2026. augusztus 26. Magyarországon ez a dátum a legtöbb embernek nem mond semmit. Nem csoda, hiszen a Facebook és az Instagram amerikai egyezsége csak mínuszos hírként, alig jelent meg a magyar médiában. Ezen a napon Meta peren kívül megegyezett az amerikai államok főügyészeivel, és egy olyan megállapodás született, ami emberek, gyerekek tízmillióinak életét fogja gyökeresen megváltoztatni. (Az előző cikkemben írtam arról részletesen, hogy a közösségi média milyen drámai hatással volt a fiatalok mindennapjaira.) A történelmi megállapodás fordulópont a közösségi média történetében, aminek a jelentőségét ma még nem is láthatjuk teljesen.
A Meta ugyan nem ismerte el a felelősségét, de vállalta 17,1 milliárd dollárt megfizetését, és vállalta, hogy alapvetően átalakítja a Facebook és az Instagram működését a 18 év alattiak számára. (Ez egy fantasztikusan jó szándékú amerikai cég, nincs vaj a füle mögött, szívjóságból mégis kifizet dollármilliárdokat és a profitját is korlátozza azzal, hogy rendkívüli mértékben szigorítja a gyerekek közösségimédia-használatát.)
Az összeg önmagában is elképesztő. Az amerikai lapok a Big Tobacco-egyezségek óta legjelentősebb fogyasztóvédelmi megállapodásként írnak róla. 17 milliárd dollár 5000 milliárd forintnak fele meg. Ez úgy áll össze, hogy a vállalat tíz év alatt mintegy 12,7 milliárd dollárt biztosan kifizet, további mintegy 5,3 milliárdot pedig akkor, ha létrejön az ágazati megállapodás a többi nagy közösségimédia-szolgáltatóval.
De nem a pénz a legfontosabb. A Meta vállalta, hogy alapjaiban változtatja meg a 18 év alattiak Facebook- és Instagram-használatát.
Hogyan jutottunk el idáig?
A történet évekkel ezelőtt elkezdődött. Egyéni perek ezrei, több mint ezer iskolafenntartó keresete, amerikai tagállamok fellépése és súlyos bírósági vereségek vezettek el odáig, hogy a világ egyik legerősebb technológiai vállalata végül megegyezett.
A probléma nem a tartalom, hanem maga a termék
Évek óta gyerekek és családjaik ezrei fordulnak bírósághoz az Egyesült Államokban a közösségimédia-platformok ellen. A keresetek már nem arról szólnak, hogy milyen káros tartalmakkal találkozhatnak a fiatalok, hanem arról, a platformokat tervezték úgy, hogy azok minél hosszabb és intenzívebb használatra ösztönözzenek, és függőséget okozzanak.
Már nem az a kérdés, hogy mennyiben felelős a Facebook vagy a TikTok azért, amit valamelyik felhasználó feltöltött, hanem hogy felelős-e egy technológiai vállalat azért, ahogyan magát a terméket megtervezte? A platformok évtizedeken át azzal védekeztek, hogy ők csak közvetítők és nem felelősek a mások által létrehozott tartalmak miatt. Egy függőségre tervezett termék azonban egészen más jogi kategória.
Az első próbaper: mind a négy óriás fizetett vagy fizetésre kötelezték
2026 elején Los Angelesben kezdődött az első olyan kiemelt próbaper, amelyben egy fiatal hölgy közvetlenül a közösségimédia-platformok kialakítását tette felelőssé az őt ért egészségügyi és mentális problémákért. A felperes, K. G. M. azt állította, hogy már gyerekként az Instagram, a TikTok, a Snapchat és a YouTube kényszeres használójává vált, és a platformok működése jelentősen hozzájárult mentális problémáihoz. Eredetileg négy technológiai óriás állt vele szemben. Az esküdtszék elé azonban már csak kettő jutott el, mert a Snapchat és a TikTok a tárgyalás előtt peren kívül megegyezett K. G. M.-mel. Hogy mennyit fizettek, nem tudjuk: az egyezségek pénzügyi feltételei titkosak maradtak.
A Meta és a Google/YouTube viszont vállalta a tárgyalást. És első fokon mindketten veszítettek.
