A Közelkép új adásában Gavra Gábor és Schiffer András az Európai Unióról, az Európai Ügyészségről, Manfred Weber szerepéről, az előzetes letartóztatás intézményéről és arról beszélgetnek, lehet-e egy politikusnak nyilvánosan kritizálnia a nyomozóhatóságokat és a bíróságokat.

A műsor első témája az Európai Ügyészség vezetője, Laura Codruța Kövesi budapesti látogatása. Schiffer kijelenti, szerinte nincs is szükség Európai Ügyészségre, hiszen az európai adófizetők pénzének jogszerű felhasználását már ellenőrzi egy szervezet, az Európai Számvevőszék. Ez utóbbinak a hatáskörét Schiffer szerint elég lenne kitágítani kicsit, de így ez az Ügyészség csak az „európai szuperállam lázálma”, aminek a végén megszűnnek az európai szuverén nemzetállamok, teszi hozzá.

Ha van ügyészség és van NVVH is, akkor miért volt fontos a Tiszának, hogy csatlakozzon még egy párhuzamos hatósághoz, kérdezi Gavra. Schiffer válasza az, hogy azért, mert „a Tisza nem önálló cselekvő”, hanem a „globális-mélyállami konglomerátum” várta el a csatlakozást. Schiffer hozzáteszi, az Európai Ügyészséggel kapcsolatban ráadásul az a téves képzet alakult ki Magyarországon, hogy majd ők fognak „minket a korrupciótól megszabadítani”, ami Schiffer András szerint „gyarmati szemléletet tükröz”.

Schiffer hangsúlyozza, hogy ha rossz a kormányzás, rosszak a bírósági döntések, akkor „az a kormányzás és azok a bíróságok is a mieink”, és „egy nemzetet nem lehet saját magától megmenteni”. Megemlíti azt is, hogy régebbre nyúlik vissza az öngyarmatosító logika, már 1848-ban sem volt egységes véleménye az arisztrokráciának arról, kell-e a nemzeti függetlenség.

Schiffer úgy fogalmaz, hogy ez a gyarmatosító szemlélet fel is kínálja a lehetőséget a külföldi beavatkozásra. Hozzáteszi, az Európai Ügyészség sem szól másról, mint hogy a globális nagytőkét méginkább helyzetbe hozza.

Emlékeztet arra is, hogy az Európai Uniót mikortól kezdte zavarni az orbáni korrupció: először a V4-ek „felpörgetésekor” és megerősödésekor, aztán 2022 februárjában. Schiffer ennek kapcsán hangsúlyozza, hogy 2022 februárjától minden a háborús készülődésnek és a hadiipari gépezetnek van alárendelve az EU-ban. Schiffer említést tesz Manfred Weber áprilisi felszólalásáról is, amelyből szerinte kiderül, azért örül annyira a Tisza és Magyar Péter győzelmének, mert így nincs tovább akadályozója Ukrajna finanszírozásának és EU-s csatlakozásának – tehát, így Schiffer, a „nyers tőkeérdekek” ismét győzedelmeskedtek.

Más politikát folytat-e az új kormány, mint amit Weber elvárna, vagy ez is csak a filmszínház része, teszi fel a kérdést a műsorvezető. Schiffer úgy látja, inkább színházról van szó, mert Magyar Péter nem fogja akadályozni az „uniós szuperállami gépezetet” – a többi a belföldnek szóló színelőadás.

Gavra itt a most zajló elszámoltatásokra tereli a beszélgetést, és Schifferrel közösen kifogásolják az előzetes letartóztatás intézményét. Schiffer kiemeli, azon mérhető egy jogállam minősége, hogy milyen emberi jogai vannak az egyéneknek, legyenek akár bűnelkövetők, akár jogkövetők.

Schiffer megfogalmazza Hankó Balázs letartóztatásával kapcsolatban a jogi aggályait, illetve kérdéses számára az is, hogy szükséges volt-e Hankó Balázst, Őrsi Gergelyt vagy Bús Balázs, meg az NKA az adminisztrátorát megbilincselni, ahogyan azt sem érti, 2024-ben Ilaria Salist miért kellett vezetőszáron, bilincsben vezetni.

Lehet-e egyáltalán egy politikusnak véleménye a nyomozóhatóságokról, veti fel Gavra. Schiffer szerint a véleményük ne legyen nyilvános se a nyomozóhatóságok, se a bíróságok munkájáról. Összességében Schiffer az NVVH felállítását inkább a „külföldi nyomásgyakorlás részének” látja, ahogyan az Európai Ügyészséghez történő csatlakozást is.