kultúra
Beszéljen-e a művészet a politikáról? – Lovasi András és Őze Áron a Csemegepultban
Az ÖT Youtube-csatornáján futó kulturális beszélgetőműsor eddigi talán „legpolitizálósabb” adásában előkerül Krasznahorkai László Nobel-díja, a „mocskos fideszezés”, a színház világa, ám lényegében az összes téma arra fut ki, van-e helye a politikának a művészetben, és ha van, milyen hangon érdemes a kultúrának a közéletről megszólalnia.
Amelyben nem a szóismétlés elkerülése végett használom a szöveg szót | Verstúladagolás, szeptember
Az indián nyárban is folytatódott a Verstúladagolás projekt: 2025-ben elolvasok lehetőség szerint minden, magyar szerző által írt, most először publikált verset az összes irodalmi folyóiratban, illetve online kulturális portálon, és hónapról hónapra megpróbálom népszerűsíteni a kedvenceimet.
A tehetség ára – A Szoboszlai-sztori, apa és fiú közös küzdelme
Vannak sportkönyvek, amelyek egy-egy karrier diadalívét rajzolják meg, és vannak, amelyek mögé is néznek a sikertörténetnek. A Szoboszlai-sztori az utóbbiak közé tartozik.
Ífiúság, gyöngykoszorú – Olasz Renátó Minden csillag című filmjéről
Amikor az ember harmincasokról szóló filmet néz, óhatatlanul előjön néhány kérdés koránál fogva is: mi maradt a fiatalságból, melyik álom teljesült, melyik nem, és meg lehet-e békélni önmagunkkal, amikor már nem kapaszkodhatunk a „majd egyszer” illúziójába? Olasz Renátó első rendezése, a Minden csillag ezekről a kérdésekről szól.
Kissé morbid, hogy úgy írok most afféle laudációt Krasznahorkairól, mintha nekrológot írnék, abban az üzemmódban; mert hát nagyon szeretem a szövegeit, tehát én is megalkotom magamban a szerzőt, ahogy az nekem jólesik, és miközben felépítem, búcsúzom is tőle rögtön, mert tudom, hogy anyagtalan.
Amerikai Sztahanov | 29. rész: Analóg lélek
A szívem mélyében analóg lélek vagyok. Régi dolgokra vágyom, történelmi dolgokra. Például Agatha Christie Remington Rand 5 Deluxe írógépére. Ezzel pötyögte le a Tíz kicsi indiánt. Egy idő után úgy érzem, a Remington egyedül érzi magát az íróasztalon. Veszek mellé egy almaszínű Olivetti Lettera 32-est. Francis Ford Coppola kétujjazta ezen a Godfather eredeti szövegkönyvét.
„Bukj jobban” – Slavoj Žižek új könyvéről
Slavoj Žižek magnetikus hatású gondolkodó, aki legalább két nagyon fontos dologra képes: megnevettetni és elgondolkodtatni. Megkérdőjelez, felforgat, megpiszkál, szóval provokál. Magyarul megjelent új könyvét – A haladás ellen – azért is furcsa olvasni, mert azt hitte volna az ember, hogy ezt a könyvet nem ő fogja megírni.
A streaming-platformokon ma tömött sorokban jönnek szemben a bűnözőkről szóló filmek, sorozatok, a borzongató bűneseteket feldolgozó dokumentumfilmek. Mi az a sajátos figyelem, ami ezeket történeteket és azok főszereplőit övezi? Erről beszélget Virányi Orsolya és Németh Róbert vendégeivel a műsor legfrissebb adásában.
A szégyen: katolikus, munkás és feminista
Napjaink legolvasottabb írónőjének új kötete jelent meg. De vajon miért olyan aktuális ma Annie Ernaux művészete nálunk?
Még mindig van mit mondani – a Becoming Led Zeppelin című filmről
A Becoming Led Zeppelin nem hibátlan film: talán túl hosszú, néha túl sokat akar mutatni egyszerre, és hiányérzetet is kelthet, hiszen csak a kezdetekre koncentrál. Mégis: erős, élvezetes és helyenként katartikus élmény.
Amerikai Sztahanov | 28. rész: Memorias del subdesarrollo – primera parte
Humberto Solás filmjét vetítettem egy nyári osztálynak. Kubai filmtörténelem, Dean professzor előadása. Ma már elképzelhetetlen lenne, hogy egy fehér, angolszász férfi vezessen egy ilyen sorozatot.
Hogy lehet egy forradalmárokról szóló film ennyire konzervatív?
Paul Thomas Anderson új filmjében három dolog alapvetően zavaró, eltérő mértékben. Az első, hogy klisés a szüzséje. A többi kiderül a kritikából.
Érett szövegek az uborkaszezonból | Verstúladagolás, július–augusztus
„Voltatok már szerelmesek cérnaszálba? / Kapaszkodtatok belé, hogy majd / a mennybe húz?” A Verstúladagolás projekt vállalása továbbra is ez: egy éven át elolvasok lehetőség szerint minden, magyar szerző által írt, most először publikált verset az összes irodalmi folyóiratban és online kulturális portálon, és hónapról hónapra megpróbálom népszerűsíteni a kedvenceimet.
A mozgókép szinte a kezdetektől rendelkezik erős társadalmi dimenzióval, állapítják meg Virányi Orsolya és Németh Róbert kulturális beszélgetőműsorának vendégei. De miért nem csak thriller a Cápa, és hogyan készült a Fekete pont? És mit hozott a NER a filmben? Ez mind kiderül a műsorból.
Mit adtak nekünk a fesztiválok? – a Fesztiválország című filmről
A miskolci CineFest Nemzetközi Filmfesztiválon, szeptember 11-én mutatták be a Fesztiválország című, a hazai fesztiválkultúra bő három évtizedét feldolgozó dokumentumfilmet, amelyet országosan szeptember 18-ától vetítenek majd a mozikban.
Visszatalálhatnunk-e valaha a csendhez?
Nem kriptára vagy egy süketszoba steril némaságára gondolok, hanem a „zenei szennyezés” előtti csendre. Étteremre, hol kanál koppan a tányéron; üzletre, ahová belépve ajtónyitáskor diszkrét csengettyű, majd ide-oda tologatott vállfák csattogása hallik; kocsmára, benne Darth Vader-i hörgést produkáló kávégéppel; vagy akár egy benzinkút mellékhelyiségére.
Egy század kivájt üregei – nagyregény szikrázó hitelességgel | Spiró György Padmaly című könyvéről
A Padmaly monumentális, de nem nehézkes: Spiró keze alatt az adatok, a források és a hétköznapi élet apró részletei eleven történetté állnak össze.
Cégek és pénzek a kultúrharc mögött
A nagy kulturális áramlatok mögött mindig ott bujkálnak a nyers anyagi érdekek. Alig hiszem, hogy az eszmék csak úgy, a maguk erejéből végighömpölyögnének országokon és kontinenseken.