2026. március 25-én a Los Angeles-i esküdtszék megállapította, hogy a Meta és a YouTube gondatlan volt platformjai tervezésében és működtetésében, és ez lényegesen hozzájárult K. G. M. mentális problémáihoz. Az esküdtszék összesen 6 millió dollár kártérítést ítélt meg a fiatal nő javára: 4,2 millió dollárt a Metára, 1,8 milliót a YouTube-ra terhelve.
Döbbenetes, ha csak a 6 millió dollárt nézzük (közel 2 milliárd forint), az is egy magyar miniszter 50 évi fizetése! De ezen felül még biztos mélyen a zsebébe kellett nyúlnia a másik két cégnek is. Hát, igen jó órabérben nézegette a hölgy közösségimédia-platformokat az elmúlt 15 évben. (Magyarországon is van rengeteg hasonlóan súlyosan károsodott fiatal. Fel kell tenni a kérdést: Vajon egy szabolcsi vagy budapesti fiatalnak is meg fog ítélni valamilyen bíróság 2000 millió forintot? Ha nem, miért? Egy magyar, egy európai, afrikai gyerek netán kevesebbet ér, mint egy amerikai?)
Az ítélet azonban nem jogerős. A Meta és a YouTube először az elsőfokú bíróságtól kérte az ítélet megsemmisítését, illetve új tárgyalás elrendelését. A bíró ezeket a kérelmeket júniusban elutasította és fenntartotta az esküdtszék döntését. Ezt követően mindkét vállalat fellebbezett, így az ügy másodfokon folytatódik.
Az ügy jelentősége igazából nem is a pénzben volt.
A per egyik legfontosabb pillanata 2026. február 18-án jött el: Mark Zuckerbergnek személyesen kellett megjelennie a Los Angeles-i bíróságon, és egy esküdtszék előtt kellett válaszolnia arra, mit tudott a Meta a gyerekek platformhasználatáról és a termékei lehetséges káros hatásairól.
Ez önmagában is történelmi pillanat volt. Zuckerberg korábban többször vallott kongresszusi bizottságok előtt, de
Négymillió 13 év alatti gyerek
Zuckerberg korábban az amerikai Kongresszus előtt azt hangsúlyozta, hogy 13 év alatti gyermekek nem használhatják az Instagramot. A tárgyaláson azonban előkerült egy belső Meta-dokumentum, ami arról szólt, hogy 2015-ben mintegy négymillió 13 év alatti amerikai gyermeknek lehetett Instagram-fiókja, ami szerint az amerikai 10–12 éves korosztály körülbelül 30 százaléka használta a platformot. Vagyis miközben a hivatalos korhatár 13 év volt, a vállalat saját belső adatai szerint már évekkel korábban gyerekek milliói voltak jelen az Instagramon.
Zuckerberg azzal védekezett, hogy az életkor ellenőrzése rendkívül nehéz, a gyerekek valótlan születési dátumot adhatnak meg, és ezen a téren az operációs rendszerek és az okostelefonok gyártói is sokkal többet tehetnének. A perben azután kiderült, olyan nagyon nem is igyekeztek kiszűrni a gyerekeket.
A gyerekek mint a jövő felhasználói
Kellemetlen kérdéseket vetettek fel azok a belső dokumentumok, amelyekből az rajzolódott ki, hogy a Meta nem egyszerűen tudott a fiatal felhasználókról, hanem stratégiai jelentőségű csoportként tekintett rájuk.
Egy 2017-es belső levelezésben az egyik Meta-alkalmazott arra reagált, hogy a vállalat a 13 év alatti korosztály felé nyitna:
„Remek, most már a 13 év alattiakat célozzuk meg?”
(„Oh good, we're going after <13 year olds now?”)
Egy kollégája erre azt válaszolta, hogy Zuckerberg már egy ideje beszél erről. Az első munkatárs reakciója még keményebb volt:
„Igen, már legutóbb is undorító volt, amikor erről beszélt.”
(„Yeah it was gross the last time he mentioned it.”)
A perben bemutatott további dokumentumok arra utaltak, hogy a vállalat számára stratégiai kérdés volt a „tweens”, vagyis a nagyjából 10–12 éves korosztály megszerzése és megtartása, mert belőlük lesznek a következő generáció tinédzser, majd felnőtt felhasználói.
„Az Instagram egy drog”
Egy 2020-as belső levelezésben az egyik Meta-alkalmazott azt írta:
(„Oh my gosh yall IG is a drug.”)
