Régi mondás: a hatalom nem formálja az embert, csak nagyít és láthatóvá teszi azokat a tulajdonságokat, amelyek már benne rejlettek. Magyar Péter első tizenkét kormányzati napja után ezt érdemes nagyon komolyan venni, mert – a jelek szerint –
A visszamenőleges hatály: amikor a bosszú törvényt ölt
A Tisza Párt Alaptörvény-módosítási javaslata a miniszterelnöki mandátumok két ciklusra korlátozásáról önmagában nem elvetemült és nem ésszerűtlen ötlet. A baj csupán az, hogy a benyújtott formájában 1990-ig visszamenő hatállyal óhajtják alkalmazni. Jogász elemzők egyértelműen megállapítják: ez visszaható hatályú és személyre szabott jogalkotás — Orbán Viktoron kívül nincs olyan személy, akire az 1990-ig visszamenő hatály vonatkozna.
Ez jogállamisági szempontból súlyos probléma – és nem a célszemély miatt. A visszamenő hatályú, egyénre szabott jogalkotás nem jogállami eszköz – se Orbán ellen, se más ellen. Se Magyar Péter ellen a jövőben. Elemzők már felteszik a kérdést: ha elfogadható a 36 évre visszamenő szabályozás, mi akadálya annak, hogy holnap más személyek ellen is hasonló logikával alkossanak törvényt. Ez a precedens nagyon veszélyes, függetlenül attól, ki az elsődleges célpontja.
Az Alkotmánybíróság egyébként már egyszer döntött hasonló ügyben: a 2010-ben bevezetett 98 százalékos különadót – amelyet szintén visszamenőleges hatállyal alkalmaztak – az AB később megsemmisítette. Magyar Péter jogászként talán a tudatában van ennek. Kérdés: tudja-e ugyanezt kormányfőként is.
A kereszténység és az Alaptörvény: az árnyaltabb kép
A Tisza Párt módosítási javaslata kivenne az Alaptörvényből egy sarkalatos tételt: hogy Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. A KDNP és Fidesz ezt úgy kommunikálja, hogy a kormány kiveszi a kereszténységre utaló passzust az alkotmányból – ez ebben a formában nem teljesen pontos és durva leegyszerűsítés, reklámízű kommunikáció a gyanútlan átlagpolgár számára.
A valóság ennél árnyaltabb, de nem mentő körülmény. A kereszténység több ponton megmarad az Alaptörvényben – az, hogy hazánk a keresztény Európa része, hogy elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. A törlésre ítélt szakasz az, amelyet az Orbán-kormány a Szuverenitásvédelmi Hivatal alkotmányos alapjaként használt.
Igen, ám ez a szakasz szövegezésében valóban a keresztény kultúra és az alkotmányos önazonosság összekapcsolásáról szól. Eltörlése – ha jogilag magyarázható is – óriási és negatív szimbolikus üzenet egy olyan országban, ahol a vallási identitás és a nemzeti öntudat sokak számára szorosan összefonódik. Egy felelős, bölcs és megfontolt kormány nem sietne ezzel a módosítással. Legalábbis párbeszédet folytatna, mielőtt akcióba lendül.
A lemondási felhívások: politika vagy jog? Jog a politika szolgálatában?
Magyar Péter a választások éjszakáján lemondásra szólította fel a köztársasági elnököt, a Kúria elnökét, az Alkotmánybíróság elnökét, a legfőbb ügyészt, az Állami Számvevőszék és a Gazdasági Versenyhivatal elnökét, a médiahatóság elnökét és az Országos Bírósági Hivatal elnökét. Később is megismételte ezeket. Nem kis teljesítmény, némi malíciával kimondható, hogy ez – enyhén szólva is – diktatórikus hajlamokról árulkodik.
Ez egyszerre érthető és aggasztó. Érthető, mert ezek a tisztségviselők valóban az Orbán-rendszer struktúrájának „örökségei”. Aggasztó, mert
A köztársasági elnök, a legfőbb ügyész és az alkotmánybírák mandátuma törvényen alapul – nem a mindenkori kormányfő tetszésén vagy nemtetszésén. Ha ma Magyar Péter szólíthat fel lemondásra független tisztségviselőket, holnap bárki más is megteheti ugyanezt. Ami nem volna szerencsés. A jogállam fékei és ellensúlyai éppen arra valók, hogy a kétharmados többség sem söpörheti félre az intézményeket egyetlen éjszaka leple alatt.
A Karmelita-tárlatvezetés: performansz a nép nevében
A kormányfő élőben tartott tárlatvezetést a Karmelita-kolostorban és a belügyminisztérium épületében, Vitézy Dáviddal és más leendő miniszterekkel járta körbe az épületeket, beleolvasott a Bibliába, benézett Rogán Antal és Semjén Zsolt egykori irodájába, no meg a szivarszobába. Mindezt élőben, a közösségi médiában élőben közvetítve.
Ez kétségtelenül szórakoztató propaganda. De gondoljunk csak bele: a Karmelita kolostor az a hely, ahol külföldi államfők, tudósok, művészek az első benyomásukat szerzik Magyarországról. A Karmelita az ellenzéki retorikában évekig a hatalom szimbóluma volt – de attól, hogy most Magyar Péter sétál benne mikrofonnal, a szimbolika nem oldódik fel, csak gazdát cserél. Elemzők szerint a tárlatvezetések a kampányhangulat fenntartásának eszközei.
