kultúra
Félelem nem, reszketés sem, csak képzőművészet-túladagolás Bécsben
Francesca Woodman, Anton Corbijn, Jenny Saville, Bruegel, Caravaggio, Arcimboldo, Rubens, Rembrandt – szűk egynapos kulturális ámokfutásom naplója. Ízlés szerint kezelhető programajánlóként is.
Oly távol van tőlem, és mégis közel – egy hétvége Bécsben
Napközben óránként indulnak vonatok a Keletiből Bécsbe, összesen tizenhat járat, és kevesebb mint három óra az út. Megéri rászánni pár napot, akár egy kiállítás képeiben, akár az éjszakai életben szeretne elmerülni az ember.
Pillanat, csak elolvasok 1680 verset | Verstúladagolás, január–március
2025-ben elolvasok minden magyar szerző által írt, most először publikált verset az összes folyóiratban és online kulturális portálon. Március 31-ig bezárólag 1680 vers került sorra. Közülük körülbelül 100-at gondolok sikerültnek, és 20-at jegyzeteltem ki, amely valódi hatást gyakorolt rám.
Dalolj, rendőr, csakazért is! | A forradalom tánczenéje
Egy jiddis anarchista sláger különös története. Volt munkásmozgalmi dal, énekelték színházi társulatok, és játszották anarcho-punk-zenekarok is.
Nem olvastam, de lájkolom – egy rejtélyes irodalmi botrány története
Fontos, hogy ha szenvedélyes véleményünk van valamiről, akkor azt a teljes igazság ismeretében alkossuk meg. Hallgassuk meg a másikat is. Olvassuk el a teljes cikket, a könyvet, amiről szól. Nem minden az, aminek látszik.
A Júdás-terv egy letehetetlen politikai szatíra
Hogyan érdemes az egyre szürreálisabbnak tűnő politikai-hatalmi valóságról regényt írni? Úgy, hogy még szürreálisabb regényvilágot teremtünk, ha ez egyáltalán lehetséges. Könyvkritika.
Megnéztem egy érzékenyítő filmet, és azóta nagyon érzékeny vagyok
Julie Delpy Barbárok a szomszédban című filmje lehetett volna egy karcos szatíra vagy egy nyomasztó dráma, de francia létére giccses hollywoodi vígjáték lett belőle.
Szállj fel magasra – szívbe markoló és szívmelengető felnövéstörténet a Bird című film
Anglia alulnézetből, végül azonban minden egy kicsit megmelkedik. Egy kamaszlány felnőtté válásának különös története – egy csomó jó zenével.
A netflixes Kamaszok nem az a sorozat, amit egykönnyen elfelejthetünk
Mit értünk abból, hogyan élnek, éreznek és működnek a tizenévesek? Lehet, hogy semmit. De legalábbis nem eleget.
Egy fenékig rossz döntés – Takaró Mihály Széchenyi-díjáról
Egy olyan ember részesült a magyar állam legmagasabb kitüntetésében, aki a Nyugatot zsidó lapocskának, Esterházy Pétert kultúrarombolónak hívta, Kertész Imrét nem tekinti magyarnak, Spiró Györgyöt meg embernek.
Mennyit rombol a Hunyadi-sorozaton, ha kivágják belőle a meztelenséget?
Lehet, hogy nem vagyok kifogástalan konzervatív, de erős értetlenséggel tekintek a TV2 döntésére. Vajon mi baja lesz egy gyereknek attól, ha fedetlen emberi testeket lát a televízióban?
A kéz, amely a Fuck NER-t ringatja
A kultúrába pénzt visszaforgató állam nem a bölcs szülő keze, amely etet, hanem mindannyiunk intézménye, amely ilyen módon is a feladatát látja el.
Szívhez szóló britpop-nosztalgia, észak-angol nagyszabás, borongós írek, időjárás-jelentés Kanadából sok érzelemmel. Négy dolog, amire tényleg érdemes rászánni az időt.
A kortárs írókat nem az állam feladata eltartani
A rendszerváltás elmaradására talán nincs is jobb bizonyíték, mint a kortárs magyar szépirodalmi élet.
De miért nem csak a sikeres filmekre adtunk pénzt?
Orbán Viktor nemrég filmstúdiót adott át és beszélt is a magyar filmről. A Futni mentem lett a rendszerváltás utáni legsikeresebb magyar mozgóképes alkotás. Több mint tíz év után újra van Filmszemle. Mozgás van tehát a magyar film körül – és persze ellentétes vélemények, sőt, indulatok. Filmes szakembereket, rendezőket, producereket kérdeztem, hogyan látják a helyzetet.
A Twin Peaks óta félek, ha egyedül maradok egy franciaággyal
David Lynch filmjeinek ugyan kétségtelenül része a sötétség, a sokszor nyomasztó világ őrületének megjelenítése, az emberi létezés abszurditása, de csak a felületes néző gondolhatja, hogy a testet öltött rémálmok pőre bemutatása volnának az egyedüli lényeg, a végcél.
Nem azonnal derült ki, de végül kiszúrták: mesterséges intelligenciával, ChatGPT-vel írt kritikák érkeztek a Litera irodalmi pályázatára. Persze, aki olvasott már irodalomkritikát, tudja, hogy a ronda, papírszagú mondatokhoz nem kell Skynet, megy ez nekünk, embereknek magunktól is. De vajon mi volt a célja Tőkés Barbarának és Mahler Csabának?