Hont András
Ceglédi Zoltán
Konok Péter
Schiffer András
Balogh Gábor
Nefelejcs Gergő
Szarka Károly
Makai Máté
Gazics György
Kolek Zsolt
ÖT
Joseph Hargitai
Kiss Noémi
Dénes Ferenc
Papp László Tamás
Toroczkay András
Kert Attila
Csutak Zsolt
Megadja Gábor
Kustán Magyari Attila
Kovács Tibor
Németh Róbert
Kollár Árpád
Zdenyák József
Schillinger Gyöngyvér
Szabó Borbála
Dr. Ratius
Dobrowiecki Péter
Máté Gergő
Jánossy András
Orcsik Roland
Sopotnik Zoltán
André Ferenc
Purosz Leonidasz
Róth Elza
Portörő Péter
Nagy-Bato Jonatán
Rátosi Milán
Fonay Tamás
Sabater
Felcser V. Örs
Tóth Csaba
Nagy Pál
Ujvári Barbara
Zeck Julianna
Radnóti Zoltán
Székely Sándor
Bánkövi Dorottya
Sasvári Péter
Orbán György
Setyerov Zorán
Sarkadi-Illyés Csaba
Tóth Csaba Tibor
Anikay Antal
Nagy Attila Tibor
Nagy Szabolcs
Katona Zoltán
Zulik Ákos
Benkő Levente
Krasznahorkai Emma
Kóczián Péter
Nagy Mátyás
Gavra Gábor
Feró Dalma

Katona Zoltán

Katona Zoltán

Az ember, aki átgázolt mindenkin – a Marty Supreme című filmről

Kevés olyan kortárs színész van, akinek már puszta jelenléte is képes elvinni egy filmet a hátán, de Timothée Chalamet kétségtelenül közéjük tartozik.

Katona Zoltán

Labdarúgóból sztárvendéglős – Kövi Pál és az erdélyi ízek

Kövi Pál élete maga volt a kaland és a sokszínűség: agrármérnök, futballista, vendéglős, üzletember és gasztronómus is volt. Balassagyarmatról indulva Kolozsváron és Keszthelyen tanult, majd Torinón és Rómán át New Yorkig jutott, ahol az erdélyi és magyar konyha értékeit mutatta be a tengerentúli közönségnek.

Katona Zoltán

A Beatles újjáalakulása – Anders Thomas Jensen Az utolsó viking című filmjéről

Mads Mikkelsen ugyanazzal az arccal, ugyanazzal a testtartással és jelenléttel képes hőst, antihőst, szörnyeteget és szerethető bolondot játszani úgy, hogy egyik sem oltja ki a másikat. Nem szerepeket gyűjt, hanem emberi állapotokat: azt a törékeny határmezsgyét, ahol a normalitás átcsúszik a mániába, a humor a fájdalomba, az identitás pedig puszta menekülési útvonallá válik.

Katona Zoltán

„Ha stílus van, minden van!” – öltözködésről, divatról és a Bihari Ádám-jelenségről

Bihari tételmondata – ami mögött világkép, értékrend és szakmai–üzleti konstrukció húzódik meg – működik, mert provokál, leegyszerűsít és vitára hív.

Katona Zoltán

Bűn és bűnhődés – Sós Bálint Dániel első filmjéről

Mi számít bűnnek egy apa szemében? Mit jelent bűnhődni egy gyerekért vállalt hazugságért? A Minden rendben nem csupán egy történet, amelyet végignézünk; sokkal inkább egy olyan élmény, amely után nehéz felállni, illetve sokat és mélyen lehet gondolkodni.

Katona Zoltán

Megrajzolt álom, felnőtt emlékezet – a Csongor és Tünde rajzfilmről

Kevés olyan magyar animációs projekt van, amelynek megszületését ennyi várakozás, nosztalgia és szakmai áhítat övezte volna, mint a Csongor és Tünde rajzfilmet.

