Apám mondogatta gyakran, amikor majd temetik a kommunizmust, ott leszek az első sorban a nagylapáttal. Nem volt túlságosan eredeti fej, gondolom, mások is mondták már ezt vagy megírták egy novellában, de ilyen és ehhez hasonló mély vallomásokat tett a kiérdemelt Borsodi sörök után a nagyfotelben, kisfiam, a kúrva anyjukat ezeknek!
De nem is ez a lényeg, és nem is az, hogy ott volt-e a nagylapáttal, hanem az, hogy megérte. Nem úgy, mint szamoskéri nagyapám, aki csendesebb volt, és csak arra vágyott, hogy legyen már egy igaz isten, és rehabilitálják végre Nagy Imrét. De ő ezt már nem érte meg, hiába élt több mint nyolcvan évet.
Presser Gabi és Adamis Anna írt egy jó dalt, ami talán ide illik. Nehéz elhinni, hogy ez az LGT-lemez márötven éves. Egy dal azokért, akik nincsenek itt. De sajnos ez sem vezet el a lényeghez. Nemcsak azokért kellene szólnia a dalnak, akik már nincsenek itt, mert azoknak már tök mindegy, hanem azokért, akik még mindig itt vannak.
Kezdjük el valahol. Omnes viae Romam ducunt. Kezdjük tehát a hajvágásnál.
Kemény dolog a férfi hajvágás. Keserves döntések sorozata. Sokszor átgondoljuk, hogyan is legyen. De főleg, hogy hol. Aki azt hitte, hogy a nők hiúak, az átaludt jó pár évszázadot.
Szent dolog az, hogy ki babrál a hajaddal. Hogy ki vághatja meg büntetlenül a fülcimpádat. Több forrás utal például arra, hogy Joseph Paris 1953-tól kezdve több évtizeden át Frank Sinatra első számú fodrásza és közeli barátja volt. A Hair Magazine szerint Paris alkotta meg Sinatra jellegzetes stílusát, amely az időtálló kifinomultság szimbólumává vált. Paris még emlékirataiban is részletesen leírta kapcsolatukat.
És persze ott van Woody Allen, akibe sokszor belerohantam a Park Avenue árnyékos oldalán, a maga borbélyával, Silvestri mesterrel.
Ha ez nem elég, ott van ma a sok borotvált fenevad, mindenféle mintával a fején. Néztem a hétvégén, végtelen választék, frizurakatalógusok, modellek, TikTok-videók.
Elnézést, hogy nehezen térek a lényegre, de most végre kinyögöm. Meghalt a fodrászom. Olvasom a helyi kis újságunkban.
Virágküldés – Faültetés – Emlékek Megosztása
Oliverio A. Ojito gyászjelentése
Oliverio A. Ojito, 78 éves, Sleepy Hollow-i lakos, február 9-én hirtelen elhunyt. 1935. július 23-án született Kubában. Borbély volt, a John Streeten található Oliver’s Barber Shop tulajdonosa, amelyet sok éven át üzemeltetett.
Elment a fodrászom, a tiszteletbeli kubai nagyapám. Túlélték gyermekei, felesége, drága húgai, és mit mondjak, a Castro-rezsim.
Tudtuk már régen, hogy nem mennek jól a dolgok. Sokat kószált az üzletben. Eltartott egy hajvágás jó negyvenöt percig, ami New York-i időszámításban egy örökkévalóság. És itt-ott felszisszentünk, amikor húzta a nyakunkon a borotvát.
Öreg olló fület vág, kovácsolhatnánk egy új magyar közmondást, de jó szívvel elviseltük a karcolásokat, és itt-ott még a vágásokat is.
Mindig tömve volt, ide jöttek a helyi kubai haverok, ücsörögtek minden reggel a hatvanas évek óta az üzletbe vezető három lépcsőn. Elvárná az ember, hogy drága kubai szivart szívjanak, de a mezítlábas Munkás-féle volt a kedvencük, classico sen filtro Embajador. Oliver volt az egyetlen, aki szivart szívott. Az viszont állandóan ott lógott a szájában. Néha füstölt, néha kialudt, forgatta ilyenkor egyik oldalról a másikra. A hajvágás után nem kellett parfüm, vitted a vonatra az ellenállhatatlan kubai szivar illatát.
Ment egész nap a duma. Spanyol, angol, mikor mi. A helyi angolszászok is ide jártak, hozták a gyerekeket, fiúkat, lányokat. Ők a sportról beszélgettek vele, Jose Canseco, Mariano Rivera, New York Yankees.
Aranyos humor volt ez a faluban, Cuba Librének hívták az üzletet az angolok. Talán mert itt szabadok voltak.
És ha valaki az újabb korosztályból nem tudná, Cuba Libre nem csak egy rumos ital, Radio Cuba Libre, Kuba „Szabad Európa” adója. Mind a mai napig működik Miamiból. Innen lopjuk be Kubába az igazságot.
És ha valaki megakadt ott, hogy milyen ital is a Cuba Libre, az egyszerűen a mi rumos kólánk, jéggel és savanyúcitrommal. Jó partiital, de a megfelelő mennyiségben altatónak is megfelel.
Zárva volt az üzlet hetekig. Elvándoroltak a kubai törzsvendégek. Ki tudja, hová. Olyan volt ez, mint a New Brunswick-i magyar ház. Lassan eltűnőben egy generáció.
Kérdezte sokszor, szereted a feleségedet?
Nevettem ilyenkor, sí señor.
El amor es todo lo que hay.
Joseph Hargitai Amerikai Sztahanov című novelláskötete kapható az ÖT Boltban.
Borítókép: Fiatalember fodrásznál, New York, East Village, 1989 / fotó: Polyvios Anemoyannis / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP
Bejelentkezés