Alaptörvény
Így nem lett konszenzusos, demokratikus alkotmánya Magyarországnak
A Ring legfrissebb adása nem csak a közélet iránt érdeklődőknek, de az alkotmányjog szerelmeseinek is izgalmas. Gavra Gábor ugyanis Hack Péterrel, volt SZDSZ-es politikussal, az ELTE egyetemi tanárával, és Hont Andrással járta körül a magyar alkotmányosság vargabetűkben gazdag elmúlt 35 évét, jelenét és lehetséges jövőjét.
Hack Péter: Fék nélkül gyorsabb az autó, de ha keresztbe áll egy kamion, meg kéne állni
Gavra Gábor vendége a Ringben Hack Péter jogtudós, volt SZDSZ-es parlamenti képviselő volt, akivel Pokol Béla nagy vitát kiváltott „alkotmányvédelmi” javaslatát, a jövő évi választások esélyeit, és a fék nélkül száguldó magyar közjogi rendszert vesézték ki.
A férfi, a nő, a szalmabáb és a magas lóról beszélő ostobaság
Lényege szerint az új alkotmányos passzus az ember, az emberi minőség dekonstrukcióját utasítja vissza, elveti a nyitott társadalom eszméjének szélsőséges értelmezési lehetőségeit.
A troll-konzervatív korszellem víziója egyre inkább arra szűkül, hogy mindegy, csak visítsanak a libernyákok: a jobbról indított kihívásra a jobboldali rendszer jobbra tolódással válaszol. És nem kevésbé tragikomikus az se, ahogy az ellenzék erre a helyzetre reagál.
A gyülekezési szabadság talaján Woke Parádét és Békemenetet is lehet tartani
Értem én, hogy a Stop Pride-törvényhozással mély árkot lehetett vágni az 01G-táborba, továbbá Doktor Miniszterelnök Úr imádja a 80–20-as ügyeket, ahol természetesen ő áll a nyolcvanas oldalon. Van azonban itt még valami.
Most akkor gumicsont, vagy a jogállam halála az Alaptörvény-módosítás?
Az elmúlt hetekben a kormány által „gyermek-, illetve szuverenitásvédelminek” nevezett jogszabálytervezetek uralják a címlapokat. A Fidesznek ez is a fő célja velük, ám a pillanat minden áron uralásának ezúttal olyan ára lehet, amely mellett nem lehet egy legyintéssel elmenni.