Gazdasági sikerei ellenére tovább esik Javier Milei argentin elnök népszerűsége.

És mint ilyenkor sok más vezető, ő is a nacionalista kártyához nyúl.

Ám Argentínában ez veszélyes lehet, hiszen itt ez a Falkland-szigetek ügyének felmelegítését jelenti, amely egyszer már háborúba, méghozzá vesztes háborúba, rántotta a latin-amerikai országot.

„Ezek a szigetek a mieink. Elvették őket tőlünk, de az elkövetkezendő évtizedekben nélkülözhetetlenek lesznek Argentína számára” – mondta az elnök a szigetek kapcsán. Pontosabban, saját értelmezésében, a „Malvinas-szigetek” kapcsán mondta mindezt. Argentínában ugyanis ezen a néven, tehát a spanyol elnevezés szerint ismerik a szigetcsoportot, ezzel is jelezve: nem ismerik el a brit fennhatóságot. Olyannyira jelentőséggel bír számukra ez a kérdés, hogy még a labdarúgó-világbajnokságon is szerepet kapott: győzelmüket ünneplő argentin játékosok egy olyan molinót vittek be a pályára, amely azt hirdette, hogy a szigetcsoport Argentína része.
 

Argentin labdarúgók, Nicolas Otamendi Giovani Lo Celso a szigetek Argentínához tartozása mellett demonstárló molinóval a labdarúgó vb-n 2026. július 15-én / fotó: Thomas COEX / AFP
Argentin labdarúgók, Nicolas Otamendi és Giovani Lo Celso a szigetek Argentínához tartozása mellett demonstárló molinóval a labdarúgó vb-n 2026. július 15-én / fotó: Thomas COEX / AFP


De mik ezek a kis földdarabok, és miért olyan fontosak Argentínának?

Szigetcsoport a semmi és egy konfliktus közepén

„A Falkland-szigetek (angolul: Falkland Islands, spanyolul: Islas Malvinas) az Atlanti-óceán déli részén helyezkednek el, 483 km-re Dél-Amerika partjaitól. Két fő sziget alkotja, Kelet-Falkland és Nyugat-Falkland, 700 kisebb szigettel együtt. A Kelet-Falklandon lévő Stanley a főváros és a legnagyobb település. A szigetek az Egyesült Királyság saját kormányzású tengerentúli területe” – írja az alig 5 ezer lélek lakta területről a Wikipédia.

Ennél azonban érdekesebb, hogy a Falkland-szigeteket mindig is több állam akarta magáénak tudni, hiszen felfedezésének és első birtokbavételének pontos története homályba vész. Állítólag őslakosok már Amerika felfedezése előtt jártak a kieső földdarabokon. Ám első írásos emléke portugál hajósok keze nyoma a 16. századból, akik óriások véltek láttni a szigeteken. A területet aztán spanyol, angol és holland hajósok is „felfedezték”, sőt, még Magellán is elhajózott itt.

A 18. század végén aztán Louis Antoine de Bougainville francia és John Byron brit kapitányok létesítettek kolóniát a szigeteken, egymásról egyébként tudomást sem szerezve. A különbség annyi volt, hogy a britek formálisan is sajátjuknak nyilvánították a szigetet. A franciák...