Katona Zoltán

Szülők két tűz között – Steigervald Krisztián Szülői generációk harca című könyvéről

Van az a felismerés, amely egyszerre megnyugtató és nyugtalanító: nem vagyunk rossz szülők – csak éppen rossz korban próbálunk jók lenni. Steigervald Krisztián Szülői generációk harca című könyve pontosan erre a tapasztalatra épít.

Katona Zoltán

„Ott fent néz engem” | A Bölöni – az erdélyi legenda című filmről

Gyerekként a televízió előtt ülve láttam először Bölöni Lászlót játszani, majd két székelyudvarhelyi edzőmeccsen is volt alkalmam látni őt futballozni – ezek a pillanatok a futball iránti rajongásomat nem csupán táplálták, hanem identitásom részévé tették. A Bölöni – az erdélyi legenda című dokumentumfilm számomra nem egyszerű sportfilm, hanem korszakok és identitások találkozása a vásznon.

Katona Zoltán

Leszámolás a székely zsánerrel – Zsidó Ferenc A fák magukhoz húzzák az esőt című regényéről

A regény nem csupán megkérdőjelezi a borongós nosztalgiából és folklorisztikus gesztusokból épített világképet, hanem a saját közegére is rákérdez: mi marad a hagyományból, ha a közösségi rend lassan elpárolog? Ha valakinek regényben mondanám el a mai Székelyföld helyzetét, akkor ezt nyomnám a kezébe.

Katona Zoltán

Megint elment a vébé – de mi soha nem engedjük el

Ha az ember Székelyföldön nő fel, a futball nem 22 ember futkorászása egy pályán. Hanem egy darab önmagunkból. Makacs bizonyíték arra, hogy valahová tartozunk. Amikor valaki megkérdezi – udvariasan vagy gúnyosan –, hogy „miért nem a román válogatottnak szurkoltok?”, mindig érzem, hogy erre nincs rövid válasz. Mert ez nem döntés kérdése. Ez reflex. Örökség. Történelem.

Katona Zoltán

Családi tükör – Czakó Zsófia Távoli rokonok című regényéről

Czakó Zsófia Távoli rokonok című, harmadik regénye egy újabb családtörténet, amelyben a szerző három generáció – nagymama, anya, unoka – életén keresztül vizsgálja a felejtés, az identitás és a társadalmi minták kérdéseit.

Katona Zoltán

A tehetség ára – A Szoboszlai-sztori, apa és fiú közös küzdelme

Vannak sportkönyvek, amelyek egy-egy karrier diadalívét rajzolják meg, és vannak, amelyek mögé is néznek a sikertörténetnek. A Szoboszlai-sztori az utóbbiak közé tartozik.

Katona Zoltán

Ífiúság, gyöngykoszorú – Olasz Renátó Minden csillag című filmjéről

Amikor az ember harmincasokról szóló filmet néz, óhatatlanul előjön néhány kérdés koránál fogva is: mi maradt a fiatalságból, melyik álom teljesült, melyik nem, és meg lehet-e békélni önmagunkkal, amikor már nem kapaszkodhatunk a „majd egyszer” illúziójába? Olasz Renátó első rendezése, a Minden csillag ezekről a kérdésekről szól.

Katona Zoltán

Még mindig van mit mondani – a Becoming Led Zeppelin című filmről

A Becoming Led Zeppelin nem hibátlan film: talán túl hosszú, néha túl sokat akar mutatni egyszerre, és hiányérzetet is kelthet, hiszen csak a kezdetekre koncentrál. Mégis: erős, élvezetes és helyenként katartikus élmény.

Katona Zoltán

Egy század kivájt üregei – nagyregény szikrázó hitelességgel | Spiró György Padmaly című könyvéről

A Padmaly monumentális, de nem nehézkes: Spiró keze alatt az adatok, a források és a hétköznapi élet apró részletei eleven történetté állnak össze.