Csutak Zsolt
A csőd szélén tántorgó Venezuela, ahol orosz, kínai és amerikai érdekek ütköznek
Bármelyik pillanatban várható, hogy az Egyesült Államok mint kontinentális hegemón megjelenik Caracasban, rezsimváltást erőszakol ki, és ezáltal megszünteti az Amerika-ellenes nagyhatalmak befolyását Latin-Amerika egyik legfontosabb államában.
Az amerikai–magyar kapcsolatok sokat változtak és alakultak – szerencsére pozitív irányban – az utóbbi hónapokban, elsősorban a washingtoni nagypolitika és diplomácia radikális változása, átalakulása nyomán, Trump elnök megválasztása következményeképp.
Nem az ukrajnai háború lezárása lenne az első béke, amit Amerika diktál Európában
Egy leendő „igazságtalan béke” akár fél győzelemként is értelmezhető a vesztes, gyengébb fél számára, hiszen az erősebb, kvázi-győztes orosz fél csak részben tudta ráerőltetni területszerző akaratát az ukránokra, miközben politikai, kulturális összefüggésekben, vagy a nem fegyveres érdekérvényesítés egyéb dimenzióiban egyáltalán nem járt sikerrel.
New York: a „forradalmi város” egy „ifjú szocialista muszlim” vezetése alatt
Zohran Mamdani igencsak felrázta az önmagát kereső Demokrata Pártot, főleg New Yorkban, és jelentős zavart, mondhatnánk, némi félelmet is keltett a kormányzó Republikánus Párt vezetői, valamint a jobboldali választópolgárok milliói és véleményvezéreik körében.
Nagyon úgy tűnik, újabb atomfegyververseny hajnalára ébredt a világ
A szuperhatalmi státuszba és az atomnagyhatalmi pozícióba belekényelmesedett Egyesült Államok az új atomversenyben is kapaszkodhat, mert itt is kihívója lesz Kína és Oroszország. Amit biztosan kijelenthetünk: a helyzet egyáltalán nem rózsás Amerika számára.
Amerika hangja és a kijózanító keserűség – 1956 és a Nyugat kapcsolatáról
Utólag visszatekintve már tudjuk, hogy naiv, délibábos optimizmusra vallott az, hogy a pesti srácok vezetői, a forradalom ifjú harcosai, vagy akár a reformkommunista Nagy Imre bíztak a várható nyugati segítségben. Részben a Nyugat-Németországban állomásozó amerikai, de leginkább az ENSZ-csapatok intervenciójában hittek.
Trump történelmi békekötése, ami nem ér Nobel-díjat
Kérdés, hova vezet a harcokat túlélő új Hamász-vezetés stratégiakeresése ebben az új geopolitikai helyzetben. Két lehetőség áll előttük: békés együttélés Izraellel, vagy az aszimmetrikus harc, az ellenállás folytatása a hibrid állapotban lévő Palesztin Állam keretein belül, némileg más, kevésbé véres eszközökkel.
Az amerikai politikai gyilkosságok különös pszichológiája – Abraham Lincolntól Charlie Kirkig
A politikai indíttatású és társadalmi, vallási vagy kulturális gyökerű elégedetlenségből, polarizálódásból származó erőszak az amerikai közélet régi-új valós veszélye. Ezen egyáltalán nem segít a politikai csúcsszereplők, véleményvezérek gyakran erőszakra buzdító, szélsőséges retorikája.
Az amerikai dilemma: mi legyen ezekkel a fránya oroszokkal és kínaiakkal?
Talán mégiscsak Donald Trumpnak lehet igaza, hogy mindannyiunk érdekében maradjunk inkább a vámháborúknál a tűzfegyverek helyett.
Béke a lenyelt békáért? Nullaösszegű játék lehet az orosz–ukrán rendezés is
A nemzetközi viszonyrendszerben Donald Trump egyértelműen átvette az irányítást, a kommunikációs tematizálást, teljességgel háttérbe szorítva nagy riválisát, Kínát.
Nagy elvárások és ábrándos politikai illúziók előzik meg az augusztus 15-i csúcstalálkozót.
Vér és könnyek helyett vámháborúba vitte országát Donald Trump
Trump végső soron nem tesz mást, mint választási ígéreteit próbálja sajátos eszközeivel, hatalmas hübriszével megvalósítani a világközvélemény sopánkodása ellenére.
Fülledt nyári politika: Epstein, Obama, Trump és az oroszok
Van itt minden, mint a moziban: Trump elleni összeesküvés vádja, szétmálló Obama-kép, érzéki rejtélyek, titkosszolgálati kavarások, tragikus véget ért „barátság”.
Identitások és eszmék zűrzavara, a káosz kora
Aki uralja az eszméket és a nyelvet, az uralja a gondolkodást is. Az új keletű, mintegy fél évszázados múlttal rendelkező, amerikai eredetű társadalmi mérnökösködés gyakorlata, a social engineering társadalomátalakító technikái azonosíthatóan egy irányba mutatnak.
A NATO a 21. században: tetszhalott vagy „ébredező oroszlán”?
A katonai védelmi szövetség megerősítése, fenntartása létkérdés lesz a nagyhatalmi ketrecharcban Európa számára, hacsak persze az „öreg kontinens” nem akar az orgiákban tobzódó ókori Róma sorsára jutni a harcedzett „barbárokkal” szemben.
A június 21-i iráni amerikai beavatkozás következményeiről még sokat fogunk beszélni, az a feltevés azonban bizonyosnak tűnik, hogy harcoló amerikai egységeket az USA nem fog Iránba, a „közel-keleti mocsárba” küldeni, okulva az iraki és afganisztáni háború elrettentő emberveszteségeiből és anyagi költségeiből.
Június 14-én parádéval ünnepelték az amerikai hadsereg megalakításának 250. évfordulóját. Nem sok katonai díszfelvonulásra került sor az amerikai történelemben – többek szerint az amerikai katonai hagyomány helye a harctéren van, és nem a dísztribün előtt.
Trump és Musk: Civakodó nagyfiúk az amerikai politikai grundon. Egy beautiful bromance vége
Az Elon Musk–Donald Trump-csörte kapcsolatuk dinamikája és harcias, konfliktuskereső személyiségük ismeretében borítékolható volt. Kérdés, hogy ez mennyire fogja befolyásolni a második Trump-adminisztráció hatékony működését, Trump népszerűségét és elfogadottságát.
„Európa egy gazdag, mélabús skanzen”
Az Ásottshalom legfrissebb adásában Hont András Csutak Zsolttal, az NKE oktatójával, és Demkó Attilával a John Lukács Intézet programvezetőjével a román, illetve a lengyel elnökválasztást vesézték ki.
Románia, az önmaga körül keringő ország
A „román mélyállam” vagy „az állam az államban” óriási mértékben felelős Románia politikai és társadalmi problémáiért, amely érthető is az ország létrejötte és történelme ismeretében.