A Ring legújabb adásában Gavra Gábor a német autóipar válságán túl az európai energiapolitikáról és a kontinens borús gazdasági kilátásairól is faggatta Várkonyi Gábor autópiaci elemzőt.
 


A szakember szerint a „pusztába kiáltott szó” maradt az autóipar többszöri segélykiáltása az EU döntéshozói felé. Szerinte jelentős részben ennek is köszönhető, hogy az ágazat egyik fellegvárának számító Baden-Württemberg tartományban a választásokon már harmadik erő lett az AfD, a CDU pedig tudta visszahódítani a parlamenti többséget, a zöldek viszont ezúttal is jól szerepeltek. Úgy látja, ebből egy erősen megosztott társadalom kép rajzolódik ki. „Van egy réteg, akinek egyáltalán nem probléma, hogy így mennek tovább a dolgok”, ezzel szemben viszont „van egy olyan réteg, amely (...) az AFD irányába mozdul el”, mert ma Németországban az AfD tölti be a klasszikus munkásérdek-képviselet egy részének szerepét. Amerikában is hasonló folyamat zajlott le, amikor a Nagy Tavak ipari régióiban olyan munkásrétegek fordultak Trump felé, amelyek korábban Obama mögött álltak. „A klasszikus ipari munkásság az valamikor a 2010-es évek elején elindult ... a populista jobb oldal irányába, az azt hiszem, hogy globális trendé kezd válni” – mutat rá.

Hangsúlyozza, hogy a a zöldek nyomásra kialakult gazdaságpolitikai irány az autóipar és az energetika terén is egyre súlyosabb gondokat okoz. Ennek kapcsán szóba került Ursula von der Leyen utólagos bölcsessége is, miszerint stratégiai hiba volt leépíteni az atomerőmű-kapacitásokat Németországban. Várkonyi szerint, ha ilyen kijelentések hangzanak el, miközben közben tömeges leépítéseket jelentenek be, az már önmagában is jelzi a stratégiai zavar mélységét.

A szakértő szerint a zöld átállást, a német atomerőművek leállítását, majd az erre érkező orosz–ukrán háborút, az orosz energiahordozók szankcionálását, majd most már az iráni háborút és a Hormuzi-szoros lezárását az ágazat már „nem bírja el.”

Szerinte a legfőbb probléma az, hogy Európa olyan átállást akart végrehajtani, amelynek nem volt reális gazdasági alapja. Szerinte a „diverzifikálás” és a „megújuló energiaforrások” szépen hangzó jelszava mögött valójában nem volt működőképes modell.  „Nem, hogy nem diverzifikáltunk, hanem szélsőségesen kiszolgáltattuk magunkat ennek az átállós ideológia sztorinak, és most itt állunk, hogy hova nyúljunk” „Lecseréltük azt, ami működik, arra, ami jól hangzik” – foglalja össze a keserű tanulságot.

Tényleg minden EU-kritika „orosz propaganda?” Fenntarthatóak-e az Oroszország elleni szankciók? Zöldítsünk, váljunk le – de mikor és hogyan? Szétzilálhatja a válság az Európai Uniót? Miért nem idegesek a kínaiak az iráni háború miatt?

Kiderül az adásból.