Az ÁsottShalom legfrissebb adásában Hont András Schiffer Andrással beszélget: szó esik többek közt a köztársasági elnök intézményi szerepéről és az intézménytiszteletről, előkerülnek a kormányzás aktuális és múltbéli kérdései, valamint az alkotmánnyal összefüggő problémák. Politizáló merengés rendszerváltástól „rendszerváltásig”.
Schiffer és Hont a köztársasági elnöki intézményről, a rendszerváltás örökségéről és a politikai kultúra állapotáról beszélget annak apropóján, hogy Schiffer András kommentvitába keveredett a miniszterelnökkel a köztársasági elnök oldalán. Hont a vita kapcsán felveti, hogy Schiffer gondolta-e volna, hogy ez valaha megtörténik. Schiffer hangsúlyozza, hogy „nagyon illedelmesen” kommentelt, ugyanakkor kifogásolja, hogy a miniszterelnök a köztársasági elnök oldalán „szemetel”. Hont drámai kérdése, hogy innentől vajon így zajlanak-e majd a dolgok, mire Schiffer válasza az, hogy azért zajlanak így, mert a világ jelentősen megváltozott, és az egykor létrehozott intézmények, fogalmak „a 21. század valóságán kicsorbulnak”.
Schiffer kifejti, hogy a bal-jobb ellentét mellett ma már a globalista-szuverenista törésvonal is meghatározó, és megjegyzi, manapság sok esetben a többdiplomások az újságcímeken túl nem olvasnak semmit. Hont Bibó Istvánt idézve kérdezi vendégét az intézménytiszteletről, amire Schiffer úgy felel, hogy olyan stabil intézményekre van szükség, amelyekben nem a személy, hanem maga az intézmény élvez tiszteletet.
A rendszerváltás örökségéről szólva Schiffer úgy értékel, hogy „félkész” lett az 1989-90-es jogállamisági rendszer, és úgy látja, hogy a későbbi problémák az alkotmányozás hiányosságaiból fakadnak. Hont ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy a köztársasági elnöki tisztség közjogilag nem különösebben erős, míg Schiffer András arra hívta fel a figyelmet, hogy „a magyar alkotmányos rendszernek vannak nagyon súlyos demokráciadeficitjei”. Beszélnek a stabil kormányzás kérdéséről is. Hont azt mondja „2010 és 2026 is annak a következménye, hogy 1990 túl lett biztosítva”. Schiffer arra emlékeztet, hogy Magyarországon tudatos döntés született a stabil kormányzás mellett, elsősorban a hitelezők érdekében. Hont András felidéz egy Tellér Gyula-írást (a 2023-ban elhunyt Tellér Orbán Viktor tanácsadója volt), ennek kapcsán szóba kerül az is, milyen hatással vannak a „finanszírozók”, a tőke a politikai hatalomra és politikai versenyre – Schiffer megjegyzi, „mindig úgy van, hogy a tőke alakít kormányt”.
A választási rendszerről szólva Hont arányosabb megoldást látna szívesen, Schiffer szerint viszont katasztrofális volna a rendszer arányosítása, hozzáteszi: a jelenlegi rendszer „apró beavatkozásokkal” – például a kétfordulóssá alakítással – javítható lenne, „jót tenne a politikai kultúrának és a pártversenynek”. Schiffer azt is hozzáteszi, ha a Fidesz nem változtatja meg a kétfordulós választási rendszert, nem csökken le annyira a politikai szereplők száma, mint amennyire lecsökkent. Hont rámutat arra, hogy megszűntek „az önjogú, politikán kívüli politikai szereplők, mert mindenki valamelyik párt fedezékébe behúzódott” – ennek látjuk a végpontját április 12-én, amikor teljesen ismeretlen szereplők kerültek elő. Schiffer megdöbbentőnek nevezi, hogy néhány tucat emberből álló szervezet akár kétharmados győzelemre is esélyes lehet, és megjegyzi: „Ha én ezt tudom, hogy 29 fővel kétharmados győzelmet lehet aratni...” Majd ismételten a rendszerváltásról szólva: a hiányosságok közül Schiffer azt emeli ki, hogy nem történt világos szakítás az államszocialista rendszerrel, nem született új alkotmány, és többek közt az ügynökakták nem kerültek nyilvánosságra, valamint nem vizsgálták felül a spontán privatizációt.
A beszélgetés végén – itt ismét előkerül a kommentelő miniszterelnök – Schiffer történelmi-politológiai fejtegetései során arról beszél, az elmúlt 150 évben Magyarországon miért nem szervesült az intézmények ismerete, tisztelete és összességében a politikába történő társadalmi bevonódás, míg Hont úgy véli, április 12-én „a népszuverenitás imitációja” érkezett meg, majd hozzátette, hogy „az imitációval szemben egy új imitáció jön majd”. Továbbá megjegyzik: most aztán Lendvai Ildikó és Király B. Izabella „szerelemgyerekét” láthatjuk a porondon.
De vajon korosztályi kérdés-e kritizálni azt, hogy Magyar Péter Sulyok Tamás Facebook-oldalán kommentel? Ez is kiderül az ÁsottShalom adásából.
Bejelentkezés