Irány Itália! A Szupersztár és a róla készült választási propagandafilm
Május 5-én Magyar Péter a Sestri Levante-i Riviera Nemzetközi Filmfesztiválon (RIFF – Riviera International Film Festival) vett részt, ahol bemutatták a róla szóló Tavaszi szél – az ébredés című dokumentumfilmet. A kormányalakítás sorsdöntő napjaiban. Ezekben a napokban a háttérmunkák irányítását Ruff Bálint miniszterelnökséget vezetők miniszterre, miniszterelnök-helyettesre bízta.
A film valóban a legnézettebb magyar dokumentummá vált, a mozikban is vetített mozgóképes alkotást két nap alatt 3,3 millióan tekintették meg YouTube-on. Ezúton is gratulálunk. De: egy leendő miniszterelnök elhagyja az országot a kormányalakítás hetében, hogy megnézze róla készült propagandafilmet egy olaszországi fesztiválon? Olaszországban Magyar azt mondta, nekik egy más típusú maffia ellen kellett küzdeniük Magyarországon. A hasonlat tetszetős, ám Giovanni Falcone és Paolo Borsellino nem filmfesztiválon ünnepelt, hanem bíróságon dolgozott, és az életével fizetett a munkájával vállalt kockázatért. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy a miniszterelnök egy ilyen kijelentéssel a hazája hírnevét öregbíti.
Külföldi utakról szólva: a magyar miniszterelnök bécsi látogatása sem volt zökkenőmentes. Az út előkészítése kaotikus volt, a program folyamatosan módosult és a szervezésből tudatosan kihagyták a bécsi magyar nagykövetet – amit az osztrák sajtó nagy bizalmatlanságra utaló jelként értékelt.
76 Facebook-poszt tizenkét nap alatt
Miniszterelnöki kinevezésétől, május 9-étől számítva Magyar Péter összesen 76 Facebook-posztot tett közzé. Napi átlagban közel 6 bejegyzést. És akkor még nem számoltuk meg a TikTok-videókat és egyéb tartalmakat. Összehasonlításképpen: Orbán Viktor miniszterelnökként jellemzően napi egy-két Facebook-posztot tett közzé, külföldi utakon napi kettőt-hármat a valóban fontos tárgyalásokról.
Magyar kétnapos lengyelországi látogatásáról 12 Facebook-bejegyzés jelent meg, köztük a repülőn ülésről, a miniszterekkel egy vonaton elfogyasztott reggeliről, és készült egy mosolygós szelfi Donald Tuskkal. Ez aztán a (poszt)modern kormányzás.
A kormány a választások után egy hónappal három kormányszóvivőt is kinevezett. Ehhez a napi hat poszthoz, a TikTok-videókhoz és a sajtótájékoztatókhoz valóban szükséges három szóvivő?
Gaudi-Nagy Tamás és a három röhögő emoji
A miniszterelnök május 19-i sajtótájékoztatóján, melyen a kegyelmi ügy is előkerült, olyan értelmű kijelentést tett („szeretem a katalán népi művészetet”), amelyből egyértelműen Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd személyére lehetett következtetni. Magyar arra célzott ezzel, hogy Gaudi-Nagy volna K. Endre a kegyelmi kérvényének szerzője, aki ezzel fontos szerepet játszott az ügyben. Gaudi-Nagy ezt cáfolta és bejelentette, hogy büntetőjogi és polgári peres eljárást indít a kormányfő ellen (jogi képviseletére pedig dr. Schiffer András ügyvédet kérte fel). Magyar Péter az erről szóló Facebook-poszt alatt kommentben három sírva nevető emojival reagált.
Ez a három emoji sokat elárul. Egy miniszterelnök nem reagálhat így egy ilyen helyzetben – sem akkor, ha igaza van, sem akkor, ha nincs. Egy közjogi méltóság nem engedhet meg magának efféle személyes stílust. Éretlen, kamaszos butaság az ilyen.
Valaki mondja már meg a miniszterelnöknek
Magyar Péter nem ostoba ember. Mindannyiunk érdeke, hogy a kormányzása sikeres legyen. Nekünk nem az a jó, ha Magyar sikertelen, hiszen, tetszik vagy sem, ő a nagy többséggel megválasztott miniszterelnök. Ezt szeretném vastagon aláhúzni.
Nem ültethető át. A kettő egészen más műfaj.
Amit egy kormány egy-két év alatt lerombol – intézményi bizalmat, jogállami kultúrát, a politikai ellenfél emberi méltóságát, a vallási közösségek identitáshoz való jogát – annak helyreállítása minimum öt-tíz évet vesz igénybe. Ez nem Orbán-nosztalgia. Ez egyszerű igazgatási valóság.
A visszamenő hatályú törvények, a független intézményvezetők nyilvános megalázása, az ügyvédek sajtótájékoztatón történő megbélyegzése, a keresztény kultúra alkotmányos védelmének sietős törlése, kormányzás helyett napi 6 Facebook-poszt, olasz filmfesztivál a kormányalakítás hetében – mindezek egy irányba mutatnak: a bosszú és a performansz logikájára épülő kisiskolás kormányzásra.
És onnan majd nem lehet egy Facebook-poszttal visszakanyarodni. Magyar rendkívül erős kétharmados felhatalmazással rendelkezik, ilyen értelemben ez a magyar történelem egyik legnagyobb politikai megbízatása. És lehetősége, felelőssége. Ez nem manézs, nem színpad. Magyar Péter nyilatkozataiban alázatról és szolgálatról beszél. Járjon is el eszerint.
Borítókép: Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásra válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén az Országházban 2026. május 27-én. A kormányfő mellett Orbán Anita miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter / fotó: MTI/Bruzák Noémi
Bejelentkezés