Hallgasd meg!„…miután kialakítottad a saját buborékodat, amely kizárólag azt tükrözi, amit át tudsz érezni, vagy amivel tudsz azonosulni, miután letiltottad és kikövetted azokat az embereket, akinek a véleményét és világnézetét elítéled, és nem értesz vele egyet, miután létrehoztad kis utópiádat a nagyra becsült értékeid alapján, akkor egyfajta nárcizmus kezdi el torzítani ezt a takaros kirakatot.”
(Bret Easton Ellis: Fehér)
„Sokszor az is, ki gonosz tervet szövöget, csupa jót tesz,
és kit a jószándék hajt, csupa kárt okoz az.”
(Megarai Theognisz, Kr. e. 6. század)
Az év elején felháborodott beszámolók ezrei tudatták a globális közvéleménnyel, hogy fölmondott a multi-multimilliárdos Jeff Bezos tulajdonolta Washington Post karikaturistája, miután a lap nem közölte egy rajzát. A képen amerikai mágnások (Bezos, Zuckerberg, az Open AI-vezér Sam Altman, a gyógyászati kutató és befektető Patrick Soon-Shiong) dollárfelajánlásaikkal vonulnak egy Trump-bálvány elé, amely előtt éppen Miki egér hajbókol. Az eset egyik előzménye, hogy Bezos a tavalyi kampányban megakadályozta, hogy a szerkesztőség az elmúlt negyven évhez hasonlóan endorsment-cikkben álljon ki az egyik elnökjelölt mögött, és ezt javasolva olvasóinak is; az ügy következménye pedig, hogy azóta a véleményrovat vezetője is távozott.
A szólás- és sajtószabadság, valamint a művészeti autonómia roppant fontos (Miki egér méltóságáról nem is beszélve), a fölháborodásban mégis van valami mélyen álságos. Azt a látszatot kelti, hogy pusztán a civil kurázsitól hajtott média bátran száll szembe a hatalommal, amely mögé a tőke szervilis módon sorol be. Pedig a visszautasítás pillanatában Trump még be sem volt iktatva, a választáson pedig kétséget kizáróan az establishment jelöltjét győzte le, akit gond nélkül szolgált ki az üzleti és kulturális elit. A Washington Post pedig érdekes módon minden egyes alkalommal a demokrata aspiráns mellett tört lándzsát.
A Trump-beiktatáson az első sorban demonstráló sok ezermilliárd dollár megjelenését aligha a nagyon nagytőkések új kormányzattól való félelme motiválta, és nem is a még zsírosabb konc. Azt ismerték föl – ki előbb, ki később –, hogy ha így folytatják, végleg beszorulnak egyféle értelmezési keretbe, egyféle meggyőződés mögé, és teljesen elvesztik a keleti parton és Hollywoodon túli Amerikát.
Trumpot nem a hatalom gépezete vagy a pénz emelte naggyá – noha befolyásos volt és gazdag –, hanem éppen...
A teljes cikk elolvasásához jelentkezz be.