Csutak Zsolt
Amerika közelről: hány élet kell, hogy eljuss a gettóból a csilivili kertvárosba?
Az amerikai társadalom rétegződése, a pénzügyi és faji alapú elkülönülés nem sokat változott az utóbbi évtizedek során – nagyon nehéz státust és osztályt ugrani egy hivatalosan kapitalista, osztály nélküli társadalomban.
Az Egyesült Államok – és kiváltképp Donald Trump – belegázolt valami olyasmibe, amiből sokkal jobb lett volna kimaradnia: ez a közel-keleti háborús spirál és e szövevényes pókháló közepe, Irán. Természetesen nem szabad megfeledkezni arról sem, ki osztott még fontos lapokat ebben a nagy hadijátékban: Izraelről van szó.
A hivatalban lévő amerikai elnök körüli kultuszteremtő igyekezetre nem nagyon találunk példát az amerikai történelemben. Arra azonban igen, hogy mennyire veszélyes, káros és kontraproduktív is lehet a politikai riválisok verbális megbélyegzése, szélsőségesnek, akár terroristagyanúsnak címkézése.
Mi lesz a NATO sorsa – felszámolja vagy felpörgeti a Trump-hatás?
A Trump-féle kül- és biztonságpolitikai világlátás viszonylag egyszerű, sallangoktól mentes: Amerika a falkavezér nagykutya, aki azt csinál, amit akar, aki pedig nem követi jóban-rosszban, az viselje a következményeket és a megrovást.
Megvalósult utópia vagy elkopott illúzió? | 250 éves az Egyesült Államok
250 év alatt Amerika mint állam és társadalom rengeteg változáson és átalakuláson ment keresztül, az amerikai álom és az utópikus földi paradicsom vonzereje és ígérete pedig jócskán megkopott. Ami nem sokat változott, az a polgáriasodott, de jelentős befolyással bíró vallási hév, az elkötelezettség, a különlegesség- és a messianisztikus küldetéstudat különféle megnyilvánulási formái, a dinamizmus és az ambíció, hogy olyasmit tegyenek és mutassanak a világnak, amire tulajdonképpen senki más nem lenne képes.
Hidegháború 2.0 | Háború, energia, politika – ÁsottShalom Hont Andrással
Az Ásottshalom legfrissebb adásában Hont András vendége Hortay Olivér és Csutak Zsolt, akikkel részletesen átbeszélik a Hormuzi-szoros lezárásával kapcsolatos kérdéseket, legyen szó akár az EU politikájáról, akár Oroszország, az USA és Kína viszonyáról vagy az Öböl-menti országokról.
Trump, Netanjahu és az iráni béke – vissza a startvonalra?
Trump és főképp Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök bírálói szerint az iráni ügy és annak várható végkimenetele lehet az amerikai és izraeli kormányzat egyik legnagyobb külpolitikai blöffje és stratégiai kudarca.
A film kellemes meglepetésként hat, abszolút kimagaslik a korábbi, meglehetősen botrányos minőségűre sikeredett történelmi filmeposzok, NER-es történelmi kurzusfilmek sorából.
Merre tovább, magyar külpolitika?
Könnyű azt mondani, hogy újra megerősödik az úgynevezett européer, transzatlanti elköteleződés és a nyugatos magyar külpolitikai irányultság. Azonban a világ és a nemzetközi rend alapos átalakuláson ment keresztül az utóbbi időszakban.
Ezen múlhat, hogy Amerika megőrzi-e világhatalmi pozícióját
Az amerikai szuperhatalmi dominancia és az Egyesült Államok világgazdasági uralmának eróziója bő két évtizede, lényegében a 2003-as iraki háború óta tart, tempója pedig egyre csak gyorsul.
„Amerikából jöttem” – amerikai csúcsvezetők Magyarországon
J.D. Vance jelenlegi hivatalban lévő amerikai alelnök – és valószínűsíthetően 2028-as elnökjelölt – látogatása a nyilvánvaló időzítésén túl nemcsak kampányesemény volt. De miről voltak emlékezetesek Theodore Roosevelt és George Bush budapesti vizitjei?
Trump a dühöngő szélvész: jön az amerikai NATO-exit, tervezhetjük az Európai Védelmi Uniót?
Negatív következménye számos, hozadéka talán csak egyetlen volna annak, ha megvalósulna a NATO-ra vonatkozó esetleges Trump-javaslat.
Visszatekintés Szabó százados felől: Edward Snowden, Julian Assange, Chelsea Manning, Angela Merkel telefonja, még Mata Hari és Faludy György is előkerül.
Mi kellene ahhoz, hogy tényleg kitörjön egy új világháború?
Bombasztikus kijelentésekből, pusztító világháborút vizionáló spekulációkból, vagy egyéb, rémálomszerű látomásokból nincs hiány napjainkban. Azonban, igaz, ami igaz, erre némileg okot adó nemzetközi eseményekben sem szűkölködünk.
Trump és az ő Béketanácsa: mégis kinek a békéje?
A tanácskozás egyik igazán érdekes aspektusa, hogy kik nem vettek részt a Trump-féle „mini-ENSZ” összejövetelén – szövetséges európai hatalmaktól a „globális Dél” és a BRICS meghatározó államaiig.
Trump pofozkodása után Rubio megsimogatta Európát Münchenben
Marco Rubio amerikai külügyminiszter az amerikai–nyugat-európai elhidegülés, szembenállás, a NATO-n belül érzékelhető bizalmi válság tompítására, ellensúlyozására érkezett Münchenbe.
Az Epstein-akták: Mit mond el a nyugati elitről ez a botrány? | A hét témája #2
Új sorozatunkban hetente jelentkezünk egy-egy olyan aktuális témával, ami sokakat mozgat meg, háborít fel vagy gondolkodtat el. Összeállításunkban rendre különböző véleményeket, megközelítéseket helyezünk egymás mellé. Ezen a héten az Amerikát és Európát is megrázó botrányról, az Epstein-akták ügyéről írnak felkért szerzőink – ezúttal Tóth Csaba Tibor és Csutak Zsolt.
A fegyverzetkorlátozási egyezmény hatályvesztése visszavetheti a világot az 1980-as évek elejére.
Donald Trump éppen egy éve lépett újra hivatalba az Egyesült Államok 47. elnökeként, és igazán nem állíthatjuk, hogy akár csak egy pillanatra is okot adott volna az unalomra vagy a csendes szemlélődésre, legyen szó az amerikai belpolitikáról vagy éppen világpolitikáról – ez a kettő egyébként is mintha ugyanazon érme két oldala volna Trump számára.