Pár héttel ezelőtt Derek Thompson (az Atlantic újságírója) hírlevelében meghökkentő kutatást közölt: az ikonikus vacsoraparti, az amerikai társasélet sarokköve kihalófélben van. A Data for Progress kutatása szerint míg 1975-ben az amerikaiak 42 százaléka fogadott vendégeket az otthonában legalább tucatszor egy évben, addigra ez a szám 2025-re 19 százalékra csökkent. De talán ennél is meghökkentőbb volt az a kutatás, amit az amerikai munkaügyi statisztikai hivatal közölt. 2003 óta kérdeznek rá arra, mennyi időt töltenek az emberek otthon – a legfrissebb adatok alapján az látszik, hogy
Nálunk hasonló kutatást a KSH időmérlege jelenthet, de ez módszertanilag az otthon töltött időt nem méri, a televízió- és internethasználatot pedig egybevonva kezeli, bár az internet-felhasználók megoszlása szerint a népesség 84,2 százaléka „naponta többször vagy folyamatosan” internetezik. Az időmérlegből mindenesetre az látszik, hogy míg 1986/1987-ben egy felnőtt átlagosan napi 53 perc szabadidőt töltött társasan, addig 2025-re ez a szám már 44 percre apadt.
A Thompson által idézett kutatások lényegében egy irányba mutatnak: valami átbillent a nyugati társadalmakban, és bár korábban az otthoni egyedüllét egyet jelentett az unalommal, mostanra a videójátékok, a végtelenül görgethető mobiltelefon, a streamingszolgáltatások együttesen már
És bár nálunk nem állnak rendelkezésre erre pontos adatok, aki jár-kel a világban, az maga is észlelhette, hogy Magyarország súlyosan mobiltelefon-függő társadalom lett. Ha pedig ehhez hozzávesszük, hogy éppen, amikor újranyitott a világ a járványügyi lezárások után, akkor kaptuk a nyakunkba a 2022-es energiaválságot és a rekord inflációt, amitől sok ember meggondolja, hogy kiteszi-e a lábát otthonról, mert annyira megdrágult a szórakozás és a vendéglátás. Ennek tetejében pedig ott vannak azok a százezrek, akik a lezárások alatt döntöttek úgy, hogy elmenekülnek a nagyvárosból, és kisebb vidéki településekre költöznek, ahonnan aztán egyáltalán nem triviális a társasélet közelébe se jutni – legalábbis nem olyan gyakorisággal, mint korábban.
Nota bene, már a járvány előtt is ott volt ez...
A teljes cikk elolvasásához jelentkezz be.