sport
Milyen nyuszi ugrott ki a kalapból az idei Super Bowl félidei show-jában?
Első látásra „csak” egy óriási popzenei show volt az, amit a nézők a Super Bowl félidei műsorában láthattak, valójában azonban nem csak az, hanem identitáspolitika, amerikai belpolitika, sőt, ha úgy vesszük, akár nemzetközi politika is.
Szuperbuli Amerikában – Super Bowl, kultúrharc és hatalmas pénzek
Vasárnap helyi idő szerint főműsoridőben, a mi óránk szerint hétfő hajnalban rendezik a Super Bowl döntőjét. Mit érthetünk meg ezen az estén a modern sportszórakoztatás természetéről? Mit mond el az esemény az amerikai és globális kultúrharc állásáról? És mit üzenhet a magyar sportnak? Csirkeszárnyak, sztárrománcok és politikai feszültségek – minden az óriási sportshow-ról.
Ha van bizonyíték a sport példamutató erejére, azt hiszem, a magyar vízilabda az egyik legfényesebb argumentum. Hogy nem izomagyúak küzdenek magyar színekben, amellett erős érv már a számos doktorátus is, de leginkább a játékosok, edzők megnyilatkozásai tanúskodnak jóval átlag feletti intelligenciájukról, alázatukról, emberségükről.
Rendszerváltást a sportban! Tényleg?
Ha már a friss politikai szereplők nem, mi, olvasók, úgy is, mint a közvélemény része, szavazópolgárok, játsszunk el a gondolattal: mit is jelentene a rendszerváltás a magyar sportban? Egyáltalán, van-e rá szükség bármilyen szempontból? Ha nincs, miért van?
„Ott fent néz engem” | A Bölöni – az erdélyi legenda című filmről
Gyerekként a televízió előtt ülve láttam először Bölöni Lászlót játszani, majd két székelyudvarhelyi edzőmeccsen is volt alkalmam látni őt futballozni – ezek a pillanatok a futball iránti rajongásomat nem csupán táplálták, hanem identitásom részévé tették. A Bölöni – az erdélyi legenda című dokumentumfilm számomra nem egyszerű sportfilm, hanem korszakok és identitások találkozása a vásznon.
Hont András műsorában Makai Máté íróval, volt utánpótlás-edzővel, és Dénes Ferenc sportközgazdásszal lát neki a hétvégi zakó feldolgozásának.
Ez a kudarc hozott is valamit – Szoboszlaiék végre feledtetik az Aranycsapatot
A korszakváltás annyiban mindenképpen megtörtént, hogy már nem azért várjuk el, hogy ott legyünk egy világbajnokságon, mert már olyan régóta nem voltunk, meg mert Puskás, meg Nyilasi, meg Irapuato.
Az új Tisza képviselők titkai feltárulnak az e heti ÖT-ben
Vogyerák Anikó vendége az ÖT stúdiójában ezúttal Konok Péter, Kóczián Péter újságíró és coach, valamint Ceglédi Zoltán és Hont András voltak. A hét témája pedig nem is lehet más, mint a hétfőn Magyar Péter által bemutatott 315 Tisza-jelölt, akik közül a 106, a Fidesszel megmérkőző egyéni képviselő-jelölt is ki fog majd kerülni.
Megint elment a vébé – de mi soha nem engedjük el
Ha az ember Székelyföldön nő fel, a futball nem 22 ember futkorászása egy pályán. Hanem egy darab önmagunkból. Makacs bizonyíték arra, hogy valahová tartozunk. Amikor valaki megkérdezi – udvariasan vagy gúnyosan –, hogy „miért nem a román válogatottnak szurkoltok?”, mindig érzem, hogy erre nincs rövid válasz. Mert ez nem döntés kérdése. Ez reflex. Örökség. Történelem.
Egyáltalán mi értelme a focinak?
„Ez túl kevés, ez túl sok. Ez mértéktévesztés, Uram!” – jut eszembe Mácsai Pál hangján Nemes Nagy Ágnes Istenről című verse. A sport sok mindenre megtanít. Például arra, hogy hogyan viseljük el a vereséget, és hogyan győzzünk méltósággal. Hát, erre a tudásra hamarosan nagy-nagy szükségünk lesz.
Mi mozgatja a sportot? Mik a sport társadalmi dimenzió, hogyan befolyásolja a gazdaságot, a politikát, mindennapi életünket? Erről beszélget Virányi Orsolya és Németh Róbert vendégeivel a kulturális beszélgetőműsor friss adásában.
Krasznahorkai és Szoboszlai sikere ugyanaz
Adódna, hogy azt mondjam, ha valaki magyar és történetesen sem a focit, sem a kortárs irodalmat nem szereti, és nem tud, vagy nem akar önzetlenül örülni akár a magyar válogatott eredményességének, akár egy magyar író irodalmi Nobel-díjának, akkor nem szereti a hazáját. Csakhogy a helyzet ennél szomorúbb.
A tehetség ára – A Szoboszlai-sztori, apa és fiú közös küzdelme
Vannak sportkönyvek, amelyek egy-egy karrier diadalívét rajzolják meg, és vannak, amelyek mögé is néznek a sikertörténetnek. A Szoboszlai-sztori az utóbbiak közé tartozik.
Egy fölösleges írás – Mezey György emlékére
Nem akarok felülni a szerdán elhunyt szakember kapcsán a „Nagy Ember Nosztalgiavonatára”, a halála azonban újra felidézte bennem azt a szakmai vitát, ami 25 év távlatban is érvényes, és a magyar sport egyik alapdilemmája. Régóta szeretnék erről írni, talán nem kegyeletsértés, ha most hozom elő.
Az egyre ijesztőbb ütemben polarizálódó magyar társadalomban nagyon ritkán alakul ki széles körű, politikai közösségeken és világnézeti táborokon átívelő konszenzus. Az MLSZ-nek azonban szeptember elején sikerült szinte teljes nemzeti egységet kovácsolnia a szurkolóknak szóló intelemnek szánt kisfilmjével.
FIFA-klubvilágbajnokság: egy újabb tégla a falban
Tovább épül az új futballvilágrend. Világpolitikai játszma része lett a szórakoztatóipari labdarúgás.
Merre tovább hivatásos magyar futball? | 2. rész
Kerülhet-e üzletileg sikeres magyar csapat az új európai futballrendbe? És, ha igen, akkor csak a Fradinak van erre esélye? Beépülhetnek-e magyar csapatok nemzetközi futballvállalkozásokba? Képezhet-e a magyar labdarúgás az európai piacon eladható játékosokat? Vannak, akik mennek majd a gulyáslevesbe?
Kovács „Kokó” István: mindenki számára kötelező lesz a genderteszt az ökölvívásban
Gavra Gábor ezúttal olyan vendéget faggatott a Ring című műsorban, aki az igazi szorítóban vált sportlegendává: Kovács „Kokó” Istvánt.