Oroszország
„Ez nem 1938, ez 1914” – Demkó Attila ijesztő prognózisa 2026-ra
Gavra Gábor eredetileg elsősorban Ukrajnáról és Tajvanról beszélgetett volna Demkó Attilával a Ring friss adásában, ám Donald Trump beleszólt a műsorszerkesztésbe a venezuelai beavatkozással. Azért persze az előbbi két témáról is esett szó.
Oroszországnak és Kínának üzent Maduro elfogásával Donald Trump?
Amerika alaposan rárúgta az ajtót az újesztendőre venezuelai akciójával. A beavatkozás lehetséges okairól, hátteréről és következményeiről Vincze Hajnalka, a Philadelphia Foreign Policy Research Institute kül- és védelempolitikai szakértője beszélt a Ring legújabb adásában.
Konok Pétert a hó ejtette rabul, Nicolás Madurót pedig Trump – az ÖT 2026-ban először
Rég nem látott módon kopogott be hozzánk január. Olyan mennyiségű hóval, hogy Konok Péter sem jutott el az év első ÖT-felvételére. Így Vogyerák Anikó most Gavra Gáborral, az ÖT szerkesztőjével, Nagy Attila Tibor elemzővel, valamint Ceglédi Zoltánnal és Hont Andrással beszélte meg a hét híreit.
Maduro elrablása a venezuelai Chávez-kísérlet vége és egy furcsa világrend kezdete
A sztori szinte egy sablonos operett librettója szerint alakult: a nagy vezér úgy érezte, ő a legokosabb nyuszi az erdőben, egyezséget kötött a nagyvadakkal, pozíciója biztos. A nagyvadak viszont már nem tudták csillapítani éhségüket. A felmerülő számos kérdés közül az egyik: Maduro elrablása alatt mégis hol voltak fő védelmezői, a kubaiak és az oroszok?
Trump szerint a világ: az erősebb mindent visz?
Trump elnök a sajátosan önkényes és egyoldalú venezuelai akciójával bevitte a kegyelemdöfést a nemzetközi jogi normarendszer primátusát hirdető nyugati világrendrendszer víziójának.
Jövőre is a nagyfiúk döntik el a homokozóban a szabályokat – évértékelő az ÁsottShalomban
Merre halad a világ - halad egyáltalán valamerre? Miért volt 2025 az ellentmondások éve? Az ÁsottShalom idei utolsó adásában Hont András Kiss Noémi íróval és Csutak Zsolt külpolitikai szakértővel, amerikanistával járja körbe a 2025-ös évet – az irodalmi Nobel-díjtól a nagy világpolitikai mozgásokig.
A „jó” és a „rossz”, a „hős” és az „ördög” | Az ukrajnai konfliktus és háború időrendje, 1990–2025
Európa polgárainak tudniuk kellene az ukrajnai proxyháború megelőző történetét és kilátásait – de nem tudják. A kedves olvasó dőljön hátra, helyezze magát kényelembe és nyugodtan, a helyzetet hideg fejjel elemezve alakítsa ki saját véleményét.
A Ring legutóbbi adásának vendége Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője volt, akit Gavra Gábor a Trump-féle béketervről, a háború állásáról, Putyin terveiről és az EU stratégiájáról, illetve annak hiányáról faggatott.
Az ukrán Ali baba és a negyven rabló, meg a félelem a békétől
Átfogó vezetőcserékre van szükség mind az Európai Unióban, mind annak vezető hatalmainál – félő, hogy amennyiben ezek nem következnek be, Európa tovább marginalizálódik, és csak egy partvonalról üvöltő, magatehetetlen, félszeg bohóc marad.
Nem az ukrajnai háború lezárása lenne az első béke, amit Amerika diktál Európában
Egy leendő „igazságtalan béke” akár fél győzelemként is értelmezhető a vesztes, gyengébb fél számára, hiszen az erősebb, kvázi-győztes orosz fél csak részben tudta ráerőltetni területszerző akaratát az ukránokra, miközben politikai, kulturális összefüggésekben, vagy a nem fegyveres érdekérvényesítés egyéb dimenzióiban egyáltalán nem járt sikerrel.
A Trump–Orbán-megállapodásnak, illetve az akörüli helyzetnek van egyfajta csavaros logikája.
Putyin dilemmája: előnytelen béke vagy kiszolgáltatottság Kínának
Mivel Putyin a harctéren nem képes valódi áttörést elérni, ezért olyan békét sem tud kötni, amit arcvesztés nélkül aláírhatna, miközben egyre erőteljesebben függővé válik Kínától, mely függést csak a békével lenne képes megszüntetni. Mindeközben hosszú távon Kína egy gyengébb, vazallusi státuszú Oroszországot szeretne szomszédként.
Nagyon úgy tűnik, újabb atomfegyververseny hajnalára ébredt a világ
A szuperhatalmi státuszba és az atomnagyhatalmi pozícióba belekényelmesedett Egyesült Államok az új atomversenyben is kapaszkodhat, mert itt is kihívója lesz Kína és Oroszország. Amit biztosan kijelenthetünk: a helyzet egyáltalán nem rózsás Amerika számára.
A miniszterelnök politikai igazgatója és a biztonságpolitikai szakértő egyszer már ütköztették érveiket a Ringben, a nézők azonban visszatapsolták őket, így leültek egy újabb fordulóra.
Repül a Tomahawk: ki tudja, hol áll meg?
A Közelkép legújabb adásában Schiffer András az elmaradt budapesti békecsúcs kapcsán a magyar külpolitikát, a nyugati „háborús pszichózist”, és Trump diplomáciai manővereit járta körül.
Tévedés abban a hitben ringatni magunkat, hogy Európa erős. Nem igaz, hogy „minden lehetőségünk megvan rá, hogy erősek legyünk”, csak gyenge a vezetésünk.
A lengyel Ziemowit Szczerek Hetes című regénye tele van váratlan fordulatokkal és apokaliptikus rémálmokkal, könyörtelen öniróniával és gyilkos humorral, és mi, magyarok is magunkra ismerhetünk benne. Kritika és villáminterjú.