Az Ásottshalom legfrissebb adásában Hont András vendége Hortay Olivér és Csutak Zsolt, akikkel részletesen átbeszélik a Hormuzi-szoros lezárásával kapcsolatos kérdéseket, legyen szó akár az EU politikájáról, akár Oroszország, az USA és Kína viszonyáról vagy az Öböl-menti országokról.

Fogunk tudni fűteni és tankolni? – kezdi Hont. Hortay Olivér válasza az, hogy az EU-nak inkább árproblémái lesznek, illetve bizonytalannak látja az olajpiaci helyzetet. Csutak Zsolt úgy véli, nyár végéig normalizálódik a helyzet, bár ott van Izrael mint harmadik fél. Hont rákérdez, hogy mióta áll a nemzetközi politika középpontjában az energia. Hortay egészen a 70-es évekig menne vissza, úgy érzi, azt éljük újra: energiaválság, geopolitikai és gazdasági folyamatok tekintetében is, de „kérdés, mit tekintünk a Hormuzi-szoros megnyitásának”, folytatja. A legfontosabb az „inflációs nyomás növekedése”, teszi hozzá, de kiemeli, hogy az USA számára „kifejezetten kedvező fejleményekkel kecsegtet” a mostani helyzet.

Hont az amerikai középosztály státuszvesztéséről beszél, Hortay pedig ezt kiegészíti azzal, hogy az USA relatív pozíciójának romlását látja Kínával szemben. A probléma szerinte az lesz, hogy „a gazdaság gyümölcseiből” kik részesülhetnek majd. Csutak nem siratná az USA-t, „szeretne ő is úgy hanyatlani” gazdaságilag, mint ők, illetve „hidegháború 2.0-nak” nevezi a mostani helyzetet, csak most Kína „energiafegyverének” a ritka földfémek számítanak.

Milyen hatással van Oroszországra mint főgonoszra a Hormuzi-szoros lezárása – teszi fel a kérdést a műsorvezető. Csutak úgy látja, Kína és Oroszország „összekovácsolódott” az USA ellen, míg Hortay szerint az ilyen energiapiaci sokkokból azok az exportőrök nyernek, akiknek a szállításait nem akadályozza közvetlenül a háború. Az EU viszont nem adaptálódott a helyzethez, teszi hozzá Hortay, és megállapítja, hogy „fokozatosan elfogy a levegő” az EU körül. Ezt Csutak is megerősíti, ő érthetetlennek tartja az EU politikáját.

Hont András arra is kíváncsi még, hogy az EU-n kívül ki a vesztese a lezárásnak. Hortay szerint nem az EU járt a legrosszabbul, hanem ott vannak az Öböl-menti országok, India, a Fülöp-szigetek és Srí Lanka is.

És mi van Magyarországgal, kérdezi Hont. Ennek kapcsán Hortay többszintű problémát lát, és a beszerzési költségek emelkedésére számít. Csutak Zsolt kiemeli, hogy a Tisza beállt az „európai fősodorba”, megszűnt az orbáni különutas politika...