A volt jugoszláv tagállamok közül Montenegró és Macedónia van a legmesszebb tőlünk, de előbbi már a magyarok körében is felkapott, és utóbbi sem teljesen ismeretlen. Montenegróban a főváros, Podgorica mellett a tengerparti Budvát és Kotort vettem célba, Macedóniában pedig igazi csemegék vártak rám: Szkopjét, Ohridot és Bitolát néztem meg.

Budapesten, a Madách téren nemrég megkérdezte tőlem egy montenegrói lány, tudom-e, hol van Montenegró. A kérdést vagy a kis nemzetek kishitűsége szülte, vagy az a tapasztalat, hogy az emberek általában nem tudják elhelyezni a térképén az országát, mindenesetre meglepődött, amikor még néhány montenegrói város nevét is fel tudtam sorolni.

Magyar megszállás Montenegróban

De nem én vagyok az egyetlen magyar, aki beleszeretett az országba: csak a Facebookon tíz olyan magyar nyelvű csoportot találtam, ami kimondottan a montenegrói nyaralásokra szakosodott. Persze nem csoda az sem, ha a világ távolabbi tájain nem tudnak a létezéséről, mert tényleg kicsi, és csak 623 ezren lakják, ráadásul a lakosság több mint fele nem is montenegrói – vannak közöttük szerbek, horvátok, bosnyákok, albánok.

Montenegrói tájkép (a szerző fotója, 2023)
Montenegrói tájkép (a szerző fotója, 2023)

Crna Gora – vagy jóval elterjedtebb, olaszos nevén Montenegró – tengerpartja sokáig a Velencei Köztársasághoz, szárazföldi része a Török Birodalomhoz tartozott, bár a központi terület, ami nagyjából az akkori főváros, Cetinje környékét jelentette, többé-kevésbé önállóan működött. 1878-ban lett teljesen független, hogy aztán az első világháború után a születőben lévő délszláv államba olvadjon bele.

Miután a ’90-es évek elején Szlovénia, Horvátország, Macedónia és Bosznia-Hercegovina sorra kiáltotta ki a függetlenségét, Montenegró egészen 2003-ig Jugoszlávia része maradt, majd Szerbiával alkotott államszövetséget, és csak 2006-ban szakadt el tőle véglegesen, igaz, akkor is csak a lakosság 55%-a szavazott az elönállósodás mellett. A montenegrói nyelv ráadásul alig különbözik a szerbtől, ami persze a horvátra és a bosnyákra is igaz, bár ők a vallási és kulturális hátterük szempontjából markánsabban különülnek el tőlük. A montenegróiak nem bajlódtak a saját pénznem létrehozásával sem, egyszerűen csak elkezdték használni az eurót, pedig Montenegró nem tagja az eurózónának, és az Uniónak is csak tagjelöltje.

Montenegrói tájkép (a szerző fotója, 2023)
Montenegrói tájkép (a szerző fotója, 2023)

2023-ban, egy nagyobb balkáni körút részeként jártam Montenegróban. A boszniai határ felől érkeztem, busszal, nagyjából...