film
Wes Anderson újabb blöffje? Felháborító!
Az új Wes Anderson-film sem egy tipikus feelgood-popcorn-mozi, hanem egy igazi auteur újabb megvillanása. A föníciai séma szerethető, szívfacsaró történet valójában, ami sok mindennek álcázza magát.
Keith Jarrett és a kínai paraszt meséje
Nézhető a legendás kölni Keith Jarrett-koncertről és annak tinédzser szervezőjéről szóló játékfilm, de én maradok továbbra is a lemeznél. A Köln 75 elmeséli a történetet, de annál mélyebbre sajnos nem megy. Pedig lenne hova.
A Fehér Lótusz egy woke sorozat, de nagyon jól csinálja
Koncepciózus, számos aktuális társadalmi problémát feszegető alkotásról van szó, melynek a sikere valószínűleg abban keresendő, hogy az égvilágon mindenkit meg tud szólítani korosztálytól, nemtől, politikai hovatartozástól, szexuális beállítottságtól és vagyontól függetlenül.
Kiáltvány azokhoz, akik nem értik a Minecraft-filmet
A film előzetese után megindult a vita a rajongó között: ezt minek kellett? Abban mindenki egyetértett, hogy egy Minecraft-filmre szükség van, de ami a megvalósulást illeti, igencsak ellentétes vélemények ütköztek.
Restaurált visszhangok | Pink Floyd Live at Pompeii – MCMLXXII
A több mint ötven év után újra bemutatott Live at Pompeii – MCMLXXII című koncertfelvétel azért is érdekes, mert egy olyan zenekart mutat meg, ami még nem érkezett be, hanem ott áll szupersztárság kapujában, nem pusztán emberi, de legalább ennyire zenei értelemben.
„A Hunyadi cicik nélkül 1952-ben is készülhetett volna” – interjú Pálosfalvi Tamással
Pálosfalvi Tamás középkorkutató szerint alapjaiban hamis az a kép, amelyet a sorozat a 15. századi Magyarországról sugall, de ettől még filmként jól működik. A történészt a Hunyadi-sorozat valósághoz való viszonyán túl arról is faggattuk, mi az, ami megtörténhetett, és mi az, ami biztosan nem az ötszáz évvel ezelőtti tróntermekben, csatatereken és hálószobákban. Balogh Gábor és Németh Róbert interjúja.
Megnéztem egy érzékenyítő filmet, és azóta nagyon érzékeny vagyok
Julie Delpy Barbárok a szomszédban című filmje lehetett volna egy karcos szatíra vagy egy nyomasztó dráma, de francia létére giccses hollywoodi vígjáték lett belőle.
Szállj fel magasra – szívbe markoló és szívmelengető felnövéstörténet a Bird című film
Anglia alulnézetből, végül azonban minden egy kicsit megmelkedik. Egy kamaszlány felnőtté válásának különös története – egy csomó jó zenével.
A netflixes Kamaszok nem az a sorozat, amit egykönnyen elfelejthetünk
Mit értünk abból, hogyan élnek, éreznek és működnek a tizenévesek? Lehet, hogy semmit. De legalábbis nem eleget.
Mennyit rombol a Hunyadi-sorozaton, ha kivágják belőle a meztelenséget?
Lehet, hogy nem vagyok kifogástalan konzervatív, de erős értetlenséggel tekintek a TV2 döntésére. Vajon mi baja lesz egy gyereknek attól, ha fedetlen emberi testeket lát a televízióban?
Szívhez szóló britpop-nosztalgia, észak-angol nagyszabás, borongós írek, időjárás-jelentés Kanadából sok érzelemmel. Négy dolog, amire tényleg érdemes rászánni az időt.
Melyik a jó film? A Futni mentem vagy a Hogyan tudnék élni nélküled? Az előbbi? Vagy fordítva? Mit mond az értelmiség? És a lapok? És melyik film buktatja meg Orbán Viktort?
A Toldi Moziban, a múlt heti budapesti Cseh Filmkarneválon vetítették Adam Martinec első, Tor című nagyjátékfilmjét, ami egy disznóvágás tragikomédiáján keresztül mutatja be egy mai többgenerációs család életét. Ez a cseh család pedig akár magyar is lehetne.
De miért nem csak a sikeres filmekre adtunk pénzt?
Orbán Viktor nemrég filmstúdiót adott át és beszélt is a magyar filmről. A Futni mentem lett a rendszerváltás utáni legsikeresebb magyar mozgóképes alkotás. Több mint tíz év után újra van Filmszemle. Mozgás van tehát a magyar film körül – és persze ellentétes vélemények, sőt, indulatok. Filmes szakembereket, rendezőket, producereket kérdeztem, hogyan látják a helyzetet.
Az otthontalanság otthona – megnéztem az új Bob Dylan-filmet
A Sehol se otthon Bob Dylan örök kívülállósága körül kutat. És nem csak keres, talál is. Közben Timothée Chalamet remekül énekli a Dylan-dalokat. Filmkritika.
Mindannyiunkat minden irányból mindenféle elvárásokkal nyomasztanak, és a megfelelési kényszerek egyike, hogy jóembernek kell lennünk, vagy legalább annak látszanunk. Az írás apropója a KIX című dokumentumfilm.
A Twin Peaks óta félek, ha egyedül maradok egy franciaággyal
David Lynch filmjeinek ugyan kétségtelenül része a sötétség, a sokszor nyomasztó világ őrületének megjelenítése, az emberi létezés abszurditása, de csak a felületes néző gondolhatja, hogy a testet öltött rémálmok pőre bemutatása volnának az egyedüli lényeg, a végcél.