kultúra
Óda a lombikos anyákhoz | Mécs Anna Rutin című könyvéről
A könyv azt állítja, hogy ha valaki anyának érzi magát, azt a természet nem állíthatja meg, és modern nőként joga van igénybe venni azokat a szolgáltatásokat, amelyek hozzásegítik a gyerekvállaláshoz, és emiatt egy pillanatra sem kell rosszul éreznie magát. Ha abortálni lehet, miért ne lehetne mesterségesen megtermékenyülni is?
Fésű és gumibot – a Kádár-rendszer és a magyar rockzene
A Péter & Gábor legújabb adásában Balogh Gábor helyére Németh Róbert ugrott be, hogy Konok Péterrel merüljenek alá a magyar beat és rock hőskorába, az három T-s évtizedekbe.
Alföldi Róbert szörnyetegbőrbe bújik | Thomas Bernhard: A színházcsináló
Kapitális színházi bölény és kísérete tűnik fel az Átrium színpadán. A végletekig ön- és közkritikus előadás az évad legizgalmasabb és legszórakoztatóbb produkciói közé tartozik. A mondat „de”-vel folytatódó része cikkünkben olvasható.
Miért csúszott félre a Sziget az elmúlt években? Gerendai Károly elmondja
A Ring ezúttal rendhagyó felállással, két riporterrel és egy vendéggel jelentkezik: Gavra Gábor és Németh Róbert a Sziget dicső múltjáról, problémákkal teli jelenéről, és sok kérdés felvető jövőjéről faggatja Gerendai Károlyt, aki többek közt elmondja, miben lesz más jövőre a Sziget, mint az elmúlt években.
Jókor, jó helyen | Ez volt a Wolf Alice az Akváriumban
Mindig különleges alkalom, amikor egy nemzetközileg ismert zenekar (vagy előadó) pont jókor lép fel Budapesten, éppen akkor, amikor a pályafutása magaslati pontján, vagy fennsíkján tartózkodik. Ez történt most is, sokak nagy örömére. A sokak nagy öröme azt jelenti, hogy az Akváriumban már a koncert előtt kitették a telt ház-táblát.
De miért olyan kicsi Ethan Hawke? – a Blue Moon című új Richard Linklater-filmről
Különleges mozi: egy legendás dalszerző pályájának drámai pillanata sajátos filmes térben egy meglepő megoldással.
Alfred Nobel nem biztos, hogy odaítélte volna Krasznahorkainak a Nobel-díjat
A Péter & Gábor új adásában a műsor állandó résztvevői, Karafiáth Orsolya, Konok Péter és Balogh Gábor arra keresték a választ, miért a Nobel-díj lett a világ legrangosabb elismerése, mit jelent ez nekünk magyaroknak, és egyáltalán, ki számít „magyar Nobel-díjasnak”, és miért fontos ez?
Irodalmi pláza meghitt pillanatok nélkül | Ilyen volt a Margó Fesztivál
A Nemzeti Táncszínházban megrendezett őszi Margó Irodalmi Fesztiválon a látogató tapasztalhat valamiféle pezsgést, de a helyszín inkább hasonlít egy plázára, mint egy hangulatos kávéházra. Az ember lézeng erre-arra, és folyton várja, hogy történjen már valami.
Az árvaság árnyalatai – Nemes Jeles László Árva című filmjéről
Suttogások, beszélgetésfoszlányok, a külvilág történéseinek beszűrődő hangjai. A filmben szereplő fiú elől valóban titkolnak valamit, és a történelmi kor, amiben cseperedik – 1956 után – ugyancsak az elhallgatásokból, a suttogásokból, a bizalmatlanságból, a félelemből, a biztonságérzet teljes hiányából épül fel.
Krasznahorkai és Szoboszlai sikere ugyanaz
Adódna, hogy azt mondjam, ha valaki magyar és történetesen sem a focit, sem a kortárs irodalmat nem szereti, és nem tud, vagy nem akar önzetlenül örülni akár a magyar válogatott eredményességének, akár egy magyar író irodalmi Nobel-díjának, akkor nem szereti a hazáját. Csakhogy a helyzet ennél szomorúbb.
Beszéljen-e a művészet a politikáról? – Lovasi András és Őze Áron a Csemegepultban
Az ÖT Youtube-csatornáján futó kulturális beszélgetőműsor eddigi talán „legpolitizálósabb” adásában előkerül Krasznahorkai László Nobel-díja, a „mocskos fideszezés”, a színház világa, ám lényegében az összes téma arra fut ki, van-e helye a politikának a művészetben, és ha van, milyen hangon érdemes a kultúrának a közéletről megszólalnia.
Amelyben nem a szóismétlés elkerülése végett használom a szöveg szót | Verstúladagolás, szeptember
Az indián nyárban is folytatódott a Verstúladagolás projekt: 2025-ben elolvasok lehetőség szerint minden, magyar szerző által írt, most először publikált verset az összes irodalmi folyóiratban, illetve online kulturális portálon, és hónapról hónapra megpróbálom népszerűsíteni a kedvenceimet.
A tehetség ára – A Szoboszlai-sztori, apa és fiú közös küzdelme
Vannak sportkönyvek, amelyek egy-egy karrier diadalívét rajzolják meg, és vannak, amelyek mögé is néznek a sikertörténetnek. A Szoboszlai-sztori az utóbbiak közé tartozik.
Ífiúság, gyöngykoszorú – Olasz Renátó Minden csillag című filmjéről
Amikor az ember harmincasokról szóló filmet néz, óhatatlanul előjön néhány kérdés koránál fogva is: mi maradt a fiatalságból, melyik álom teljesült, melyik nem, és meg lehet-e békélni önmagunkkal, amikor már nem kapaszkodhatunk a „majd egyszer” illúziójába? Olasz Renátó első rendezése, a Minden csillag ezekről a kérdésekről szól.
Kissé morbid, hogy úgy írok most afféle laudációt Krasznahorkairól, mintha nekrológot írnék, abban az üzemmódban; mert hát nagyon szeretem a szövegeit, tehát én is megalkotom magamban a szerzőt, ahogy az nekem jólesik, és miközben felépítem, búcsúzom is tőle rögtön, mert tudom, hogy anyagtalan.
Amerikai Sztahanov | 29. rész: Analóg lélek
A szívem mélyében analóg lélek vagyok. Régi dolgokra vágyom, történelmi dolgokra. Például Agatha Christie Remington Rand 5 Deluxe írógépére. Ezzel pötyögte le a Tíz kicsi indiánt. Egy idő után úgy érzem, a Remington egyedül érzi magát az íróasztalon. Veszek mellé egy almaszínű Olivetti Lettera 32-est. Francis Ford Coppola kétujjazta ezen a Godfather eredeti szövegkönyvét.
„Bukj jobban” – Slavoj Žižek új könyvéről
Slavoj Žižek magnetikus hatású gondolkodó, aki legalább két nagyon fontos dologra képes: megnevettetni és elgondolkodtatni. Megkérdőjelez, felforgat, megpiszkál, szóval provokál. Magyarul megjelent új könyvét – A haladás ellen – azért is furcsa olvasni, mert azt hitte volna az ember, hogy ezt a könyvet nem ő fogja megírni.