irodalom
Elhaló szikrákat szór az öngyújtó, Gina hiába próbál rágyújtani. Kézfejével megtörli izzadt homlokát, és Lorenzo vállára hajtja fejét. A fiú kiveszi Gina szájából a cigit, és meggyújtja a sajátjáról. Unottan nézik a jakuzziban ülőket. – Visszataszító egy csapat – mondja halkan Lorenzo, és átkarolja a lány csípőjét. – Vajon kint is így látják?
Egy török herceg bevette Budapestet – Tarik Demirkan Ne szégyellje, Fenség! című könyvéről
Mit keresett a kegyetlen II. Abdülhamid szultán fia Budapesten? Hol volt a Kis Konstantinápoly a fővároson belül? Miért tett feljelentést egy magyar újságíró ellen Abdülkadir Efendi? Tarik Demirkan „Ne szégyellje, Fenség!” – Abdülkadir Edendi száműzött török herceg kalandos élete Budapesten című könyvében minden kérdésre választ kaphatunk.
Az örökéletű, aki kétszer halt meg | Nádas Péter (1942–2026)
Senki a magyar irodalomban az emberi gyarlóságról és az emberi szenvedélyről nem tud úgy és olyan átéléssel beszélni, mint ő.
Resti n’ peace – A békebeli restikről és kései utódaikról
Voltak idők, amikor a vonatközlekedés elképzelhetetlen volt a pályaudvari restik nélkül. Ma már nagyítóval kell keresni őket, de azért nem lehetetlen rátalálni néhányra.
Mit lehet csinálni egy hét alatt Athénban, és mit nem szabad?
Egyetlen hét kevés arra, hogy az ember alaposan megismerjen egy olyan gazdag történelmű nagyvárost, mint Athén, és persze ahhoz is, hogy legalább a közvetlen környékét bejárja. De mégiscsak kaphat egy ízelítőt abból, hogy milyen az élet a görög fővárosban, mit érdemes ott csinálni, és megtudhatja, hogy mi az, amit semmiképpen nem szabad.
Ki akarják ebrudalni a cigányokat a telepről. Már huszonöt éve ki akarják, csak a nagy akarás mindig belemerevedik a történelembe. Meg az itt élők történetébe. Állítólag most nagyon rajta van az önkormányzat az ebrudaláson. El vannak határozva rendesen.
A magány kirakósdarabkái – Krusovszky Dénes A másik mozaik című novelláskötetéről
Krusovszky Dénes azt vizsgálja, hogyan válik az egyedüllét a modern élet természetes állapotává. Szereplői többnyire kapcsolatban élnek, családjuk van, munkába járnak, utaznak, beszélgetnek, mégis úgy érzik, hogy valami alapvető kapcsolat megszakadt közöttük és a világ között.
Egyik reggel arra ébredtünk, hogy eltűnt a folyónk. Lecsordogált, és nem volt többé víz a medrében. A lehajtott fejű néni és a kutyás nő egész nap a vizet kereste, ott bóklásztak a szigetcsúcson, a száraz mederben, a sóderen. Fújt a meleg, tüzes nyári szél a kövek között, a parton már csak a száraz homok terült el kilométereken át.
Az aluljáróban állunk a Ferenciek terén, amikor anyám elveszíti az emlékezetét. Nem tudja, hol kell felmenni, merre van a lépcső. Azt sem tudja, illetve eltéveszti, hány óra van, mikor a karóráját nézi. Legutoljára 1980-ra emlékszik, és hogy az úttörő áruházba mentünk ünneplőt venni.
Hogy tetszett a könyv? Okés volt. Okés? Aha – David Szalay Test című regényéről
David Szalay, a magyar származású, kanadai–brit író 2025-ben kapta meg az angol nyelvterület egyik legrangosabbjának számító Booker-díjat Flesh című regényéért, amelynek magyar fordítása Test címen idén jelent meg a Libri Kiadó gondozásában. A szöveg első ránézésre érdekes kísérletnek tűnik, a szerző kevés nyelvi eszközzel meséli el egy átlagos férfi nem mindennapi történetét, de a narrációban akadnak következetlenségek, a szikár, minimalista párbeszédek pedig egy idő után monotonná válnak. Ezzel együtt mégis tartalmas olvasmány.
