Hont András
Ceglédi Zoltán
Konok Péter
Schiffer András
Balogh Gábor
Nefelejcs Gergő
Szarka Károly
Makai Máté
Gazics György
Kolek Zsolt
ÖT
Joseph Hargitai
Kiss Noémi
Dénes Ferenc
Papp László Tamás
Toroczkay András
Kert Attila
Csutak Zsolt
Megadja Gábor
Kustán Magyari Attila
Kovács Tibor
Németh Róbert
Kollár Árpád
Zdenyák József
Schillinger Gyöngyvér
Szabó Borbála
Dr. Ratius
Dobrowiecki Péter
Máté Gergő
Jánossy András
Orcsik Roland
Sopotnik Zoltán
André Ferenc
Purosz Leonidasz
Róth Elza
Portörő Péter
Nagy-Bato Jonatán
Rátosi Milán
Fonay Tamás
Sabater
Felcser V. Örs
Tóth Csaba
Nagy Pál
Ujvári Barbara
Zeck Julianna
Radnóti Zoltán
Székely Sándor
Bánkövi Dorottya
Sasvári Péter
Orbán György
Setyerov Zorán
Sarkadi-Illyés Csaba
Tóth Csaba Tibor
Anikay Antal
Nagy Attila Tibor
Nagy Szabolcs
Katona Zoltán
Zulik Ákos
Benkő Levente
Krasznahorkai Emma
Kóczián Péter
Nagy Mátyás
Gavra Gábor
Feró Dalma
Juhász Géza
Antlfinger Edvárd

irodalom

Katona Zoltán

Leszámolás a székely zsánerrel – Zsidó Ferenc A fák magukhoz húzzák az esőt című regényéről

A regény nem csupán megkérdőjelezi a borongós nosztalgiából és folklorisztikus gesztusokból épített világképet, hanem a saját közegére is rákérdez: mi marad a hagyományból, ha a közösségi rend lassan elpárolog? Ha valakinek regényben mondanám el a mai Székelyföld helyzetét, akkor ezt nyomnám a kezébe.

Sopotnik Zoltán

Gyomember

A költészetért meg kell küzdenie az olvasóknak, mondtam valahol, és elhúzták a szájukat. Ez már más világ. A profi ma megnézi, mire van igény, ne legyek már ennyire szentimentális. Ha felelős állampolgár lennék, keresnék valami rendes foglalkozást. A „rendes” itt az egyéniség teljes feladását jelenti, vágtam vissza.

Kiss Noémi

Az ősnéni története

A messiás, mindig a messiást várjuk, hát mi egy szőrös nőt kaptunk. Olyat, akinek esze ágába sincs elindulni a választáson. Biccentett az ősnéni. Kihörpintette a teáját, és megkért, hogy menjek haza, mert fáradt.

Makai Máté

Hernyóból pillangó: Krasznahorkai László változó magyarságképe | A magyar nemzet biztonsága című könyvről

A magyar nemzet biztonsága bizonyos értelemben fordulatot jelent a Krasznahorkai-életműben. A Nobel-díjas szerző egy korábbi szerzői korszak sikerreceptjéhez talált vissza, és a szépség iránti lírai kutakodást helyezi előtérbe.

Zeck Julianna

Óda a lombikos anyákhoz | Mécs Anna Rutin című könyvéről

A könyv azt állítja, hogy ha valaki anyának érzi magát, azt a természet nem állíthatja meg, és modern nőként joga van igénybe venni azokat a szolgáltatásokat, amelyek hozzásegítik a gyerekvállaláshoz, és emiatt egy pillanatra sem kell rosszul éreznie magát. Ha abortálni lehet, miért ne lehetne mesterségesen megtermékenyülni is?

Katona Zoltán

Családi tükör – Czakó Zsófia Távoli rokonok című regényéről

Czakó Zsófia Távoli rokonok című, harmadik regénye egy újabb családtörténet, amelyben a szerző három generáció – nagymama, anya, unoka – életén keresztül vizsgálja a felejtés, az identitás és a társadalmi minták kérdéseit.

Sopotnik Zoltán

Szökésben | Kenszel Pikcsör, 13. rész

A civakodás képe csak nagyon lassan, komótosan bontakozott ki előttem, ahogy az agyam kamerája feldolgozta az eseményeket, mintha egy Tarr Béla-filmben lettem volna, bár én csak egyszer láttam tőle valamit, akkor is valami csaj cipelt el a vetítésre. A Kenszel Pikcsör című rövidpróza-sorozat tizenharmadik része.

Sopotnik Zoltán

’56 gramm

Egész életemben a kilókkal és hasammal harcolok, most ötvenhat évesen és százötvenezer grammosan pesszimista vagyok az eddigieket illetően. Anyám ’56-ban a salgótarjáni tömegbe lövetéskor kétévesen feküdt a járdán nagyanyámmal, és úgy tettek, mintha meghaltak volna. Biszku sohasem bánta meg. Tőlem meg csak ennyi telik, ez a százötvenezer gramm. Így bukik ’56 bennem, általam.

