A 2021 augusztusa óta ismét tálibok uralta Afganisztánra jó ideje nem igazán figyel a világsajtó. Pedig lenne miért. Az országban ugyanis, kérészéletű béke után, a hatalomátvétel ötödik évfordulóján, ismét elkezdtek fellángolni a harcok. Bár a 2021 előtti, klasszikus értelemben vett háború nem tért vissza, a tálibok csak illékony nyugalmat adtak az afgánoknak. És még ennek is a 2001 előttihez hasonló, brutális elnyomás volt az ára. Mindeközben az ország nemzetközi helyzete pont olyan érdekes, mint az a geopolitikai törésvonal, amelyen fekszik.
Afganisztán mint béka a fazékban
Titkos afganisztáni lányiskolákról ír a The New York Times. A riport nemcsak azért újszerű, mert valakik ismét „terepen” tudósítanak a közép-ázsiai országról. Már maga a tény is figyelemre méltó, hogy egy nagyobb lap egyáltalán hosszabb terjedelemben ír Afganisztánról. Az ország ugyanis az utóbbi időben mintha elvesztette volna a nyugati világ közvéleményének érdeklődését. A Times is talán csak azért szánta el magát a riport megírására, mert nemrég volt a tálibok (újbóli) hatalomátvételének ötödik évfordulója.
2021. augusztus 15-én esett el ugyanis az afgán főváros, Kabul, miután az Egyesült Államok gyakorlatilag kivonult az országból. A tálibok és az amerikaiak küzdelme régóta szélmalomharcnak számított – az előbbiek javára –, és kísértetiesen hasonlított a Rambóban is megénekelt szovjet beavatkozás kudarcához. A külső erők számára barátságtalan domborzati viszonyokkal rendelkező afgán vidéki területek többségét 2021-re már sok éve tartotta ellenőrzése alatt az iszlamista milícia. Az amerikaiak és az afgán kormányerők főleg a nagyobb városokban, azon belül is leginkább Kabulban tartották magukat. Mindez ugyanígy zajlott le a ’80-as évek második felében a szovjetekkel is. Ahogyan az is hasonló, hogy külső segítség nélkül a szekuláris kormányzat összeomlott. Igaz, később a tálibok által brutálisan meggyilkolt Muhammad Nadzsibullah kommunista kormánya – magát „balközép demokratává” átfestve – ideig-óráig tartotta magát közvetlen szovjet segítség nélkül is, hogy aztán a különböző iszlám frakciók véres polgárháborúban vetélkedjenek a hatalomért. Ezzel szemben 2021-ben még véget sem ért az amerikai kivonulás és a civilek evakuációja, amikor az egységes tálib hadsereg bevette Kabult, és ezzel véget vetett az újabb, immár nyugati, szekuláris kísérletnek. A széttagoltság és egységesség kérdését azért is fontos kiemelni, mert öt éve a tálibok meglepően olajozottan vezényelték...
A teljes cikk elolvasásához jelentkezz be.