A volt jugoszláv tagállamok közül Montenegró és Macedónia van a legmesszebb tőlünk, de előbbi már a magyarok körében is felkapott, és utóbbi sem teljesen ismeretlen. Montenegróban a főváros, Podgorica mellett a tengerparti Budvát és Kotort vettem célba, Macedóniában pedig igazi csemegék vártak rám: Szkopjét, Ohridot és Bitolát néztem meg.
Budapesten, a Madách téren nemrég megkérdezte tőlem egy montenegrói lány, tudom-e, hol van Montenegró. A kérdést vagy a kis nemzetek kishitűsége szülte, vagy az a tapasztalat, hogy az emberek általában nem tudják elhelyezni a térképén az országát, mindenesetre meglepődött, amikor még néhány montenegrói város nevét is fel tudtam sorolni.
Magyar megszállás Montenegróban
De nem én vagyok az egyetlen magyar, aki beleszeretett az országba: csak a Facebookon tíz olyan magyar nyelvű csoportot találtam, ami kimondottan a montenegrói nyaralásokra szakosodott. Persze nem csoda az sem, ha a világ távolabbi tájain nem tudnak a létezéséről, mert tényleg kicsi, és csak 623 ezren lakják, ráadásul a lakosság több mint fele nem is montenegrói – vannak közöttük szerbek, horvátok, bosnyákok, albánok.
Crna Gora – vagy jóval elterjedtebb, olaszos nevén Montenegró – tengerpartja sokáig a Velencei Köztársasághoz, szárazföldi része a Török Birodalomhoz tartozott, bár a központi terület, ami nagyjából az akkori főváros, Cetinje környékét jelentette, többé-kevésbé önállóan működött. 1878-ban lett teljesen független, hogy aztán az első világháború után a születőben lévő délszláv államba olvadjon bele.
Miután a ’90-es évek elején Szlovénia, Horvátország, Macedónia és Bosznia-Hercegovina sorra kiáltotta ki a függetlenségét, Montenegró egészen 2003-ig Jugoszlávia része maradt, majd Szerbiával alkotott államszövetséget, és csak 2006-ban szakadt el tőle véglegesen, igaz, akkor is csak a lakosság 55%-a szavazott az elönállósodás mellett. A montenegrói nyelv ráadásul alig különbözik a szerbtől, ami persze a horvátra és a bosnyákra is igaz, bár ők a vallási és kulturális hátterük szempontjából markánsabban különülnek el tőlük. A montenegróiak nem bajlódtak a saját pénznem létrehozásával sem, egyszerűen csak elkezdték használni az eurót, pedig Montenegró nem tagja az eurózónának, és az Uniónak is csak tagjelöltje.
2023-ban, egy nagyobb balkáni körút részeként jártam Montenegróban. A boszniai határ felől érkeztem, busszal, nagyjából...
A teljes cikk elolvasásához jelentkezz be.
