USA
Amerikai Sztahanov | 3. rész: Frances, a szőke ciklon
A Covid-diktatúra alatt megtagadta az oltást, a maszkot és a távmunkát. A hírek szerint hónapokig ő volt az egyetlen az intézetben. Kiitta az összes kávét a gépekből. Futólépésben lenyomta a napi tizenkét órát. Végsőkig bombázta a törvényt.
Az Egyesült Államok kifogta Dél-Amerikát
A tavalyi amerikai elnökválasztáson egy tökéletes dél-amerikai politikai csatát láthattunk. Két populista jelölt összecsapását, mely jelöltek szemben álltak a hagyományos amerikai értékrenddel és intézményrendszerrel.
A történelem vége utáni kezdet előtti vég
Az a dúvadság, ahogy a populista provokáció rárúgja az ajtót a fennálló Rendre, illetve annak látszatára, neuraszténiás rohamokat vált ki a technokrata középszerből. A második Trump-nyitány gesztus- és intézkedéssorozatából kirajzolódó eszmei-politikai lényeg körülbelül így foglalható össze: vége van, kicsi.
A temetetlen gyermekek – New York Pride, 1997
Az egyre hosszabb betűszó és az egyre színesedő zászló olyan volt, mintha valaki csak játszott volna a betűkkel – találjunk ki még valamit, amit hozzá lehet fabrikálni. Ami egy organikus, szimpatikus, tiszta és érthető mozgalom volt, mára egy vastagon pénzelt, mesterséges, gyakran uszító és megosztó jelenség lett.
Ha Európa nem változtat, a történelem valódi vesztesei közé kerül
Itt az ideje, hogy Európa és az EU végre határozottan fellépjen a világ hatalmi nagyszínpadára az USA, Kína és Oroszország mellé.
Amerikai Sztahanov | 2. rész: Mao Ce-Tung a házban
Tudatosan vagy nem, a woke létrehozott egy olyan társadalmi légkört Amerikában, amely büntette a munkát. A pontosságot, a felelősségvállalást, az önfeláldozást, a helyes nyelvtant, az udvariasságot, a tiszta ruhát – mindezek a kiváltságos fehér ember negatív attribútumai lettek.
Az irányt vesztett óriás: merre tart Amerika Donald Trump irányításával?
A Trump-féle külpolitikai felfogásban Amerika saját, külön autósztrádáján halad egy meg nem nevezett irányba.
Az Amerikai Sztahanov, avagy protestáns munkaetika az új világban | 1. rész
1981-ben, még nagyon gyerekként érkeztem New Yorkba. Egyedül, egy hátizsákkal és huszonöt dollárral a zsebemben. Már a repülőn megkaptam a munkavállalási engedélyt, és másnap el is küldtek az első amerikai melómba.
A „libsivisításra” és a „haladár” dührohamokra izguló, autoriter-simogató trollkommentelők és a molyszagú Maradiak szótárában általában kétféle érvelés hangzik el, amikor valamilyen „européer”, „nyugati”, „progresszív” vagy „felvilágosult” véleményt szeretnének dühből a földbe döngölni.
Ukrajna, a Molotov–Ribbentrop-variáció és a kijevi nyitás
A kérdés ma az, hogy meddig lehet ezt a háborút kitolni, mennyi még benne a kiaknázatlan haszon.
Valami tényleg változik. Ezt onnan lehet tudni, hogy – talán a USAID-pénzek közelgő elapadásának is köze van ehhez – a progresszív hadállások megszólalásaiból a tehetetlen düh árad. Úgy érzik, elveszítik a hegemóniájukat.
A szégyen és a háború közül csak a szégyent választhatjuk
Az USA és Oroszország jelenleg körvonalazódó alkuja egy új müncheni egyezmény, és ugyanoda is fog vezetni? Azért vizsgáljuk meg közelebbről ezt a kijelentést.
A trumpizmus rárúgta az ajtót Európára. Az új republikánus stratégia nyíltan fogalmaz: az általa globalistaként azonosított euroatlanti elittel le fog számolni. Az európai mainstream válasz erre egyelőre a pánik.
Padlóra került az amerikai demokrata párt?
Egyfajta monopólium az, ami veszni látszik. Ez az oka a demokraták kétségbeesésének. A kétségbeesés pedig a problémáik mélységéről tanúskodik.
Európa most fogja megfizetni elmulasztott kötelezettségei árát. A hosszúra nyúlt gyerekkornak vége.
A globális rend, amit eddig ismertünk, nincs többé
Most, hogy a globális világrend legnagyobb szereplői elkezdtek másképp viselkedni, mint ahogyan az eddigi forgatókönyvek alapján vártuk volna, rá kell döbbennünk, hogy a világ már nem az, aminek korábban hittük. És meglehet, soha nem is volt az.
Kaphat-e Donald Trump Nobel-békedíjat?
Trump második elnöki ciklusa elején soha nem látott lendülettel és nem kevés revansvággyal vágott bele a Biden-adminisztráció politikai döntéseinek visszarendezésébe, avagy a republikánus elvek szerinti „normalitás” visszaállításába. Lássuk a leltárt.
A Trump-vámrendszer földközelből
Az átlag amerikait két dolog mozgatja: van-e meló, és hogyan állnak a benzinkútnál az árak. Nem a tojás ára, nem ennek és annak az ára, nem a politika, nem a propaganda. Ezek mind mellékes dolgok. Az átlag amerikai arra törekszik, hogy gyorsan alkalmazkodjon a viszonyokhoz, és keressen annyit, hogy ne számítson a tojás ára.
Kalifornia, erdőtüzek, álhírek
Nem elég tudományos körítést adni valaminek, ami nem mindig bizonyítja a tudomány igazságát. Ez a gond azokkal a magyarázatokkal is, melyekre a klímaválság narratívája épül.
Európa szegényebb hely lesz, de ez nem baj
Ha nem is leszünk nagyhatalom, lehetünk egy szerényebb, de boldogabb kontinens, csodánkra jár majd a gazdag amerikai és kínai turista, mi pedig örülünk a borravalónak.
„Hétfőtől újra két nem lesz Amerikában”, olvashattuk nemrég. Két nem, mármint férfi és nő. Ha ugyanezt egy-két évtizeddel korábban olvastuk volna, pislogni kezdünk, hogy erre ugyan mi szükség van? Tán ennyire ráérnek a világ vezetői, hogy evidenciákat foglalnak rendeletekbe? Esetleg azt is törvénybe kell iktatni, hogy a víz nedves?