ÖT
ÖT

Alfred Nobel nem biztos, hogy odaítélte volna Krasznahorkainak a Nobel-díjat

A Péter & Gábor új adásában a műsor állandó résztvevői, Karafiáth Orsolya, Konok Péter és Balogh Gábor arra keresték a választ, miért a Nobel-díj lett a világ legrangosabb elismerése, mit jelent ez nekünk magyaroknak, és egyáltalán, ki számít „magyar Nobel-díjasnak”, és miért fontos ez?

Joseph Hargitai

Amerikai Sztahanov | 33. rész: Szép álmokat, Amerika!

Amerika emigráns ország, több millió ember érkezett ide az évszázadok alatt. Ezért van csak Good Morning America és nincs Szép álmokat, Amerika. Nincs értelme, hogy ragozzuk a rettegést.

Zeck Julianna

Irodalmi pláza meghitt pillanatok nélkül | Ilyen volt a Margó Fesztivál

A Nemzeti Táncszínházban megrendezett őszi Margó Irodalmi Fesztiválon a látogató tapasztalhat valamiféle pezsgést, de a helyszín inkább hasonlít egy plázára, mint egy hangulatos kávéházra. Az ember lézeng erre-arra, és folyton várja, hogy történjen már valami.

Joseph Hargitai

Amerikai Sztahanov | 32. rész: Karma Police

Minden időszaknak megvan az irodai zenéje. A Covid sem volt más. A laborban a diákok Radioheadet hallgattak. OK Computer. Újra és újra. Néha tízszer-hússzor is lejátszották ugyanazt a három számot: Exit Music, Let Down, No Surprises. Mindig ebben a sorrendben.

Makai Máté

Krasznahorkai és Szoboszlai sikere ugyanaz

Adódna, hogy azt mondjam, ha valaki magyar és történetesen sem a focit, sem a kortárs irodalmat nem szereti, és nem tud, vagy nem akar önzetlenül örülni akár a magyar válogatott eredményességének, akár egy magyar író irodalmi Nobel-díjának, akkor nem szereti a hazáját. Csakhogy a helyzet ennél szomorúbb.

Toroczkay András

Káposztás

Éhes vagy? Igen. Mit szeretnél enni? Mi van? Káposztás tészta. Eh. Megint? Utálom a káposztás tésztát. Nem hogy örülnél annak, hogy van mit enned. Annak örülök, hogy van mit ennem, de évek óta káposztás tésztát adsz. Mindig megkérdezed, mit akarok, és a végén... Meguntam! Hánynom kell a káposztás tésztától! Hálátlan.

ÖT
ÖT

Beszéljen-e a művészet a politikáról? – Lovasi András és Őze Áron a Csemegepultban

Az ÖT Youtube-csatornáján futó kulturális beszélgetőműsor eddigi talán „legpolitizálósabb” adásában előkerül Krasznahorkai László Nobel-díja, a „mocskos fideszezés”, a színház világa, ám lényegében az összes téma arra fut ki, van-e helye a politikának a művészetben, és ha van, milyen hangon érdemes a kultúrának a közéletről megszólalnia.

Purosz Leonidasz

Amelyben nem a szóismétlés elkerülése végett használom a szöveg szót | Verstúladagolás, szeptember

Az indián nyárban is folytatódott a Verstúladagolás projekt: 2025-ben elolvasok lehetőség szerint minden, magyar szerző által írt, most először publikált verset az összes irodalmi folyóiratban, illetve online kulturális portálon, és hónapról hónapra megpróbálom népszerűsíteni a kedvenceimet.

Joseph Hargitai

Amerikai Sztahanov | 31. rész: Karnika, a Covid-befektető

Vettem harmincezer dollár Moderna-részvényt, mondja. Covid? Covid. Február van, 2020. Minél nagyobb a hazugság, annál jobban elhiszik az emberek, magyarázza.

Sopotnik Zoltán

Digitál | Kenszel Pikcsör, 12. rész

A Kis Sarlóban gyűjtést szerveztek anyámnak, mert biztosan megbolondult, hátha kell a pénz, hogy elvigyem egy jó pszichiáterhez, sámánhoz, vajákoshoz. Mondtam nekik, fölösleges, őt még egy államcsőd sem tudná meggyógyítani. A Kenszel Pikcsör című rövidpróza-sorozat tizenkettedik része.

Joseph Hargitai

Amerikai Sztahanov | 30. rész: A könyvtár

Gyönyörű pár volt. Donato, hosszú, sötétbarna, Andrea Pirlo-hullámos haj, vagy ha a klasszikusokat szeretjük, Botticelli, Fiatal férfi arcképe medalionnal. Harmonikus mozgás, kedélyes, nagy mosolyok, borostás arc, mélyen ülő kék szemek. És a csaj: fekete, derékig érő Kungfu-haj, hófehér karok, metszett ázsiai szemek.

Konok Péter

Krasznahorkai menni Stockholm

Kissé morbid, hogy úgy írok most afféle laudációt Krasznahorkairól, mintha nekrológot írnék, abban az üzemmódban; mert hát nagyon szeretem a szövegeit, tehát én is megalkotom magamban a szerzőt, ahogy az nekem jólesik, és miközben felépítem, búcsúzom is tőle rögtön, mert tudom, hogy anyagtalan.