem véletlenek és nem is teljesen függetlenek egymástól: egy globális rendszer bomlásának tünetei. Hat fő területet vizsgálunk az Egyesült Államok belső és külpolitikai helyzetétől a magyarországi országgyűlési választásokig.

Az alábbi elemzés két forgatókönyvet vizsgál: mi történik egy esetleges ellenzéki győzelem és egy lehetséges Fidesz–KDNP-győzelem esetén – valamint egy harmadik szcenáriót, amelyről a hazai sajtó csak körülményesen mer írni.

Emlékezetfejlesztő társasjáték és árverés. Április 11-ig a Ráday Antikváriumban.

Ennyi volt Európa és az Unió. Aki különvéleményt fogalmaz meg, persona non grata.

Az ukrán vezető hőstörténete nem áll össze. Az elmúlt napokban energiaügyben kibontakozó éles ukrán–magyar konfliktus közepette érdemes erre a kétes hősstátuszra rápillantani. Ukrajna háborús tragédiája valós. De a tragédia nem emeli erkölcsi szentté Zelenszkijt.

Az Európai Unió együttműködésre épülő politikai konstrukcióként jött létre. Szerkezete fegyelmezettséget, önkontrollt és mértéktartást feltételezett, különösen a brüsszeli intézményi központ részéről. Ez a fegyelem az idő előrehaladtával azonban fokozatosan fellazult.

Az inkvizíció lényege nem a fizikai erőszak volt, hanem a mechanizmus: ideológiai mérce, homályos vádak, a vádló és az ítélkező hatalom összefonódása, valamint a bizonyítás terhének áthárítása az érintettre.

A háborúk leginkább úgy törnek ki, hogy fokozatosan eltűnnek a fékek, megszűnnek az érdemi kommunikációs csatornák, elhal a bizalom, a kompromisszum szégyenné válik, és a felek a saját retorikájuk foglyaivá válnak.

Mit tanultunk és mit tudunk ma, lassan hat évvel a koronavírus-járvány és a lezárások, korlátozások kezdete után? Cikksorozatunk záródarabja.

A Covid–19 nemcsak a hétköznapi emberek életét változtatta meg, hanem a hírességekét is. Megnyilvánulásaik formálták a közvéleményt.