Van ez a rendszerváltás, amire rengetegen vártak az országban. Én is. Mégis szomorú vagyok, legalábbis így az elején. Régi reflexek működnek még, amiket, azt gondoltam, elfelejtettünk. Naiv voltam, ez nem megy egyik fickós bejelentésről a másikra.
Világbajnokságokban mérni az időt – Hegyi Iván vébé-könyvéről
Hegyi Iván Futball-VB-könyv című kötete olyan vállalkozás, amely lezár, hanem megnyit, nem összefoglal, hanem visszavezet, és miközben világbajnokságokról beszél, valójában az időről beszél: arról, hogyan lesz a futballból közös történet, amelyben mindenki talál legalább egy vagy több nagyon személyes, nagyon saját pillanatot.
Katasztrófatúra az őrület romjai között – Száz éve született Allen Ginsberg
G., a költő nagyon amerikai volt, sőt maga volt Amerika, egy aspektus a sok közül, és imádta Amerikát, és gyűlölte is, ószövetségi átkokat mennydörgött a vágóhidak kapitalizmusáról, és mi mégis azt hittük, hozzánk beszél, és mikor azt hittük, igazunk volt.
Ezen a gitáron írtam meg életem első dalait, ezen a gitáron vettem fel életem első nagy szerelmének a kedvenc zenekaraim általam valahogy leszedett dalait. Minden ezen a gitáron kezdődött, ezen a névtelen fadarabon, amibe valamikor belevéstem a nevem, mert annyira szerettem.
Amerikai Sztahanov | 40. rész: Albertine
„Kevés olyan varázsszőnyeg volt New Yorkban, mint az Albertine. Repített össze-vissza a világban, leginkább középiskolás koromba. Az Albertine egy parányi francia könyvesbolt a Metropolitan Múzeummal szemben, hogy pontosak legyünk, három utcával lejjebb, a hetvenkilencedik utca sarkán.” Részlet Joseph Hargitai Amerikai Sztahanov című kötetéből.
Ez a környék tabu, ide még a pizzafutár és a taxis álarcban jön ki, a hivatali dolgozók félnek tőle, mint a tűztől, a politikusok jobban, mint a közvélemény-kutatástól vagy a saját véleményüktől. Mondjuk Géza, a postás szeret ide kijönni, minden háznál kap kávét, szendvicset, kis kamatra előre kiadja a kis nyugdíjat, szerényen megél, és helyiek is megélnek.
„Halálom esetén elégetendő” – írók titkos füzetei és életei
Az írói napló különös műfaj: egyszerre vallomás, menedék, önterápia, dokumentum és irodalmi műhely. Olyan szöveg, amelyet sokszor nem is az utókornak szánnak, mégis végül a történelem és az irodalom fontos lenyomatává válik. A Petőfi Irodalmi Múzeum „Halálom esetén elégetendő” című kiállítását Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeumban tekintettük meg.
Gyerekkorom óta nem öltem meg állatot. Még véletlenül sem. Az úttest közepén totyogó galamboknál reflexből lassítok. Bogarakat sem szívesen csapok le, a döglegyeket is igyekszem kitessékelni, a porszívózáskor komoly lelki tusával rombolom szét a pókok építményeit. Kerülöm a tekintetüket.
Irénke, a szociális munkás megpróbálja lehűteni a kedélyeket, hogy várják meg, mi lesz, nem kell mindjárt világvégét ordítani. Ha netán megszűnik a közmunka, biztosan kitalálnak valami jobbat, amivel többet visznek haza, nyugi.
Amerikai Sztahanov | 39. rész: Csendes eső, Chinatown
„Nyár van, csendes eső, olyan permetező. Nem elég esernyőt nyitni, de a kiscsajok leveszik a papucsokat, és mezítláb sétálnak a forró, vízgőzös járdán. New York-i dolog ez, az irodai csajok is lecserélik a tűsarkút, de ők máshol mezítláboznak.” Részlet Joseph Hargitai Amerikai Sztahanov című kötetéből.
Nemrég jelent meg az idén nyáron néhány koncertre összeálló Heaven Street Seven zenekar dalszerző-frontembere, Szűcs Krisztián első könyve Utazás a kegyetlenbe címmel. A szerzővel többek között zenéről és írásról is beszélgettünk.