Lassan egy hét telt el a miniszterelnöki évértékelő óta, azóta Gulyás Gergely is, Lázár János is, majd pénteki szokásos Kossuth Rádió-s jelenésén – interjúnak félve nevezném – Orbán Viktor másodszor is megszólalt a Pride ügyében. Hogy pontosan mi fog történni, e pillanatig sem világos, de egyre inkább úgy tűnik, jelenlegi formájában – az eddigi helyszínen, útvonalon – nem fog megvalósulni a melegrendezvény, ami, tudjuk, nem csak melegrendezvény. De most nem a Pride-ról akarok beszélni, arról korábban már elmondtam, amit szerettem volna.

Ahogy azt is elmondtam, szerintem rendkívül aggályos a szólás, véleménynyilvánítás és gyülekezés szabadságának korlátozása, a jogállam körüli ilyenfajta matatás. De most ebbe sem szeretnék bővebben belebonyolódni. Valami más keltette fel az érdeklődésemet.

Az a fajta működés, amit ez az eset is fölmutat.

Van itt nekünk egy nagy ellenzéki pártunk, amely az elmúlt egy évben üstökösszerű karriert futott be. Egy ellenzéki pártnak, ha jól gondolom, az a küldetése, hogy egy másik tervet, egy másik működést, egy másik történetet, egy másik ország képét skiccelje fel, sőt, később akár mesélje el részletesebben, úgy is mint program. Még akkor is, ha programot már rég nem olvas senki. Részletes elképzeléseket 2025-ben természetesen másképp is meg lehet osztani a választókkal, mint egy százvalahány oldalas, tömény leiratban. Egy ellenzéki párt, ha jól sejtem, azoknak a képviselete, akik nem olyan rendszerben szeretnének élni, mint amilyenben most élnek, hanem másmilyenben. De most nem is arról szeretnék beszélni, hogy mi van akkor, ha ennek az ellenzéki pártnak a vezetője éppen abból jön, úgy viselkedik, magatartásának sarokpontjai pontosan olyanok, amit és amilyet az ellenzéki közönség legjobb tudomásunk szerint le akar váltani. Egyébként, teszem hozzá, a helyzet ez, de ebben az ügyben sem ismételném magamat.

A kérdés inkább az, hogyan jár el egy ilyen esetben az ellenzéki világ, beleértve a kormánytól független sajtót is.

Kezdjük az utóbbival. Az ellenzéki sajtó beszámolt a Pride-dal összefüggő kormánypárti megszólalásokról Orbántól Orbánig, valamint született számos elemzés, véleménycikkek, hasonlóak. Egy dologra azonban nem került sor. Senki sem – mármint egyetlen lap sem – kérdezte meg arról a Tisza Párt vezetőjét, hogy mit gondol a jogállam efféle korlátozására vonatkozó kormányzati elképzelésekről. Maga Magyar Péter egyébként nem szólalt meg a...