Egy kollégája erre tréfásan úgy válaszolt, hogy valójában minden közösségi média ilyen, „lényegében dílerek vagyunk” („we’re basically pushers”).
A beszélgetésben a közösségi média működését még a szerencsejátékok függőséget erősítő jutalmazási mechanizmusához is hasonlították.
Ezek a belső dokumentumok egészen más megvilágításba helyezték a 13 éves korhatárról folytatott vitát. Kérdésessé vált, hogy a Meta egyáltalán ki akarta-e szűrni a fiatalabb gyerekeket, vagy üzletileg hosszú távú felhasználóként tekintett rájuk.
Az első ilyen próbaperben a négy beperelt technológiai óriás közül egyetlenegy sem úszta meg fizetés nélkül: kettő még a tárgyalás előtt egyezett meg, kettő pedig végigment a tárgyaláson – és mindkettőt elmarasztalták. Ez alapvetően megváltoztatta a következő több ezer per kockázatát. A következő próbaperekben a technológiai cégek többnyire már igyekeztek elkerülni az újabb esküdtszéki ítéleteket: a TikTok, a Snapchat és a YouTube több felperessel is peren kívül egyezett meg, jellemzően titkos összegért. A történet azonban folytatódik: október 28-án két újabb fiatal, S. J. és K. D. B. ügyét kezdik tárgyalni Los Angelesben, egy közös esküdtszék előtt. Ezek a próbaperek mutathatják meg, hogy a K. G. M.-ügyben született első elmarasztaló döntés egyszeri kivétel volt-e, vagy egy új bírói gyakorlat kezdete.
Amikor az iskolák is benyújtották a számlát
Közben egy másik front is megnyílt. Több mint 1200 amerikai iskolai körzet indított pert a Meta, a TikTok, a Snapchat és a YouTube ellen. Az iskolák érvelése egyszerű: ha a közösségi média hozzájárul a fiatalok szorongásához, depressziójához, önsértéséhez, függőségéhez és más mentális problémáihoz, akkor ezek következményeit nemcsak a családok viselik, az iskoláknak pszichológusokra, tanácsadókra, mentális egészségügyi programokra és prevencióra kell költeniük.
Az egyik első próbaper a Kentucky állambeli Breathitt County mindössze mintegy 1600 diákot oktató iskolafenntartójának ügye lett volna. A tárgyalás azonban végül elmaradt.
Miért? Mert mind a négy technológiai vállalat fizetett. A nyilvánosságra került adatok szerint a kis kentuckyi iskolakörzet összesen 27 millió dollárt kapott, amiből a Meta 9, a Snapchat és a TikTok 8-8, a YouTube 2 millió dollárt fizetett.
27 millió dollár egyetlen, mindössze 1600 diákos iskolafenntartónak. Ez átszámítva 5 millió forint diákonként! Ebből az összegből részben egy 15 éves programot fognak finanszírozni, amely a közösségi média használatához kapcsolódó mentális egészségügyi és tanulási problémák következményeit kezeli, a pénz egy másik részét pedig a diákok mentális egészségére, jóllétére és a közösségi média tudatos használatára nevelésre kívánják fordítani.
Eközben nem meglepő módon további több mint ezer amerikai iskolai körzet indított hasonló pert. (Vajon a világ más részein is perelhetnek az iskolafenntartók? A magyar iskolák fenntartói is kérhetnek pénzt a mentálisan károsított gyerekek állapotának javítására? Gyerekenként 5 millió forintból azért fel lehetne virágoztatni a magyar iskolarendszert.)
Új-Mexikó: 942 millió dollár és egy még veszélyesebb precedens
A következő csapás Új-Mexikóban érte a Metát. 2026 márciusában egy ottani esküdtszék kimondta, hogy a Meta megtévesztette a fogyasztókat platformjai biztonságával kapcsolatban, és tisztességtelen üzleti gyakorlatot folytatott. Összesen 75 ezer fogyasztóvédelmi jogsértést állapított meg, és minden egyes jogsértés után a törvényben megengedett maximális, 5000 dolláros bírságot szabta ki. Így született meg a 375 millió dolláros büntetés.
