élet
Az írók és a művek maradnak, a rendszerek, a masinéria aprócska, cserélhető, eldobható csavarjai mennek. Három történet: Mihail Bulgakov, Borisz Paszternak, Allen Ginsberg. Vannak dolgok a hatalmakon túl is. Sőt, igazán ott vannak a dolgok.
Melyik a jó film? A Futni mentem vagy a Hogyan tudnék élni nélküled? Az előbbi? Vagy fordítva? Mit mond az értelmiség? És a lapok? És melyik film buktatja meg Orbán Viktort?
Az éber ész két villanása közt
A pénztáros az Aldiban belenéz az arcomba, miféle ember az, aki egyszerre vesz Mandinert és Magyar Narancsot. Mondtam már, hogy mazochista vagyok.
A kortárs írókat nem az állam feladata eltartani
A rendszerváltás elmaradására talán nincs is jobb bizonyíték, mint a kortárs magyar szépirodalmi élet.
A Toldi Moziban, a múlt heti budapesti Cseh Filmkarneválon vetítették Adam Martinec első, Tor című nagyjátékfilmjét, ami egy disznóvágás tragikomédiáján keresztül mutatja be egy mai többgenerációs család életét. Ez a cseh család pedig akár magyar is lehetne.
Bödőcs esete a pannon Frankensteinnel
Bírom Bödőcs Tibort. Amit csinál, az a magyar humor legjobb hagyományainak következménye és folytatása. Nem véletlen vele kapcsolatban a hofizás. És akkor itt jön egy de.
„Vallomásától meg vagyok rendülve” – Krasznahorkai László és Kollár Árpád levelezése
Kollár Árpád az oldalunkon közölt Trianon az nem egy ház című írásában végső soron Krasznahorkai Lászlót is megszólítja. Krasznahorkai reakcióként válaszlevelet küldött Kollárnak, aki viszontválaszban reagált. A két levelet az írók engedélyével közöljük.
De miért nem csak a sikeres filmekre adtunk pénzt?
Orbán Viktor nemrég filmstúdiót adott át és beszélt is a magyar filmről. A Futni mentem lett a rendszerváltás utáni legsikeresebb magyar mozgóképes alkotás. Több mint tíz év után újra van Filmszemle. Mozgás van tehát a magyar film körül – és persze ellentétes vélemények, sőt, indulatok. Filmes szakembereket, rendezőket, producereket kérdeztem, hogyan látják a helyzetet.
Mindenki számol – az új Bajnokok Ligája mérlege
Az új lebonyolítási rendszerben zajló BL múló állapot, az európai futball kihívásaira adott nem hatékony válasz.
Az otthontalanság otthona – megnéztem az új Bob Dylan-filmet
A Sehol se otthon Bob Dylan örök kívülállósága körül kutat. És nem csak keres, talál is. Közben Timothée Chalamet remekül énekli a Dylan-dalokat. Filmkritika.
Mindenki nyugodjon meg, hátra lehet dőlni, fújjuk ki a levegőt: a lab leak – miszerint a pandémia okozója egy „laborszökevény” vírus – mégsem konteó. Megmondta a CIA, a legfensőbb fektcsekker szerv, hogy az új igazság mostantól a régi hazugság, ami őrület volt, valósággá vált.
A TikTok-tiltás és az algoritmikus soft power korszaka
Az algoritmusok és a közösségimédia-platformok feletti harc koránt sem lefutott, sőt, még csak most kezdődik igazán.
Miért tűnik Pécs igazi városnak, és miért nincs belőle több itthon
Szeretek utazni, országon kívül és belül is, utóbbit pedig még szívesebben teszem, mióta létezik a pofátlanul olcsó országbérlet. Kimondottan szeretem a nagyvárosokat, ezekből viszont egyre kevesebb van. És nem a városok népességére gondolok, hanem arra a nyüzsgésre, ami várossá tesz egy várost. A kevés kivételek egyike Pécs.
Majka bajba kerülhet, ha papol
Minden celeb trash, csak van, aki több pénzért trash. Ha valaki, ezt egy ex-villalakó tudhatja a legjobban.
A Twin Peaks óta félek, ha egyedül maradok egy franciaággyal
David Lynch filmjeinek ugyan kétségtelenül része a sötétség, a sokszor nyomasztó világ őrületének megjelenítése, az emberi létezés abszurditása, de csak a felületes néző gondolhatja, hogy a testet öltött rémálmok pőre bemutatása volnának az egyedüli lényeg, a végcél.
Nem azonnal derült ki, de végül kiszúrták: mesterséges intelligenciával, ChatGPT-vel írt kritikák érkeztek a Litera irodalmi pályázatára. Persze, aki olvasott már irodalomkritikát, tudja, hogy a ronda, papírszagú mondatokhoz nem kell Skynet, megy ez nekünk, embereknek magunktól is. De vajon mi volt a célja Tőkés Barbarának és Mahler Csabának?