Rég nem látott módon kopogott be hozzánk január. Olyan mennyiségű hóval, hogy Konok Péter sem jutott el az év első ÖT-felvételére. Így Vogyerák Anikó most Gavra Gáborral, az ÖT szerkesztőjével, Nagy Attila Tibor elemzővel, valamint Ceglédi Zoltánnal és Hont Andrással beszélte meg a hét híreit.
 


A fő téma – a hóesésen és a főváros mindezzel küzdő egyes közszolgáltatásai mellett – a venezuelai helyzet volt. Hont András itt feltette a legfőbb kérdést: ha az elemzők szerint ez egy egyértelmű és „jogos” érdekszféra-foglalás volt a nemzetközi jog ellenében, akkor mégis mi a baja ugyanezeknek a megmondóknak Vlagyimir Putyin Ukrajnára vonatkozó igényeivel? Ha Venezuela elnökének elrablása és a beavatkozás értelmezhető a morális síkon túl is, akkor Ukrajna megszállásáról is lehet így beszélni – szögezte le. Valahogyan viszont az „amerikai érdeklogika” mégis képes felülírni a művelt magyarországi közvéleményben az örökös „moralizáló logikát.”

A moralizálás, azaz erkölcsbe csomagolás Ceglédi szerint könnyen megy ebben a helyzetben, hiszen Venezuelát a közmegegyezés diktatúrának, míg Ukrajnát „demokráciának” tartja. De az is igaz – és ezt már Hont András vetette ismét közbe – hogy a venezuelai nyomorban és represszióban az USA 2006-tól keményedő szankciós rezsimjének komoly szerepe volt.

Gavra Gábor pedig elmondta: a venezuelai akció bizonyította, Donald Trump – bizonyos várakozásokkal ellentétben – valójában igencsak „klasszikusnak” nevezhető, keményvonalas republikánus elnökként viselkedik.

A műsor további részében többek közt kiderül, az ÖT beszélgetőpartnerei szerint mi fog ezek után történni Kína és Tajvan ügyében, káoszba fullad-e az iráni rezsim, valamint, hogy mi következik akkor, ha a Trump vezette Egyesült Államok konfliktusba keveredik Dániával, és így az EU-val is Grönland miatt? Mindez ma már elképzelhető, így 2026 olyan év lehet, amilyet még biztosan nem láttunk, állapítják meg az ÖT első 2026-os műsorában.