Augusztusban a bíróság még tovább ment. Kimondta, hogy a Meta platformjai Új-Mexikóban a közösség egészségét és biztonságát veszélyeztető állapotot, „public nuisance”-t hoztak létre, és további 567 millió dolláros kárenyhítési alap létrehozására kötelezte a vállalatot. Ez nem egyszerű bírság: az összegből öt éven keresztül a közösségi média által okozott károk mérséklését kell finanszírozni. Mintegy 420 millió dollárt fiatalok mentális egészségügyi kezelésére, a fennmaradó összeget többek között megelőzésre, szűrésre, oktatásra és tájékoztatásra fordíthatnak. A márciusi 375 millió dolláros fogyasztóvédelmi bírsággal együtt így a Meta pénzügyi terhe Új-Mexikóban 942 millió dollárra emelkedett.
De ismét nem a pénz volt a legveszélyesebb, mert a bíróság nemcsak fizetésre kötelezte a Metát. Szigorúbb életkor-ellenőrzést, a fiatalkorúak kötelező használati időkorlátozását, éjszakai értesítési korlátozásokat, a lájkszámok elrejtését és más gyermekvédelmi intézkedéseket is előírt. A bíróságok ezzel elkezdték átírni magának a Facebooknak és az Instagramnak a működését.
Augusztus 26.: megrendül a közösségi médiavilág, a Meta megegyezik
Még 2023 októberében republikánus és demokrata államok főügyészeinek széles koalíciója indított pert a Meta ellen. (Republikánusok és demokraták együtt!) 41 tagállam és Washington D. C. azzal vádolták a Metát, hogy a Facebookot és az Instagramot tudatosan olyan funkciókkal tervezte, amelyek a gyerekeket és a tinédzsereket minél hosszabb használatra ösztönzik, miközben a vállalat félrevezette a szülőket és a nyilvánosságot a platformok biztonságáról. A perben az is szerepelt, hogy a Meta 13 év alatti gyerekek személyes adatait gyűjtötte szülői hozzájárulás nélkül.
A Meta hosszú ideig megpróbálta elérni, hogy az ügy ne jusson el a tárgyalásig. 2025 januárjában a bíróság elutasította a kereset kulcsfontosságú részeinek megsemmisítésére irányuló kérelmét. 2026 júniusában a Meta ismét megpróbált tárgyalás nélkül számára kedvező döntést elérni, de ezt is elutasították. Ezután előbb az elsőfokú, majd a szövetségi fellebbviteli bíróságtól kérte a tárgyalás leállítását. Mindkét fórum nemet mondott. 2026. augusztus 18-án ezért elkezdődött az a tárgyalás, amelyet a Meta éveken át megpróbált elkerülni.
A tét óriási volt.
A tárgyalást hat-nyolc hetesre tervezték, és Mark Zuckerberg várható tanúvallomása is a per egyik kiemelt eseménye lett volna. Néhány hónappal korábban Zuckerberg februárban már kénytelen volt esküdtszék előtt vallani K. G. M. perében. Ott a Meta saját belső dokumentumaival szembesítették: olyan iratokkal, amelyek a 13 év alatti gyerekek platformhasználatáról, a „tweens” korosztály stratégiai jelentőségéről és a felhasználók platformon töltött idejének növeléséről szóltak. A tárgyalást vállaló Meta ezután első fokon elvesztette a pert. Most ennél összehasonlíthatatlanul nagyobb ügy következett.
De Zuckerbergnek végül nem kellett tanúskodnia.
A tárgyalás nyolcadik napján, augusztus 26-án a Meta inkább megegyezett az amerikai államokkal. Ehhez a megállapodáshoz már 50 állami és területi főügyész csatlakozott. Az egyezség lezárta ezt a pert, elkerülte az esküdtszéki ítéletet és Zuckerberg várható meghallgatását. A Meta természetesen nem ismerte el, hogy Zuckerberg vallomásától tartva egyezett meg.
A megállapodás nagyságrendje példátlan. A Meta ugyan jogilag nem ismerte el a felelősségét (ez a további perek szempontjából fontos), de vállalta legalább mintegy 12 milliárd dollár kifizetését, ami, ha a többi nagy szolgáltatóval is létrejön az egyezség, több mint 17 milliárd dollárra emelkedik. (Szerintem, nem tud nem létrejönni az egyezség, mert kizárt, hogy a TikTok vagy bármelyik más platform kimaradjon belőle.) Érdekesség, hogy ebből az összegből a hazánkhoz hasonló 9,5 milliós lakosságszámú New Jersey legalább 164 milliárd forintnyi összeget kap, ami, ha a megállapodás létrejön, még emelkedhet is. Összehasonlításképp az Aktív Magyarország Program költségvetése a legjobb évben 15 milliárd forint volt.
