élet
Ezt címet 1908. július 31-én a Népszavában olvashatta a korabeli médiafogyasztó. A történet az összes létező újságban megjelent, aranyérmes bulvárhír volt. A főszereplői Brunner „Matróna” kolostor-főnöknő, aki Vaszary Kolos bíboros hercegprímás ápolónője volt, és egy nála huszonöt évvel fiatalabb tanár. Az illető tanár dédanyám unokaöccse volt, és családfakutatás során került elém a történet.
Amerikai Sztahanov | 35. rész: LAX, éjszakai járat
„Talán mert én is más életet akartam. Nem a csillogót. Nem a sminkes, örökkön mosolygós Beverly Hills-i puszi-pát. Az adok-kapok, zord életet kívántam. A koszos kis Brooklyn, a lekopott Williamsburg, a funky East Village vonzott. Ez a hús-vér, életközeli, izzadságtól savanyú világ.” Újabb epizód a boltokban már kapható Amerikai Sztahanov című kötetből.
Egy könyv, amelyben Orbán Viktor barátait gyilkolják
Frei Tamásról újfent meg kell állapítanom, hogy számomra írónak nagyságrendekkel jobb, mint tévésnek.
Magyar sorskérdés vagy szerepjáték? A népi-urbánus vita a Péter & Gáborban
A Péter & Gábor legújabb adásában Karafiáth Orsolya, Konok Péter és Balogh Gábor nem kisebb fába vágják a fejszéjüket, mint, hogy megpróbálják szétszálazni a lassan évszázados nép-urbánus vita eredetét, leágazásait, kölcsönös félreértéseit és indulatait.
A magyar sajtó hétfői ébredését próbáljuk előzni, mielőtt mindent eláraszt a second hand hülyeség. A Moltbook egy szerepjátszó nagy nyelvi modellek által írt közösségi sci-fi a mesterséges intelligenciáról. A Moltbook szórakoztató. És veszélyes.
A telepre nem jár be a hókotró. Pontosabban: a hókotró sem. A helyi járat sem. Nem a helyi hókotró, hanem a busz. Megszállta a helyet a félméteres fehér. Legalább eltakarja a kidobott traktorkereket, ágyrugókat, lefejezett játékbabákat.
Végre kimondja egy film, hogy a nürnbergi per nem az igazságtételről szólt – de nem is a bosszúról
A Nürnberg egyszerre ígéri, hogy beleláthatunk a per hátterébe és folyamatába, illetve a legmagasabb rangú vádlott, Göring elméjébe is. Filmkritikába oltott történelmi visszatekintésünk.
Családi aknatemető – Jónas Reynir Gunnarsson Az erdő halála című kötetéről
Az izlandi író regénye a halál, a pusztulás, a gyász, az emberi és természeti katasztrófák, krízisek története egy család és egy domboldali erdő bemutatásán keresztül, mégsem érezzük azt, hogy legszívesebben a kardunkba dőlnénk.
A szavazófülkébe lépés előtti és utáni magány
Közeledik az idő, amikor néhány másodpercet a szavazófülke magányában töltve fontos döntést hozhatunk közös hazánkról és közös jövőnkről. Ezt a közhelyet a következő hónapokban is gyakran halljuk majd, de talán többet kellene beszélnünk arról a sokkal pusztítóbb magányról, ami a szavazófülkébe lépés előtt és után vár ránk.
Megnyerni a napot, az órát, a percet, a másodpercet
„Manapság az időhöz kötött dolgok gyorsabban évülnek el, mint korábban. Gyorsan válnak múlttá, és kerülnek ki ezáltal figyelmünk köréből. A jelen egyetlen aktuális csúccsá zsugorodik. Nem tart.”
Ha van bizonyíték a sport példamutató erejére, azt hiszem, a magyar vízilabda az egyik legfényesebb argumentum. Hogy nem izomagyúak küzdenek magyar színekben, amellett erős érv már a számos doktorátus is, de leginkább a játékosok, edzők megnyilatkozásai tanúskodnak jóval átlag feletti intelligenciájukról, alázatukról, emberségükről.
Megrajzolt álom, felnőtt emlékezet – a Csongor és Tünde rajzfilmről
Kevés olyan magyar animációs projekt van, amelynek megszületését ennyi várakozás, nosztalgia és szakmai áhítat övezte volna, mint a Csongor és Tünde rajzfilmet.
Ízek és illatok, amiknek lehetetlen ellenállni – Zólyomi Zsolt és Novotny Antal a Csemegepultban
Az „érzékek birodalmában” kalandozik a Csemegepult legfrissebb adása. Az idegenvezető két igazán avatott szakember, a Katlan Tóni néven közismert gasztronómus, és a „magyar orr”, Zólyomi Zsolt parfümőr.
Robbie Williams nem árul zsákbamacskát az új lemezével, és ezt nagyon jól teszi
Az angol popsztár új lemeze, a Britpop szemérmetlen kilencvenes évek-nosztalgiabuli, és ez nagyon jól áll neki.
Ceglédinek tele a hócipője a brüsszeli álszentséggel és a Nemzeti Petícióval is
A Monológ legfrissebb adásában Ceglédi Zoltán az unió jogállamisági érzékenysége és a kormány nemzeti petíciója kapcsán tesz fel jónéhány kellemetlen kérdést, de szóba kerülnek az úgynevezett kiábrándult fideszesek és a szívószálpápa is.
A „kis munka” nagy tragédiája. Mi is volt pontosan a málenkij robot?
A Péter & Gábor legújabb adásában Karafiáth Orsolya, Konok Péter és Balogh Gábor múltunk egyik legfájdalmasabb traumája a málenkij robot poklába szállt alá.
Terápia a művészet? – Joachim Trier Érzelmi érték című filmjéről
A terápia és a fikció együttműködik abban, hogy maradandó alkotások szülessenek, amelyek mindenkire hatással vannak, hiszen a kollektív tudattalanban minden tapasztalat fellelhető és újraélhető. Erre alapoztak a görög tragédiák vagy éppen Csehov, és ezek szerint Joachim Trier is.
Széthulló társadalom, asszimilációs kudarc – a migránsokkal van baj vagy velünk?
Ugyan, mit tudunk mondani egy bevándorlónak, ha arról akarnánk neki beszélni, milyen a mi kultúránk?
„nekünk tiszta arcok kellenek, zúg egy hegy / nagyságú hangszóróból, nekünk feddhetetlen gének kellenek / az új világot felépíteni, a szép újat, ahol a génekig egyenlőek / az emberek, az állatok, az istenek, ahol génekig szorítjuk le / az időt, ahol nincs történelem, nemhogy vége lenne / egyszerűen nincsen”