közösségi média
Nem a mesterséges intelligencia fog minket kiirtani, hanem a kapzsiság
Úgy tűnik, hogy az „itt és most” létező AI, ami már embereket öl vagy sodor veszélybe, nem annyira érdekes és izgalmas, mint az eljövendő mesterséges intelligencia, amivel saját fejlesztői szerint az emberiség életét kockáztatjuk.
Javítana a közoktatás hatékonyságán? Akkor végre feledkezzen bele egy regénybe!
Lannert Juditnak igaza van. Igaza van mégpedig akkor, amikor a PISA-felmérés friss eredményeinek láttán nem kezd agyzsibbasztó tatárjárásozásba, hanem némi ártalmatlanabb elmúlttizenhatévezés után aggódó tekintettel az okostelefonokra és a szülőkre néz.
A kényelem hajhászása – az elmúlt évtizedekben a társadalmat egyre inkább arra kondicionálták, hogy ezt válassza; ezt szolgálja ki a körénk éppen felépülő világ és persze a virtualitás is.
Ötvenforintos emberségek: a szolidaritás visszaválthatatlansága
Az aluljárók vibráló neonfényében és a hipermarketek parkolóiban, a guberálómaffia birtokain a kőkemény, brutális és véres valóság az úr, a totális társadalmi felbomlás drámája.
A történelmi megállapodás fordulópont a közösségi média történetében, aminek a jelentőségét ma még nem is láthatjuk teljesen.
Az értelmiség egy része most kommentelésben, moralizálásban és hízelgésben mutat irányt
Amiben az áprilisi választások óta a bölcsész-értelmiségiek egy része élen jár, az a moralizálás, az ízléstelen és gátlástalan rajongás, a naugyézés, mások ilyen-olyan formában el- és megítélése, Facebook-poszt színtű világmegváltások, miniszterek oldalán értelmiségiekhez méltatlan színvonalú kommentelgetés.
Szembetűnő, hogy valamiért minden tanév elején kényszeresen „a legdurvább” órarendet szokás keresni, valamiféle versenyt hirdetve, amelynek keretében a szülők egymásra licitálhatnak, melyikük tagozatos iskolába és plusz edzésre járó gyermeke a legszerencsétlenebb. Ártana valakinek, ha egyszer sikerülne a jó példákra ráirányítani a figyelmet?
Az életfogytig tartó én-korszakban ragadt ember legfontosabb témája önmaga és egyre többen akarnak erőnek erejével személyesen is sértettek lenni. Kérik az empátiazsetonokat és a szabadjegyet a gyűlöletre.
Ellopott gyerekkor – mozduljunk a netről a valóságra!
Az okostelefonok és a közösségi média-használat gyermekkori elterjedésével számos kedvezőtlen folyamat indult el vagy gyorsult fel: a fiatalok kevesebbet mozognak, kevesebbet alszanak, kevesebbet olvasnak, és kevesebb időt töltenek személyesen a barátaikkal, miközben romlottak a tanulási eredmények, nőtt a mentális problémák gyakorisága.
Zsoltibácsizó algoritmus az üvegfalú chatszobákban
Képzeljük el, hogy a lakásainkat úgy bekamerázzák, hogy annak bármelyik részét láthatják. Ön hozzájárulna ennek a rendszernek a telepítéséhez? Ha pedig a lakásunkba, autónkba, bőröndünkbe nem engedünk ilyen módon benézni, akkor az elektronikus helyiségeinkbe miért?
Van egy rossz hírem. Sőt, igazából csak rossz híreim vannak. Példátlan időjárási anomáliákat tapasztalhatsz, és különben is nyakadon a harmadik világháború, de addig is egy újabb halálos járvány közelít feléd. Ráadásul a reggeli kávézástól az okostelefon-használaton át az alvási szokásaidig amúgy is rosszul csinálsz mindent. Ha elégtelennek érzed szorongásaid mértékét, ez a cikk a segítségedre lesz.
A politikai pástról levonuló influenszerekről: szegény paraszociális gyermekeink
Úgy is fogalmazhatunk: a kampánycél teljesült, az együttműködés sikeres volt, további szolgáltatásokra most nincs szükség.
A legbefolyásosabb magyar politikai fórum: mi az a Reddit?
Hatszáztizenkilencezer feliratkozó, melyből heti szinten háromszáz-harmincezren aktív látogatók is, akik ontják magukból a kommenteket és a tartalmat. Ilyen számok mellett alighanem minden magyar médiatulajdonos megnyalná mind a tíz ujját, pláne, ha azt vesszük, hogy ezen felhasználók döntő többsége a hirdetők prémium célközönsége.
Kihal-e az újságírás a bekerített interneten?
A Hírkereső azt csinálta kicsiben, amit a Google vagy a Meta nagyban.
Mit mond az a kép, amin Magyar Péter Churchillt olvas és egy dinnyére támaszkodik?
A látvány mindent visz, ám valami mégis megbicsaklik itt.
„Magyar Péter napóleoni felhatalmazással rendelkezik” | Kóczián és Nefelejcs a Visszhangkamrában
Kóczián Péter és Nefelejcs Gergő Magyar Péter külpolitikai stratégiájáról, parlamenti hatalomtechnikájáról, a Fidesz választás utáni bénultságáról és a Tisza következő lehetséges lépéseiről beszélget.
Az ÁsottShalom legfrissebb adásában Hont András Schiffer Andrással beszélget: szó esik többek közt a köztársasági elnök intézményi szerepéről és az intézménytiszteletről, előkerülnek a kormányzás aktuális és múltbéli kérdései, valamint az alkotmánnyal összefüggő problémák. Politizáló merengés rendszerváltástól „rendszerváltásig”.
Szólásszabadság brüsszeli módra – cenzúra és öncenzúra az EU digitális szabályozása nyomán
Az Európai Unió digitális szabályozása olyan rendszert hozott létre, amelyben a korlátozás normává vált, a fogalmak megvezetően tágak, a végrehajtó hatalom feletti kontroll pedig nem létezik.
Lehet, hogy nem a NER változott, hanem a magyarok?
A valóság egy igen nagy szelete, tetszik-e vagy sem, a közösségi médiába költözött. Erről megszületett a társadalmi szerződés. Nagy lehetőséget szalasztana el az a politikus, aki ezt nem fogadná el. Ettől persze van bennünk némi rossz érzés, nem is véletlenül.
Karafiáth Orsolya és beszélgetőpartnerei, Balogh Gábor és Konok Péter a műsorban szót ejtenek a legismertebb vonatkozó kommunista és náci filmekről, megvitatják, mikortól számít propagandának valami, felmerül, születtek-e jó művek ebben a műfajban, valamint az is, a mesterséges intelligencia korában mi változott.
Magyar Péter a közösségi médiás lét, a szanaszét vizualizált kor, az internetes önreprezentáció világának gyermeke. Szinte minden, amit csinál, filmszerű, narratíva szerint rendezett, olyan, ami majd jól mutat fotón, videón.