Az egyezség történelmi jelentőségét nem a pénz adja
A Meta azért, hogy lezárja a pert, azt is vállalta, hogy alapjaiban változtatja meg a 18 év alattiak Facebook- és Instagram-használatát.
Napi két óra
Van két fontos kivétel: az üzenetküldés, illetve a legalább 22 perces vagy hosszabb videó- és audiotartalmak megtekintése, meghallgatása nem fogyasztja ezt a keretet. A cél tehát elsősorban nem egy hosszabb film vagy előadás korlátozása, hanem a gyorsan egymást követő tartalmak kényszeres fogyasztásának visszaszorítása.
Éjszaka leáll a közösségi média
Éjfél és reggel hat óra között életbe lép az úgynevezett Night Mode. Ebben az időszakban a 18 év alattiak nem használhatják például a Feedet, a Reelst, a Storiest vagy az Explore funkciót. Az éjszakai értesítések korlátozása még hosszabb időszakot érint. Az iskolai tanév hétköznapjain pedig reggel 8 és délután 3 óra között alapértelmezésben megszűnnek a push értesítések – néhány biztonsági és üzenetküldési kivétellel.
Megszakítják a végtelen görgetést
Tizenöt perc megszakítás nélküli használat után figyelmeztetés érkezik, majd a napi 60 és 90 perces használatnál újabb úgynevezett „Productive Pause” jelenik meg. A fiatalok számára lehetővé kell tenni a kevésbé személyre szabott hírfolyam használatát is.
Eltűnnek a lájkszámok, korlátozzák a testképet torzító filtereket
A megállapodás egyik legérdekesebb eleme a társadalmi összehasonlítást erősítő funkciókat érinti. A 18 év alattiaknál alapértelmezésben el kell rejteni a lájkok és más reakciók számát. Korlátozni kell azokat az AR-filtereket is, amelyek úgy változtatják meg az arcot vagy a megjelenést, hogy az a valóságban például kozmetikai beavatkozással vagy extrém sminkkel lenne elérhető. Nem általában minden filterről van tehát szó, hanem azokról, amelyek különösen erősen befolyásolhatják a fiatalok testképét és önértékelését.
A Meta ugyan továbbra sem ismerte el, hogy felelős a gyerekek mentális egészségügyi állapotáért, de ha a gyermekek eddigi közösségimédia-használatával minden rendben volt, akkor miért fizet és miért kell most szigorítani? Miért kell a napi kétórás plafon, az éjszakai zárás, a szépségfilter tiltása vagy a szigorú életkor-ellenőrzés?
Mikor válik mindez valósággá?
Nem egy távoli, bizonytalan ígéretről van szó. A legfontosabb korlátozásokat 2027. február 27-ig be kell vezetni, azaz
A megállapodás legfurcsább 5,3 milliárd dollárja
A Meta a teljes összegből mintegy 12,7 milliárd dollárt mindenképpen kifizet. A fennmaradó körülbelül 5,3 milliárd dollár akkor válik esedékessé, ha a YouTube és a TikTok is elfogadja a meghatározott gyermekvédelmi standardokat és megfelelő pénzügyi megállapodást köt az államokkal. Első pillantásra úgy tűnhet: a Metának az az érdeke, hogy a versenytársai ne csatlakozzanak, hiszen akkor ötmilliárd dollárral kevesebbet fizet. A Meta mégis éppen az ellenkezőjét teszi: nyilvánosan sürgeti a TikTokot és a YouTube-ot, hogy mielőbb álljanak be az új rendszerbe, mert ha csak a Facebookot és az Instagramot korlátozzák napi két órára, akkor fiatal felhasználók egyszerűen átvándorolnak a konkurenciához.
