Nemrég mutatták be a Rubikon történelmi magazin produkciójaként a Mohács – Világok harca című történelmi dokumentumfilmet, mellyel a készítők a tragikus végű mohácsi csata 500. évfordulójára emlékeznek (és emlékeztetnek bennünket).
Azok jellemzően játékfilmek, ez nem az, a különbségtétel mégis felvethető. Szerencsére, és ez az alkotók dicséretére szóljon, hogy ez a film nem hasonlítható a kissé bugyuta Pozsonyi csata című animációs filmhez vagy – hogy külön kiemeljek egyet a korábban emlegetett NER-es történelmi játékfilmek közül – Rákay Philip még botrányosabb, de még annál is drágább Petőfi-filmprodukciójához, amely egy giccsparádévá silányított, látványos történelmi fantasy.
A Mohács-filmet rendező Diósy Mihály és Mező Levente a látványos és korhű 3D-s csatajeleneteket hiteles beszámolókkal és a korszakot kutató hazai és külföldi történész szakértők magyarázataival társította a laikus nagyközönség számára is teljességgel érthető, befogadható módon. A közel másfél órás film narrációjából, a történelmi események rövid megjelenítéséből és a felkért hozzáértő történészek elbeszéléseiből összeáll a borús korabeli európai és magyar történelmi nagykép – a maga kiábrándító, sorsrontó részleteivel. A dokumentumfilmben megszólaló szakértők között fontos megemlíteni Ágoston Gábort, korábban az ELTE, majd a washingtoni Georgetown Egyetem történészprofesszorát, B. Szabó Jánost, a Budapesti Történeti Múzeum történészét, a kor szakértőjét, Varga Szabolcsot az ELTE történészét, Kaya Sahin török történészt az Ohiói Állami Egyetemről, Niccolo Capponi olasz történész-írót, Tamus Elvirát, a Cambridge-i Egyetem ifjú kutatóját és Rugási Gyula filozófust.
A legújabb tényszerű adatok és a 16. századi gazdasági-történelmi összefüggések feltárása nyomán a filmből kiderül – amit persze eddig is sejteni lehetett –, hogy
A Mátyás király után leépülő, de még a Jagellók korában is közel félmillió négyzetkilométeren elterülő ország mintegy 4 milliós lakossággal viszonylag nagy és erős államnak számított – a szomszédjaihoz képest biztosan –, maximális erőkifejtéssel mintegy 35-45 ezer fős hadsereget is ki tudott állítani, és körülbelül 180 ezer arany éves költségvetéssel rendelkezett. Ugyanakkor a Magyar Királyság nyilvánvalóan minden tekintetben messze alulmaradt a feltörekvő Oszmán Birodalom hatalmi potenciáljával...
A teljes cikk elolvasásához jelentkezz be.