Oroszország
Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: Tajvan mindenképp Kínáé lesz
Már nem az a kérdés, hogy Kína utoléri-e Amerikát, hanem az, hogy le tudja-e hagyni - mondta el az ÖT YouTube-csatornáján, a Szemben Kócziánnal című műsorban Dr. Szenes Zoltán volt honvéd vezérkari főnök, a NATO déli szárnyának egykori logisztikai vezetője.
A Nyugat a harmadik világháború felé sodródik. Hogy lehet ezt megállítani?
A háborúk leginkább úgy törnek ki, hogy fokozatosan eltűnnek a fékek, megszűnnek az érdemi kommunikációs csatornák, elhal a bizalom, a kompromisszum szégyenné válik, és a felek a saját retorikájuk foglyaivá válnak.
Európa vagy EU-birodalom | Mire épüljön a magyar külpolitikai stratégia? | 2. rész
Nemhogy nem sikeres az EU az összeurópai érdekek képviseletében, de kimondottan az árkok mélyítéséhez, a külső határok átjárhatóságához és rossz szomszédsági viszonyokhoz járult hozzá.
Az Ásottshalom első 2026-os adásában az év meglehetősen erős geopolitikai nyitányáról az ÖT egymástól világnézetileg meglehetősen távol álló két szerzője, a baloldali Tóth Csaba Tibor és a konzervatív Csutak Zsolt beszélgetett Hont Andrással.
Schmidt Mária már 10 évet sem ad az Európai Uniónak
„Talán még kevesebb időt jósolnék most” – fogalmazott Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az ÖT YouTube-csatornájának Ring című műsorában, amikor Gavra Gábor arról kérdezte, tartja-e a korábbi állítását, miszerint az Európai Unió akár tíz éven belül széteshet.
Itt az új világrend – örülünk?
Teljes konszenzus övezi azt a tételt, hogy a korábbi, „szabályokon alapuló világrendnek”, a liberális világrendnek vége, és ha ez nem lenne elég, az új világrend még az ajtót is ránk rugdossa. A jelenséget nyilvánvalóan szörnyülködéssel szemlélik a liberálisok, a venezuelai puccsot a balosok, a liberalizmus végét örömmel veszik tudomásul a jobboldaliak.
„Ez nem 1938, ez 1914” – Demkó Attila ijesztő prognózisa 2026-ra
Gavra Gábor eredetileg elsősorban Ukrajnáról és Tajvanról beszélgetett volna Demkó Attilával a Ring friss adásában, ám Donald Trump beleszólt a műsorszerkesztésbe a venezuelai beavatkozással. Azért persze az előbbi két témáról is esett szó.
Oroszországnak és Kínának üzent Maduro elfogásával Donald Trump?
Amerika alaposan rárúgta az ajtót az újesztendőre venezuelai akciójával. A beavatkozás lehetséges okairól, hátteréről és következményeiről Vincze Hajnalka, a Philadelphia Foreign Policy Research Institute kül- és védelempolitikai szakértője beszélt a Ring legújabb adásában.
Konok Pétert a hó ejtette rabul, Nicolás Madurót pedig Trump – az ÖT 2026-ban először
Rég nem látott módon kopogott be hozzánk január. Olyan mennyiségű hóval, hogy Konok Péter sem jutott el az év első ÖT-felvételére. Így Vogyerák Anikó most Gavra Gáborral, az ÖT szerkesztőjével, Nagy Attila Tibor elemzővel, valamint Ceglédi Zoltánnal és Hont Andrással beszélte meg a hét híreit.
Maduro elrablása a venezuelai Chávez-kísérlet vége és egy furcsa világrend kezdete
A sztori szinte egy sablonos operett librettója szerint alakult: a nagy vezér úgy érezte, ő a legokosabb nyuszi az erdőben, egyezséget kötött a nagyvadakkal, pozíciója biztos. A nagyvadak viszont már nem tudták csillapítani éhségüket. A felmerülő számos kérdés közül az egyik: Maduro elrablása alatt mégis hol voltak fő védelmezői, a kubaiak és az oroszok?
Trump szerint a világ: az erősebb mindent visz?
Trump elnök a sajátosan önkényes és egyoldalú venezuelai akciójával bevitte a kegyelemdöfést a nemzetközi jogi normarendszer primátusát hirdető nyugati világrendrendszer víziójának.
Jövőre is a nagyfiúk döntik el a homokozóban a szabályokat – évértékelő az ÁsottShalomban
Merre halad a világ - halad egyáltalán valamerre? Miért volt 2025 az ellentmondások éve? Az ÁsottShalom idei utolsó adásában Hont András Kiss Noémi íróval és Csutak Zsolt külpolitikai szakértővel, amerikanistával járja körbe a 2025-ös évet – az irodalmi Nobel-díjtól a nagy világpolitikai mozgásokig.
A „jó” és a „rossz”, a „hős” és az „ördög” | Az ukrajnai konfliktus és háború időrendje, 1990–2025
Európa polgárainak tudniuk kellene az ukrajnai proxyháború megelőző történetét és kilátásait – de nem tudják. A kedves olvasó dőljön hátra, helyezze magát kényelembe és nyugodtan, a helyzetet hideg fejjel elemezve alakítsa ki saját véleményét.
A Ring legutóbbi adásának vendége Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője volt, akit Gavra Gábor a Trump-féle béketervről, a háború állásáról, Putyin terveiről és az EU stratégiájáról, illetve annak hiányáról faggatott.
Az ukrán Ali baba és a negyven rabló, meg a félelem a békétől
Átfogó vezetőcserékre van szükség mind az Európai Unióban, mind annak vezető hatalmainál – félő, hogy amennyiben ezek nem következnek be, Európa tovább marginalizálódik, és csak egy partvonalról üvöltő, magatehetetlen, félszeg bohóc marad.
Nem az ukrajnai háború lezárása lenne az első béke, amit Amerika diktál Európában
Egy leendő „igazságtalan béke” akár fél győzelemként is értelmezhető a vesztes, gyengébb fél számára, hiszen az erősebb, kvázi-győztes orosz fél csak részben tudta ráerőltetni területszerző akaratát az ukránokra, miközben politikai, kulturális összefüggésekben, vagy a nem fegyveres érdekérvényesítés egyéb dimenzióiban egyáltalán nem járt sikerrel.
A Trump–Orbán-megállapodásnak, illetve az akörüli helyzetnek van egyfajta csavaros logikája.