élet
Értelmetlen, de káros: a kocsmai dohányzás tilalmáról
Amikor a hazai vendéglátásról beszélünk, az elmúlt időszakban az éjszakai zárórákról vagy a pihenni vágyó lakókat zavaró hangos vendégek problémáiról beszélünk. Pedig e kettő mögött létezik egy szoros összefüggés, amiről kevesebb szó esik.
Amerikai Sztahanov | 23. rész: A Covid-diktatúra – az első napok
Az ördög álarcosbálja.
Történt valami fontos Tatabányán: megrendezték az első Mésztelepi Fesztivált bicikliversennyel, marhapörkölttel, koncerttel, és rengeteg röhögéssel. Pedig a környék hírhedt része a városnak, ahová még a taxisok és az ételfutárok is csak ímmel-ámmal járnak ki.
A Himnuszt szabad elemezni, interpretálni, földolgozni. Jól vagy rosszul, gyengén vagy színvonalasan. Az igazi kérdés az, hogy van-e benne többlet, van-e benne kraft, van-e mögötte gondolat. És hogy miért is habosítjuk ezt az egészet? Nincs jobb dolgunk?
Nem is olyan rejtett délszláv kincsek | Balkáni képeslapok, 6. rész
A volt jugoszláv tagállamok közül Montenegró és Macedónia van a legmesszebb tőlünk, de előbbi már a magyarok körében is felkapott, és utóbbi sem teljesen ismeretlen. Montenegróban a főváros, Podgorica mellett a tengerparti Budvát és Kotort vettem célba, Macedóniában pedig igazi csemegék vártak rám: Szkopjét, Ohridot és Bitolát néztem meg.
Fricska vagy botrány? Steven Wilson az Abbától Billie Eilishig bármivel hagyja magát megfertőzni
Idén jelent meg Steven Wilson The Overview című albuma. Az angol zenész-dalszerző a kortárs könnyűzene megkerülhetetlen figurája, aki képes felismerni és alkalmazni a mainstream popzenében uralkodó fontos tendenciákat, és még abban is modern, hogy egy eleve anakronisztikus zsánert használt ugródeszkaként.
Amerikai Sztahanov | 22. rész: Miért sírt a torockói medve?
Szerették a gyerekek a családi legendákat. Meséltem nekik a sötétben, amíg el nem aludtak. Volt sok kedvencük, százszor is végighallgatták ezeket. Danny a kenyeres, a torockói medve, és persze a Frog Prince.
A mentőautó az éjjel megint elvitt valakit
Görcsösen szorítják egymás kezét. Ha valamelyikük megbillen, elvágódnak az aszfalton. Illúzió, hogy meg tudják tartani egymást. Körülöttük menetel a felgyorsult tömeg. Lassúságuk felkiáltójel a végtelen hömpölygésben. Senki sem fordul utánuk, nem látják őket, mintha már nem is lennének.
Egy ideje változóban van Észak-Korea „filmipara”. Már amennyiben beszélhetünk ilyenről a mindent tervgazdaságban termelő diktatúrában. Míg korábban az 1950-es éveket idéző hősi eposzokat gyártottak, fekete-fehér karakterekkel, ma már a Kádár-kori magyar „kritikus” művekre emlékeztető alkotások is napvilágot látnak.
Mindannyian szlávok vagyunk? | Balkáni képeslapok, 5. rész
Ha Szerbia, akkor nekünk, magyaroknak kötelező ellátogatni a Vajdaságba, legalább Szabadkára és Újvidékre. Persze kihagyhatatlan Belgrád is, az ínyenceknek meg ott van például Niš. Aki pedig Bosznia-Hercegovinában jár, legalább Szarajevóba és Mostarba látogasson el.
Augusztus 20-át a nemzeti tragédiáink tették igazán az egész nemzet ünnepévé
A Péter&Gábor legfrissebb adása igazából Gábor&Gábor, mivel Konok Péter helyére Gavra Gábor, az ÖT felelős szerkesztője ugrott be. A téma augusztus 20-a fordulatokban gazdag múltja és jelene.
Kutyaszorítóban. Néhány gondolat a mocskos fideszezésről és a könnyűzenéről
Azzal szemben, amit mindösszesen mocskos fideszezésnek nevezünk, mindenféle túlfeszült intézményi reakció felesleges és kontraproduktív. Egy akármilyen fennálló rendszer csak rosszul, de inkább nevetségesen jöhet ki egy efféle pengeváltásból.
Az álomgyári vígjáték életjelet ad – Csupasz pisztoly-kritika
Egy ilyen szórakoztató, önfeledt röhögésre ingerlő, ráadásul jól elkészített film a facebookozásban és nonstop politizálásban humorérzékét vesztett közönségnek is jót tesz.
Horváth László drogügyi megbízottnak kifejezett véleménye van arról, hogy mit kellene közvetítenie a fiatalok felé a popzenének. Az üzenet egyszerű, pozitív, feliratos falvédő a penészedő vakolaton: „arról énekeljenek, hogy az iskola érték, a munka és család érték”.
Éjszakai élet a Nyolcban: lehetséges-e, hogy mindenkinek jó legyen?
Budapest VIII. kerülete, a Józsefváros két külön világ. A belső része, a Palotanegyed már bőven integrálódott a turistás belvárosi vérkeringésbe, miközben a Körúton kívüli „Nyócnak” még mindig rossz a híre. A kerület viszont őrült tempóban változik. A budapesti éjszakai életet áttekintő sorozatunk legújabb epizódja.
Hátizsákkal Horvátországban | Balkáni képeslapok, 4. rész
Amikor először készültem Horvátországba, nem értem be azzal, hogy végig ugyanazon az üdülőhelyen pancsoljak a tengerben és élvezzem a napsütést: azt terveztem, hogy vonattal és busszal utazva, hátizsákkal jutok el a lehető legtöbb helyre, érintve Zágrábot, Pulát, Fiumét, Zadart, Splitet és Dubrovnikot, és útközben bekerült a tervbe Rovinj, Krk, Korčula, később pedig megnéztem a Plitvicei-tavakat is.
Alma és vascső – mit keresünk mi a Nyugat nyomában?
Ne más nemzetek mintáihoz mérjük magunkat, hanem a saját valóságunkhoz.
Trieszt vagy Trst, Ljubljana vagy Laibach? | Balkáni képeslapok, 3. rész
A Balkánt az utóbbi néhány évben szerettem meg, annyira, hogy azóta igyekszem minden nyáron eljutni oda, és a lehető legkevesebb pénzből a lehető legtöbb helyet útba ejteni. De hol kezdődik a Balkán? A majdnem osztrák Szlovénia még oda tartozik? És ha igen, akkor esetleg oda tartozik a kicsit osztrák, kicsit szlovén Trieszt is?
Meghalt a koncert, éljen a koncert?
Beleszagoltam az idei Sziget fesztiválba. És érdekes következtetésekre jutottam. Öregedni szar, de izgalmas élmény.