film
De miért olyan kicsi Ethan Hawke? – a Blue Moon című új Richard Linklater-filmről
Különleges mozi: egy legendás dalszerző pályájának drámai pillanata sajátos filmes térben egy meglepő megoldással.
Az árvaság árnyalatai – Nemes Jeles László Árva című filmjéről
Suttogások, beszélgetésfoszlányok, a külvilág történéseinek beszűrődő hangjai. A filmben szereplő fiú elől valóban titkolnak valamit, és a történelmi kor, amiben cseperedik – 1956 után – ugyancsak az elhallgatásokból, a suttogásokból, a bizalmatlanságból, a félelemből, a biztonságérzet teljes hiányából épül fel.
Ífiúság, gyöngykoszorú – Olasz Renátó Minden csillag című filmjéről
Amikor az ember harmincasokról szóló filmet néz, óhatatlanul előjön néhány kérdés koránál fogva is: mi maradt a fiatalságból, melyik álom teljesült, melyik nem, és meg lehet-e békélni önmagunkkal, amikor már nem kapaszkodhatunk a „majd egyszer” illúziójába? Olasz Renátó első rendezése, a Minden csillag ezekről a kérdésekről szól.
A streaming-platformokon ma tömött sorokban jönnek szemben a bűnözőkről szóló filmek, sorozatok, a borzongató bűneseteket feldolgozó dokumentumfilmek. Mi az a sajátos figyelem, ami ezeket történeteket és azok főszereplőit övezi? Erről beszélget Virányi Orsolya és Németh Róbert vendégeivel a műsor legfrissebb adásában.
Még mindig van mit mondani – a Becoming Led Zeppelin című filmről
A Becoming Led Zeppelin nem hibátlan film: talán túl hosszú, néha túl sokat akar mutatni egyszerre, és hiányérzetet is kelthet, hiszen csak a kezdetekre koncentrál. Mégis: erős, élvezetes és helyenként katartikus élmény.
Amerikai Sztahanov | 28. rész: Memorias del subdesarrollo – primera parte
Humberto Solás filmjét vetítettem egy nyári osztálynak. Kubai filmtörténelem, Dean professzor előadása. Ma már elképzelhetetlen lenne, hogy egy fehér, angolszász férfi vezessen egy ilyen sorozatot.
Hogy lehet egy forradalmárokról szóló film ennyire konzervatív?
Paul Thomas Anderson új filmjében három dolog alapvetően zavaró, eltérő mértékben. Az első, hogy klisés a szüzséje. A többi kiderül a kritikából.
A Made in EU nem egy jó film, mégis elmesél valami fontosat
Kegyetlennek szánt, de ügyetlen kapitalizmus- és médiakritika Stefan Komandarev filmje. A történet egy bolgár kisvárosban játszódik a Covid-járvány idején, főszereplője pedig egy középkorú varrónő, akit azzal vádolnak meg, hogy ő terjesztette el a munkahelyén a gyilkos kórt.
A mozgókép szinte a kezdetektől rendelkezik erős társadalmi dimenzióval, állapítják meg Virányi Orsolya és Németh Róbert kulturális beszélgetőműsorának vendégei. De miért nem csak thriller a Cápa, és hogyan készült a Fekete pont? És mit hozott a NER a filmben? Ez mind kiderül a műsorból.
Miskolc története nem fáklyásmenet, de sajnálni sem kell
A Miskolcról alkotott kép sokak fejében még ma is szürkébb a valóságnál, pedig aki veszi a fáradtságot, hogy elutazzon oda, már nem a rendszerváltás utáni kilátástalanságot fogja tapasztalni. Ott van például a CineFest Nemzetközi Filmfesztivál sok kísérőprogrammal, és ha az ember beszélget a helyiekkel, még színesebb képet kaphat a városról, felfedezhet például olyan helyeket, amiket magától nem biztos, hogy megtalálna.
Mit adtak nekünk a fesztiválok? – a Fesztiválország című filmről
A miskolci CineFest Nemzetközi Filmfesztiválon, szeptember 11-én mutatták be a Fesztiválország című, a hazai fesztiválkultúra bő három évtizedét feldolgozó dokumentumfilmet, amelyet országosan szeptember 18-ától vetítenek majd a mozikban.
Egy ideje változóban van Észak-Korea „filmipara”. Már amennyiben beszélhetünk ilyenről a mindent tervgazdaságban termelő diktatúrában. Míg korábban az 1950-es éveket idéző hősi eposzokat gyártottak, fekete-fehér karakterekkel, ma már a Kádár-kori magyar „kritikus” művekre emlékeztető alkotások is napvilágot látnak.
Az álomgyári vígjáték életjelet ad – Csupasz pisztoly-kritika
Egy ilyen szórakoztató, önfeledt röhögésre ingerlő, ráadásul jól elkészített film a facebookozásban és nonstop politizálásban humorérzékét vesztett közönségnek is jót tesz.
Egyre pontosabb, egyre tömörebb, egyre sűrűbb | Tarr Béla 70
Tarr művei lassan hömpölygő, gyönyörűen fényképezett, sarkalatos erkölcsi kérdéseket körbejáró, ólomsúlyú darabok, melyekben a helyszínek, a szereplők kiválasztása angyali pontossággal történt.
Hogyan lett a titokzatos világűr az emberiség mindennapi életének része? Hogyan lett a (pop)kultúra slágertémája az űrkutatás kérdése? Hogyan inspirálta a tudományos forradalom a kortárs kultúrát? Visszaszorultak-e a világűrrel kapcsolatos témák az utóbbi években a filmiparban? A Csemegepultban Kiss László csillagásszal és Dudás Viktor filmszakértővel beszélget Virányi Orsolya és Németh Róbert.
Amerikai Sztahanov | 17. rész: A Birodalom
Jó itt lenni. Itt van Kuroszava, a Rashomon, itt van Leyda professzor, a kávé, a croissant, a sok tehetséges diák. Az arcod néha megérinti a tanterem hideg falát. Álmodozunk a sötétben, elaltat a forró vetítőgép zümmögő hangja.
Első játékfilmje, a Lefkovicsék gyászolnak nagy sikert aratott, most pedig egy sok tekintetben hasonló hangulatú regénnyel jelentkezett Breier Ádám. Generációk kapcsolatáról, a nők és a férfiak lelkéről, hagyományokról és hitről, magunkban elrendezendő dolgokról, metoo-ról és feminizmusról is beszélgettünk.
Mit adtak nekünk a romkocsmák? - A Romokból című filmről
A Romokból című, a fővárosi bulinegyed kialakulásának előzményeit, ezredforduló utáni virágzását és újabb kori kihívásait egyaránt bemutató dokumentumfilm kapcsán elmerenghetünk rajta, miként falta fel gyermekeit a romkocsma-forradalom.