Katona Zoltán

Az ember, aki átgázolt mindenkin – a Marty Supreme című filmről

Kevés olyan kortárs színész van, akinek már puszta jelenléte is képes elvinni egy filmet a hátán, de Timothée Chalamet kétségtelenül közéjük tartozik.

Labdarúgóból sztárvendéglős – Kövi Pál és az erdélyi ízek

Kövi Pál élete maga volt a kaland és a sokszínűség: agrármérnök, futballista, vendéglős, üzletember és gasztronómus is volt. Balassagyarmatról indulva Kolozsváron és Keszthelyen tanult, majd Torinón és Rómán át New Yorkig jutott, ahol az erdélyi és magyar konyha értékeit mutatta be a tengerentúli közönségnek.

A Beatles újjáalakulása – Anders Thomas Jensen Az utolsó viking című filmjéről

Mads Mikkelsen ugyanazzal az arccal, ugyanazzal a testtartással és jelenléttel képes hőst, antihőst, szörnyeteget és szerethető bolondot játszani úgy, hogy egyik sem oltja ki a másikat. Nem szerepeket gyűjt, hanem emberi állapotokat: azt a törékeny határmezsgyét, ahol a normalitás átcsúszik a mániába, a humor a fájdalomba, az identitás pedig puszta menekülési útvonallá válik.

„Ha stílus van, minden van!” – öltözködésről, divatról és a Bihari Ádám-jelenségről

Bihari tételmondata – ami mögött világkép, értékrend és szakmai–üzleti konstrukció húzódik meg – működik, mert provokál, leegyszerűsít és vitára hív.

Bűn és bűnhődés – Sós Bálint Dániel első filmjéről

Mi számít bűnnek egy apa szemében? Mit jelent bűnhődni egy gyerekért vállalt hazugságért? A Minden rendben nem csupán egy történet, amelyet végignézünk; sokkal inkább egy olyan élmény, amely után nehéz felállni, illetve sokat és mélyen lehet gondolkodni.

Megrajzolt álom, felnőtt emlékezet – a Csongor és Tünde rajzfilmről

Kevés olyan magyar animációs projekt van, amelynek megszületését ennyi várakozás, nosztalgia és szakmai áhítat övezte volna, mint a Csongor és Tünde rajzfilmet.

Szülők két tűz között – Steigervald Krisztián Szülői generációk harca című könyvéről

Van az a felismerés, amely egyszerre megnyugtató és nyugtalanító: nem vagyunk rossz szülők – csak éppen rossz korban próbálunk jók lenni. Steigervald Krisztián Szülői generációk harca című könyve pontosan erre a tapasztalatra épít.

„Ott fent néz engem” | A Bölöni – az erdélyi legenda című filmről

Gyerekként a televízió előtt ülve láttam először Bölöni Lászlót játszani, majd két székelyudvarhelyi edzőmeccsen is volt alkalmam látni őt futballozni – ezek a pillanatok a futball iránti rajongásomat nem csupán táplálták, hanem identitásom részévé tették. A Bölöni – az erdélyi legenda című dokumentumfilm számomra nem egyszerű sportfilm, hanem korszakok és identitások találkozása a vásznon.

Leszámolás a székely zsánerrel – Zsidó Ferenc A fák magukhoz húzzák az esőt című regényéről

A regény nem csupán megkérdőjelezi a borongós nosztalgiából és folklorisztikus gesztusokból épített világképet, hanem a saját közegére is rákérdez: mi marad a hagyományból, ha a közösségi rend lassan elpárolog? Ha valakinek regényben mondanám el a mai Székelyföld helyzetét, akkor ezt nyomnám a kezébe.

Megint elment a vébé – de mi soha nem engedjük el

Ha az ember Székelyföldön nő fel, a futball nem 22 ember futkorászása egy pályán. Hanem egy darab önmagunkból. Makacs bizonyíték arra, hogy valahová tartozunk. Amikor valaki megkérdezi – udvariasan vagy gúnyosan –, hogy „miért nem a román válogatottnak szurkoltok?”, mindig érzem, hogy erre nincs rövid válasz. Mert ez nem döntés kérdése. Ez reflex. Örökség. Történelem.

Családi tükör – Czakó Zsófia Távoli rokonok című regényéről

Czakó Zsófia Távoli rokonok című, harmadik regénye egy újabb családtörténet, amelyben a szerző három generáció – nagymama, anya, unoka – életén keresztül vizsgálja a felejtés, az identitás és a társadalmi minták kérdéseit.

A tehetség ára – A Szoboszlai-sztori, apa és fiú közös küzdelme

Vannak sportkönyvek, amelyek egy-egy karrier diadalívét rajzolják meg, és vannak, amelyek mögé is néznek a sikertörténetnek. A Szoboszlai-sztori az utóbbiak közé tartozik.

Ífiúság, gyöngykoszorú – Olasz Renátó Minden csillag című filmjéről

Amikor az ember harmincasokról szóló filmet néz, óhatatlanul előjön néhány kérdés koránál fogva is: mi maradt a fiatalságból, melyik álom teljesült, melyik nem, és meg lehet-e békélni önmagunkkal, amikor már nem kapaszkodhatunk a „majd egyszer” illúziójába? Olasz Renátó első rendezése, a Minden csillag ezekről a kérdésekről szól.

Még mindig van mit mondani – a Becoming Led Zeppelin című filmről

A Becoming Led Zeppelin nem hibátlan film: talán túl hosszú, néha túl sokat akar mutatni egyszerre, és hiányérzetet is kelthet, hiszen csak a kezdetekre koncentrál. Mégis: erős, élvezetes és helyenként katartikus élmény.

Egy század kivájt üregei – nagyregény szikrázó hitelességgel | Spiró György Padmaly című könyvéről

A Padmaly monumentális, de nem nehézkes: Spiró keze alatt az adatok, a források és a hétköznapi élet apró részletei eleven történetté állnak össze.