Különös, mennyire hő vágy volt, hogy október 23-án Magyarországra érkezzen Emmanuel Macron.
Miközben a narratíva szerint az elmúlt másfél évtizedben Magyarország ki lett fosztva, sőt, „mérhetetlen és megbocsáthatatlan” pusztításon ment keresztül, aminek keretében a fiatalok jövőjét úgy, ahogy van, ellopták (olyannyira, hogy – klasszikust idézve – „soha ilyen jó dolguk nem volt Magyarországon”), s e pusztításra tekintettel az előző kormány politikusainak más sem jár, csak a megvetés – aközben ugyanezen narratíva sulykolói
Nézzük ezt meg közelebbről, először makrogazdasági szinten. 2010-ben, Orbán Viktor újbóli hatalomra jutásakor Magyarországon a GDP-arányos államadósság 80,2 százalékos volt, 2017-ben 72 százaléknál tartottunk, 2019-ben volt az 65,1 is (hajrá Tisza, ezt kéne megdönteni), majd a covidos megugrást követően 2025-öt 74,4 százalékon zárta az ország. Emmanuel Macron 2017-ben 98,8 százalékos államadósságot örökölt meg, ebből csinált 2025 végére 115,7 százalékosat. Félicitations!
A magyar államháztartási hiány 2010-ben az uniós módszertan szerint 4,4 százalékos volt, 2017-re 2,5 százalékra sikerült leszorítani, 2025-re ennél csúnyább, 4,7 százalékos lett. Hát Macron hogyan vitézkedett e téren? 2017-ben 3,4 százalékkal vette át az ország irányítását, 2025-ben 5,1 százalékot tudott felmutatni. Amióta ő vezeti Franciaországot, 6:3 arányban Magyarország nyerte ezt a meccset – hat évben volt ugyanis alacsonyabb a deficit itt, mint az euróövezeti Macronéknál (2026-ot is számítva 6:4-re szépítenek majd). De 6:3 ide 2017 óta a GDP-növekedésben is – persze, Magyarországnak eleve minimum kettesével kell lépkednie a felzárkózáshoz; de ha az itt elért eredményt tatárjárásnak minősítjük, hogyan definiáljuk a francia teljesítményt?
2010 áprilisában Magyarországon 10,8 százalékos volt a munkanélküliség, 2017 elején 4,2, 2026 áprilisában 4,6 százalék. Franciaországban ez az arány 2010-ben és 2017-ben egyaránt 9 százalék fölötti volt, idén áprilisban 8,3 százalékon álltak. A 25 év alattiak körében ez a mutató az Orbán-kormány választási vereségének idején Magyarországon 12,8 százalékos volt, Franciaországban 21,7 százalék. A se nem tanuló...
A teljes cikk elolvasásához jelentkezz be.