Miért vitte a FIFA a 2026. évi labdarúgó-világbajnokság sorozatának döntő 104 mérkőzését az amerikai kontinensre? Az okok egyik csoportja a rövid távú sportgazdasági hatásokban rejlik, amit az eseménnyel foglalkozó előző írásomban igyekeztem bemutatni: a világbajnokság lényegében egy hatalmas pénztermelő és jóléti újraelosztó gépezetté vált. Azonban a rövidtávú bevételek maximalizálásán túl a helyszín kijelölésének hosszabb távú stratégiai céljai is voltak. Ezek a sportág globális szerepének megerősítését célozzák, egyben a rendezés kapcsán a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) stratégái igyekeznek a 21. század kihívásaira is hatékony válaszokat találni.
Az amerikai hivatásos labdarúgó/soccer-piac kiteljesedése
Az USA sporttörténetének első hivatalos futballjellegű mérkőzését 1869. november 6-án játszották a Rutgers és a Princeton egyetemek csapatai. A mérkőzés szabályai szinte teljes egészében a londoni Football Association (FA) 1863 decemberében megalkotott szabályaira épültek: a labdát csak rúgni vagy fejelni lehetett, kézzel megfogni nem; vagyis az amerikai futball valójában soccerként kezdte a pályafutását. (A legvalószínűbb magyarázat szerint az Amerikában használatos soccer szó a mai játékszabályok eredeti változatával játszott Association Football elnevezés becézéséből, angol college-ok diák szlengjéből származik (asoccer), amit a rögbifutballtól (rugger) való megkülönböztetésként használták sokáig a britek is.) A Harvard egyetem csapata azonban jobban kedvelte a Boston Game néven ismert verziót, amely engedélyezte a labda kézbevételét és az azzal való futást. Amikor a többi egyetem is átvette a Harvard szabályait, az amerikai egyetemi futball elindult a mai „tojáslabdás” irányba, a hagyományos labdarúgás pedig kiszorult az egyetemi elitből.
Az 1920-as években a gazdag gyáriparosok által finanszírozott, 1931-ig létező American Soccer League (ASL) képes volt magas fizetésekkel csábítani a kiváló skót és angol játékosokat. A meccseket gyakran 10-20 ezer néző előtt játszották, és a sportág népszerűsége ekkor vetekedett a hivatásos kosárlabdával. A North American Soccer League (NASL) hozta el az első igazi „soccer boomot” a hatvanas évek végén. A New York Cosmos és a többi ligacsapat rekordösszegekért igazolta le a sportág legendáit a karrierjük végén: Pelé, Franz Beckenbauer, Johan Cruyff, George Best és Giorgio Chinaglia is itt játszottak. A Cosmos meccseire a Giants Stadiumba olykor 70 ezernél is több néző látogatott ki. A kisebb klubok megpróbálták tartani a lépést a Cosmosszal, de a...
A teljes cikk elolvasásához jelentkezz be.
