Hallgasd meg!
Amikor a budapesti – vagy általában a magyar – vendéglátásról beszélünk, akkor az elmúlt időszakban az éjszakai zárórákról vagy a pihenni vágyó lakókat zavaró hangos vendégek problémáiról esik a legtöbb szó. Pedig e kettő mögött létezik egy szoros összefüggés, amiről kevesebb szó esik, ez pedig az, hogy Magyarországon 2012-ben betiltották a beltéri dohányzást. Ez ahhoz vezetett, hogy a kocsmák sokkal hangosabbak lettek, mivel a dohányozni kívánó vendégek kültéren, a lakók ablakai alatt pöfékelnek és beszélgetnek, ami olyan zajszintet eredményez, hogy a lakók joggal akadnak ki, az önkormányzat pedig már nyúl is az egyetlen eszközéhez: a zárórákhoz és a csendrendeletekhez.
Bár valószínűleg kevés embernek hiányzik a régi szép világ, amikor minden kocsmában szabályosan vágni lehetett a füstöt, azért érdemes elmélázni a kérdésen: tényleg jó-e, ha a nemdohányzók védelmében hozott intézkedés megkíméli egy vendéglátóhely közönségét és dolgozóit a füst káros hatásaitól, cserébe viszont a lakók nyakába zúdítja egyrészt a cigifüstöt, másrészt a sokkal ártalmasabb zajszennyezést?
A 2011-ben elfogadott dohányzási tilalom egy nagyobb csomag része volt, amelynek nyomán gyakorlatilag minden beltéren betiltották a dohányzást, munkahelyeken, egészségügyi és közoktatási intézményekben és a tömegközlekedésen is.
Mint arról a HVG beszámolt, az indoklás szerint „a dohányzás a legjelentősebb megelőzhető halálok a fejlett országokban, így Magyarországon is, ahol a lakosság 38 százaléka dohányzik. Ennek számlájára írható – áll az indoklásban –, hogy a tüdőrák miatti halálozást tekintve Magyarország „világelső”.
Valamit tehát tényleg lépni kellett, a szabályozás szigorúsága azonban meglepő volt. Más témákban a magyar törvények mintáit a hozzánk kulturálisan közel álló német vagy osztrák szabályok szokták adni, de a cigarettázás teljes kitiltása a kocsmákból rajtunk kívül csak Írországban valósult meg (ott is nagy megrökönyödés kísérte). A németeknél és az osztrákoknál például lehet elkülönített dohányzórészeket kialakítani, sőt a kisebb vendéglátóhelyek dönthetnek úgy, hogy maradnak füstös lebujok, így az éjszakai élet zajterhelése is kisebb – amellett, hogy ezekben az országokban jóval alacsonyabb a dohányzással összefüggő halálozási ráta.
(A KDNP egyébként megpróbálta felpuhítani a törvény pont ezen részét, melyet a Füstirtók Egyesülete élesen bírált, mondván, évente 2500 nemdohányzó ember hal meg Magyarországon, mert a dohányosok „megölik őket a cigarettájuk füstjével”, és az elhunytak félárvák százait hagyják a társadalomra. „Miközben a KDNP a...
A teljes cikk elolvasásához jelentkezz be.