Bendarzsevszkij Anton: A legnagyobb ruszofób az orosz vezetés, de Európa vezetői sincsenek a helyzet magaslatán

A Ring legutóbbi adásának vendége Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője volt, akit Gavra Gábor a Trump-féle béketervről, a háború állásáról, Putyin terveiről és az EU stratégiájáról, illetve annak hiányáról faggatott.
 

Bendarzsevszkij szerint a „legnagyobb ruszofób” a jelenlegi orosz vezetés, ők okozták saját népüknek a legtöbb kárt. Így a Putyin-rendszer kritikája nem oroszellenesség, hiszen az, aki az orosz társadalomnak a javát akarja, az alapvetően azt gondolja, hogy az, amit jelenlegi orosz vezetés csinál, az káros, mutat rá.

A szakértő nem ütközött meg azon, hogy a Moszkvában tartott amerikai-orosz egyeztetések nem jártak látványos eredményekkel. „Akkor lepődtem volna meg, hogyha bármilyen konkrét eredmény születik, és boldogan kézen fogva jönnek ki a tárgyaló teremből” – fogalmaz a szakember.

Úgy gondolja, a Kreml egyelőre nem érdekelt a gyors fegyverszünetben, hiszen nyeregben érzik magukat a harctéren. Putyin egyelőre nem akar belemenni kompromisszumokba, mert „az ő megítélése szerint nyerésben van Oroszország” – vélekedik Bendarzsevszkij.

Ugyanakkor úgy véli, a helyzetet az EU vezetői sem kezelik jól. Úgy látja, „nem segítete a tárgyalásokat”, hogy a „rákaptak” a kiszivárogtatott béketervre”, amely ellen lejárató kampányba kezdtek. Szintén komoly hibának tartja, hogy az európai vezetők nem kerestek proaktívan megoldást, csupán a washingtoni béketervre reagáltak, azt változtatták meg saját igényeik szerint. „Mi akadályozta meg az európai vezetést az elmúlt egy-két-három évben, hogy lerakjanak egy tízpontos, húszpontos, harmincpontos, akármennyi pontos béketervet, és azt mondják, hogy jó, hát mi így képzeljük el? – teszi fel a kérdést a szakértő. Úgy véli, az Unió ezzel csupán annyit ért el, hogy az oroszok rájuk tolhatják a felelősséget a tárgyalások kudarca miatt, holott lehet, hogy egyébként is „félresöpörték” volna Trump ajánlatát.

Hangsúlyozza: az ukrán és az orosz vezetésnek is alkalmazkodnia kell saját népének hangulatához – igaz, Putyinnak jóval több eszköze van a média befolyásolására, mint Zelenszkijnek. Ennek köszönhetően az oroszok nagy része ma azt gondolja, hogy „itt egy nagy nyugati háború van Oroszországgal szemben, és nem fordítva, nem Oroszország az, amely megtámadta a szomszédját, és egy pusztító háborút vív Európában.”

Ugyanakkor hozzáteszi: az ukrán sajtó, és ennek eredményeképp a közvélemény elutasítása a területi engedményekkel szemben szintén megnehezíti a fegyverszünet tető alá hozását.

Mit akar valójában Putyin? Érvényesek még a hivatalos orosz háborús célok? Tényleg jobb békét lehetet volna kötni 2022 tavaszán Isztambulban? Mi Amerika valódi szerepe a háborúban? Miről szólt a nagy kijevi korrupciós botrány? Visszatérhet a háború után minden a régi kerékvágásba?

Kiderül a műsorból.