élet
Ez a környék tabu, ide még a pizzafutár és a taxis álarcban jön ki, a hivatali dolgozók félnek tőle, mint a tűztől, a politikusok jobban, mint a közvélemény-kutatástól vagy a saját véleményüktől. Mondjuk Géza, a postás szeret ide kijönni, minden háznál kap kávét, szendvicset, kis kamatra előre kiadja a kis nyugdíjat, szerényen megél, és helyiek is megélnek.
Iszonyatos erejű leleplezése volt a rendszernek | Csernobil 40. évfordulója a Péter & Gáborban
Négy évtizede történt a csernobili atomkatasztrófa. Karafiáth Orsolya Konok Péterrel és Balogh Gáborral személyes élményeikről, a hatalom természetéről, a következmények nélküliségről és a tragédia társadalmi feldolgozásáról beszélget a műsorban.
Az előadás szembesít, provokál, de a saját személyes történetét állítja a középpontba, és a szégyen működését vizsgálja, ez a szégyen pedig nemcsak személyes, hanem közös, társadalmi szintű is lehet.
A kis dolgok nyomása, az AI-háború első napjai, New York
A New York-i polgármester a gazdagokkal hadakozik, a gazdagok Miamiba készülnek, Floridába mentik a pénzt. És dől a pénz. A tőzsde új és új csúcsokra jár. Nem számít, hogy közben Trumpot próbálták ismét lelőni, manapság ez már csak munkahelyi veszélyforrás.
Gyerekkorom óta nem öltem meg állatot. Még véletlenül sem. Az úttest közepén totyogó galamboknál reflexből lassítok. Bogarakat sem szívesen csapok le, a döglegyeket is igyekszem kitessékelni, a porszívózáskor komoly lelki tusával rombolom szét a pókok építményeit. Kerülöm a tekintetüket.
Szólásszabadság brüsszeli módra – cenzúra és öncenzúra az EU digitális szabályozása nyomán
Az Európai Unió digitális szabályozása olyan rendszert hozott létre, amelyben a korlátozás normává vált, a fogalmak megvezetően tágak, a végrehajtó hatalom feletti kontroll pedig nem létezik.
Mit kínlódsz vele? – A ZUG című előadásról
A ZUG, amely a Láthatáron Csoport előadásában tekinthető meg a Szkéné Színházban, a tiszazugi arzénmérgezések történetét dolgozza fel az 1910-es 20-as évekből, amikor az asszonyok a mérget „gyógyszerként” használták, hogy megszabaduljanak bántalmazó férjeiktől vagy elviselhetetlen terheiktől.
Nagyon sokat beszélünk az ADHD-ról, de biztos, hogy ez önmagában kevés
Elég-e, ha divatos? A felnőttkori ADHD társadalmi vetületeiről, az állami ellátórendszer alkalmatlanságáról, egyéni megküzdési stratégiák sikerességéről, de valójában kudarcairól: tehát a valóságról méltatlanul kevés szó esik. Krasznahorkai Emma és Mihály Bulcsú írása.
Irénke, a szociális munkás megpróbálja lehűteni a kedélyeket, hogy várják meg, mi lesz, nem kell mindjárt világvégét ordítani. Ha netán megszűnik a közmunka, biztosan kitalálnak valami jobbat, amivel többet visznek haza, nyugi.
Van-e egyáltalán szükség Nemzeti Alaptantervre?
A Nemzeti Alaptanterv gyakorlatilag ideológiai sorvezető. A Nemzeti Alaptanterv legfőbb hibája az, hogy van.
Erdélyi magyarnak lenni – ott élni, itt élni, hazamenni, visszajönni, végleg itt vagy ott maradni –, egyfajta szellemiség, nyelv, identitás, kötődés, valami megmagyarázhatatlan, szentimentális, állandó honvágy.
Nőügyekkel foglalkozunk: női reprezentáció, férfidüh és a kultúrharc visszatérése
Miközben a „nőkérdés” a fontos politikai pozíciókat elfoglaló nők szimbolikus előtérbe helyezésén keresztül a Tisza Párt imidzsének egyik fontos elemévé vált, a női egyenjogúság kérdése hangos viszályt keltett a konzervatívoktól a különféle elidegenedett szubkultúrákon át a turbóprogresszívekig tartó Tisza-tábor mélyebb bugyraiban.
Karafiáth Orsolya és beszélgetőpartnerei, Balogh Gábor és Konok Péter a műsorban szót ejtenek a legismertebb vonatkozó kommunista és náci filmekről, megvitatják, mikortól számít propagandának valami, felmerül, születtek-e jó művek ebben a műfajban, valamint az is, a mesterséges intelligencia korában mi változott.
A Szilícium-völgy kínzó lelkiismeretfurdalásáról
Alex Karp, a Palantir alapítója és vezérigazgatója megírta azt a könyvet, amelyet egy milliárdos szokott írni akkor, amikor úgy érzi, a világ nem érti meg őt eléggé. A The Technological Republic tele van valódi diagnózisokkal, eredeti gondolatokkal – és egy alapvető, gondosan el nem ismert ellentmondással is. Sőt, egy erkölcsileg nagyon veszélyes végcéllal.
Amerikai Sztahanov | 39. rész: Csendes eső, Chinatown
„Nyár van, csendes eső, olyan permetező. Nem elég esernyőt nyitni, de a kiscsajok leveszik a papucsokat, és mezítláb sétálnak a forró, vízgőzös járdán. New York-i dolog ez, az irodai csajok is lecserélik a tűsarkút, de ők máshol mezítláboznak.” Részlet Joseph Hargitai Amerikai Sztahanov című kötetéből.
Nemrég jelent meg az idén nyáron néhány koncertre összeálló Heaven Street Seven zenekar dalszerző-frontembere, Szűcs Krisztián első könyve Utazás a kegyetlenbe címmel. A szerzővel többek között zenéről és írásról is beszélgettünk.
Visszatért az Isten Háta Mögött, de még hogy!
Április 24-én és 25-én a Dürer Kert nagytermében zenetörténelmi pillanatnak lehetett fül- és szemtanúja az egybegyűlt népes közönség: a kultikus, besorolhatatlan underground metálzenekar, amely a koncertjein mindig híresen jól játszott a közönség érzéseivel is, egy röpke, tizenegy évig tartó adásszünet után tért vissza a színpadra.
Hallja bentről, hogy a doktor épp azt mondja egy idős asszonynak, aki nem tudja feldolgozni a fia halálát, hogy írjon neki levelet. Húsz éve halt meg, azóta nem tudja. És ennyi? Levelet, bazdmeg, levelet? És ez még nem elég, hallania kell, mert még rendes szigetelés sincs ebben a rohadt kórházban.
Apám, mit adtál nekem…? A Peaky Blinders – A halhatatlan férfi című filmről
Az új mozifilmmel Steven Knight tulajdonképpen a Birmingham bandái című sorozat történetet próbálja lezárni – egy nagy ívű, történelmi és érzelmi összegzésként. Az eredmény azonban ambivalens: miközben sok mindent visszahoz abból, amit szerettünk, mégsem tud teljesen felnőni a sorozat legjobb pillanataihoz.