Ha a többiek is csatlakoznak, még szigorúbb lesz
Ha létrejön az ágazati megállapodás, nem a Meta mostani szabályait másolják át a többi platformra, hanem a korlátozások tovább szigorodnak. Napi 1 órára csökken az egy platformon eltölthető idő, és 22:00 és 7:00 között lesz az éjszakai szolgáltatási tilalom. Az egyezségbe tudatosan beépítettek egy mechanizmust, amely egyetlen vállalat megállapodásából az egész közösségi média világára kiterjedő standardot próbálnak létrehozni.
A TikTokon és a YouTube-on óriási a nyomás. Az a kérdés számukra, hogy a Meta egyezsége után érdemes-e vállalni az államokkal szemben további perek kockázatát, vagy olcsóbb és kiszámíthatóbb a megállapodás.
Miért fontosabb mindez a 17 milliárd dollárnál?
A percunami azonban nem ért véget. Az egyezség a résztvevő amerikai államok és területek Meta elleni fogyasztóvédelmi és adatvédelmi követeléseit rendezte, de nem zárta le a közösségi média gyermekeknek okozott kárait vizsgáló több ezer amerikai pert. A magánszemélyek és családok kártérítési perei, valamint az iskolafenntartók keresetei tovább folytatódnak, sőt az egyezség új helyzetet teremt a még folyamatban lévő perekben. A Meta ugyan továbbra sem ismerte el, hogy jogellenesen járt volna el, de dollármilliárdok kifizetését és olyan alapvető termékváltoztatásokat vállalt, amelyek szükségességéről éppen a folyamatban lévő perek jelentős része szól.
Mi lesz a magyar és az európai gyerekekkel?
Egyelőre ezek a kötelezettségek az Egyesült Államokra vonatkoznak, egyetlen magyar gyerek sem kapja meg 2027 márciusától automatikusan ugyanazt a védelmet, mint egy amerikai.
Az Egyesült Államokban már nem kérdés, hogy a közösségimédia-platformok felelősek a gyerekek romló egészségi, fizikai, mentális és kognitív állapotáért. Egyéni és közösségi perek garmadája indult ellenük, és az eddigi ítéletek és megállapodások szerint hihetetlen összegeket voltak kénytelenek fizetni. Végig kell gondolni, hogyan lehet elérni, hogy a súlyosan sérült magyar gyerekek legalább a töredékét megkapják annak, amit amerikai sorstársaik megkapnak. Ha az amerikai iskolafenntartók a gyerekek megnövekedett mentális problémái miatt hatalmas összegeket kapnak a cégektől, akkor például a Bethesda kórház, a magyar iskolafenntartók hogyan tudják érvényesíteni megnövekedett költségeiket? Ha az Egyesült Államok minden egyes államának jár kárenyhítési alap a közösségi média által okozott károk mérséklésére, akkor Magyarországnak is lehetnek jogos követelései.
Az Egyesült Államokban fél éven belül teljesen átalakul a gyerekek közösségimédia-használata. Az életkor-ellenőrzés miatt több millió gyereknek fog egyik napról a másikra megszűnni a fiókja, és mások is sokkal kevesebb időt tölthetnek majd a felületeken. Számomra nem kérdés, hogy ez a szabályozás előbb-utóbb érvényes lesz Magyarországon és Európában is. A kérdés az, hogy mikor.
Ha a Meta 2027 februárjára Amerikában meg tudja teremteni a korlátozásokhoz szükséges technikai és informatikai rendszert, akkor ezt Magyarországon, Európában vagy bárhol máshol is meg tudja valósítani. Technikai akadálya nincs az egyidejű bevezetésnek.
Mindenkinek csak egy gyerekkora van. Abban játszhat, mozoghat, túrázhat, barátokat szerezhet vagy görgethet értelmetlen rövid videókat naphosszat. Nincs elvesztegetni való idő! A magyar és európai politikai döntéshozóknak mindent el kell követniük, hogy a lehető leghamarabb nálunk is bevezetésre kerüljenek ezek a korlátozások. A Magyar Országgyűlés minden pártjának gyerekeink érdekében közösen kell fellépnie azért, hogy a Meta amerikai egyezségében vállalt szigorítások azzal egyidőben, azaz fél éven belül legyenek érvényesek Magyarországon is.
Azt a célt kell kitűznünk, hogy amikor a Meta, a TikTok és a többiek Amerikában bekapcsolják a korlátozásokat, aznap azt a kapcsolót Magyarországon is állítsák át.
Borítókép: Illusztráció / fotó: JAN WOITAS / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
Bejelentkezés