Emmanuel Macron
Hiába a német fenyegetés, Európának még nincs elég fegyvere, hogy szétbombázza magát
Európa bajban van. És amikor Európa egyszerre lett szegényebb, dühösebb és bizonytalanabb, nem mindig a béke bizonyult a kontinens legerősebb ösztönének. A weimari időkkel szemben ezúttal azonban van egy megnyugtató különbség.
Reggel hét óra: Retinol krém, szója latte és müzli. Jó reggelt, Brüsszel, jó reggelt EU! Egy újabb nap a Birodalom ügyeinek menedzselésére. Nyolc óra. A brüsszeliták aggódni kezdenek. Kilenckor már jön az első közlemény arról, hogy aggódnak. Délre a következő – exponenciálisan növekvő – aggodalom is készen áll. Ez a szigorú munkarend.
A rosszul feltett sorskérdés: szuverenizmus vagy globalizmus?
Egy olyan autóban ülünk, ami nyílegyenesen halad a szakadék felé, az első üléseken eközben azon vitatkoznak, ki legyen a kormánynál.
Ennyi volt Európa és az Unió. Aki különvéleményt fogalmaz meg, persona non grata.
Köhög az EU francia-német motorja, de ki fogja megszerelni?
A Ring friss adásában Gavra Gábor Emmanuel Macron davosi beszédéről, a francia geopolitikai álmokról és célokról, illetve az Uniót összetartó francia-német tandem állapotáról faggatja Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértőt.
Az ukrán Ali baba és a negyven rabló, meg a félelem a békétől
Átfogó vezetőcserékre van szükség mind az Európai Unióban, mind annak vezető hatalmainál – félő, hogy amennyiben ezek nem következnek be, Európa tovább marginalizálódik, és csak egy partvonalról üvöltő, magatehetetlen, félszeg bohóc marad.
Köszönjük, Európa, ennyi demokrácia már igazán elég lesz!
Ha ennyire nincs mondanivalója az európai uralkodó pártoknak a szélsőjobboldal ellen, ha nem kívánják őket többé választáson legyőzni, akkor talán engedjék át a terepet olyanoknak, akiknek van.