Az elmúlt évek egyik igazán figyelemreméltó hazai dalszerző-énekese Barkóczi Noémi, aki Mindig kések, de hozzád jókor indultam címmel jelentetett meg új nagylemezt. Nehéz témákról, derűről és az új dalokról beszélgettünk.
Késős vagy? Ide pontosan érkeztél.
Nem gondoltam bele, hogy ha ez lesz a lemez címe, akkor onnantól fogva erről kell majd beszélnem. (Nevet.) Alapvetően egyébként az vagyok, de kicsiket kések, öt perceket. Az megszokott, hogy nem akkor indulok el, amikor kellene, hanem egy kicsit pont később, és aztán rohanok. Mindig rosszul számolom ki az időt.
Ennek a lemezcímnek – ami egy szövegrészlet – nyilván van valamilyen metaforikus értelmezése.
Van az az érzésed, hogy lekésel valamiről, nem úgy alakulnak dolgok, ahogyan szeretnéd, ebben az esetben azonban – a cím egy szerelmes dal sora – épp ott vagy, ahol lenned kell. És hogy mekkora volt ennek az esélye, hogy milyen ritka szerencse ez, azon szoktam gondolkodni.
Az, hogy éppen hol vagy a tér-időben, visszatérő motívum az életművedben. Nem vagyok itt, Dolgom volt, ezek lemezcímek tőled, és akkor itt van ez a mostani is. Ha jól látom, erősen foglalkoztat, jó helyen, jó időben vagy-e, azt csinálod-e éppen, amit csinálnod kell.
Igen, létezik egy ilyen tematika, rímelnek egymásra ezek a címek, és ez csak akkor jutott eszembe, amikor ennél a mostani lemezcímnél lecövekeltünk. Szóval nem tudatos.
Azt érzed, hogy most a helyeden vagy?
A mikrokörnyezetemben igen. Az, hogy a világban ki érzi magát a helyén, hát az jó kérdés. Zenészként biztos lehetne még jobb – az örök kérdés az, mi lenne, ha az ember minden energiáját, vagy legalábbis az energiái nagyobb részét az alkotásra fordítaná. Ilyen tekintetben azt mondom, hogy nem vagyok a helyemen, mert csak az energiáim szeleteit tudom a zenélésre fordítani. Azonban ahova így is eljutottam, az, hogy a zenélés mégis aktív része az életemnek, amire emberek rezonálnak, annak összefüggésében mégis azt mondom, hogy igen.
Szóval félig tele a pohár. Évekkel ezelőtt szüneteltetted a zenélést, és amikor visszatértél, sokat beszéltél arról, mekkora dilemma volt, hogy újra belevágj. Kételyeid voltak. Ezzel most hogy állsz?
Mivel csinálom, úgy állok vele, hogy érdemes csinálni. Keresem azt, hogyan fenntartható ez a tevékenység...
A teljes cikk elolvasásához jelentkezz be.
