Bombasztikus kijelentésekből, pusztító világháborút és atomfelhőt vizionáló spekulációkból, vagy egyéb, megalapozatlan, rémálomszerű látomásokból abszolút nincs hiány napjaink lebutított sajtókommunikációjában. Azonban, igaz, ami igaz, erre némileg okot adó nemzetközi eseményekben sem szűkölködünk.
Azonban a Kelet-Európában, Ázsiában, valamint a közel-keleti puskaporos térségben zajló fegyveres konfliktusok (Gáza, Irán, Pakisztán, Afganisztán) szerencsére még igen messze vannak egy világméretű háborútól, hiszen az atomnagyhatalmak (az Egyesült Államok, Kína, Oroszország) egyfelől közvetlenül nem vesznek részt a harcokban, vagy ha mégis azt teszik, nem egymás ellen küzdenek – vagy csak óvatosan, közvetve, helyi proxyjaikon keresztül).
Amikor azon merengünk, világháborúval van-e dolgunk, ugyancsak fontos szempont az aktuális konfliktusok földrajzi kiterjedése. A legutóbb, a második világháború idején a legtöbb kontinensen – Új-Guineától Grönlandig – zajlottak komolyabb harci cselekmények. A militáns, héja döntéshozók (ha valóban léteznek ilyenek felelős pozícióban) és katonai szakértők – valamint mindazok, akik kedvelik az igazán véres vészforgatókönyveket – figyelmébe ajánlom:
Utóbbi farvizén könnyedén a konfliktus részévé válhatna Japán, az Egyesült Államok, valamint Dél-Korea is. Ebből nyilván következne az is, hogy Észak-Korea hadba lépne Kína oldalán, és ekkor máris majdnem egy újabb világháború küszöbén járnánk.
Az sem kérdés, hogy Oroszország melyik oldalt támogatná egy hasonló méretű és jellegű katonai egymásnak feszülés esetén. Ugyancsak nem túlzás feltételezni, hogy a többségében hindu India és az ősi, muszlim többségű ellensége, Pakisztán – Kínával az oldalán – is könnyedén újra egymásnak eshet, és a háború során végső esetben előkerülhetnek akár az atomrakéták is. A távol-keleti és dél-ázsiai erőszakspirálhoz kapcsolódhatna Afrikában egy etióp–egyiptomi háború is a Nílus vízgyűjtőmedencéje feletti hatalomért – ez utóbbi is igencsak reális háborús szcenárió. Az évek óta zajló szudáni és kongói polgárháború is könnyedén átcsapna a képlékeny afrikai határokon, tovább bonyolítva a helyzetet. Kelet-Afrikában Eritrea, Etiópia és Szomália sem a stabil államiságáról híres, ott a helyzetet komoly törzsi, internetnikai konfliktusok és határsérelmek terhelik.
És akkor még nem is beszéltünk az óceánon túli, potenciálisan...
A teljes cikk elolvasásához jelentkezz be.

Hallgasd meg!