De miért Amerikában? – kérdezi Tibor, aki nemcsak elkötelezetten szereti, de érti is a labdarúgást, annak társadalmi, gazdasági összefüggéseit is, és mindannyiszor a barátságunk felmondásával fenyeget, amikor az amerikai sportnyelv szerint soccernek nevezem a futballt. Azért Amerikában, azaz az USA-ban, Kanadában és Mexikóban (mármint: ezekben az országokban rendezik meg a 2026-os labdarúgó-világbajnokságot), mert a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) döntéshozói 2018 júniusában Moszkvában (!) így szavaztak, válaszolom évődve és kicsit cinikusan. A három ország közös rendezési kandidálása, a United-pályázat 134:65 arányban nyert Marokkó tervével szemben.
Egyébiránt már maga a pályázati folyamat sem volt minden furcsaságtól mentes. 48 csapatosra bővült a világbajnokság végső fázisa – a köznyelvben ezt hívjuk világbajnokságnak, miközben a FIFA a selejtező-sorozatot, a rájátszási szakaszt, majd az egyhónapos tornát egységes rendszerként kezeli és hívja világbajnokságnak –, és feloldották a közös pályázat tilalmát (eredetileg az USA, Kanada és Mexikó külön-külön kívánt pályázni, aztán megszületett az egységes rendezési terv).
A FIFA eleve az amerikai pályázatnak akart volna helyet csinálni? Lenne benne logika. Ha nem tévedek nagyot, és a tervek szerint alakul minden, akkor
Három szempontból járom körül ezt a gondolatot. Az első részben bemutatom a 2026-os FIFA-világbajnokság rövid távú sportgazdasági hatásait, ki mindenki lát pénzt az eseményből. A második részben tágabb összefüggésben tekintek a világbajnokságra, és a hosszú távú sportpolitikai–közgazdasági összefüggéseit vizsgálom. A harmadik részben kitérek az esemény geopolitikai vonatkozásaira is.
Figyelem! Sok szám következik, de a számsor nélkül nehezen érthető a „West Side Story”.
Pénzjegynyomda
A FIFA 2025 márciusi elemzése szerint
amiből csak az amerikaiak számára 30,5 milliárd dollár jut. (Mivel a 2026-os labdarúgó-világbajnokság 104 mérkőzéséből 78 mérkőzést rendeznek meg az az Egyesült Államokban (ez a meccsek 75 százaléka), ezért a globális adatok mellett az USA mint „házigazda” adatait is jelölöm.) A világbajnokság GDP-re gyakorolt befolyása közel 41 milliárd dollár (USA: 17,2 milliárd dollár) lesz. Ebbe beleszámolják az eseményhez kapcsolódó kiadásokból és az idegenforgalomból származó közvetlen és közvetett pénzügyi nyereséget, valamint a társadalmi hatásokat is, az összes nem pénzügyi változás pénzben kifejezett értékét, beleértve mind az előnyöket, mind a hátrányokat.
Itt érdemes megállni egy pillanatra. Hagyományosan csak a rendező ország(ok) szemszögéből volt szokás bemutatni egy megasportesemény gazdasági hatásait. Az utóbbi időben a jogtulajdonosok már tágabb szövegkörnyezetben értelmezik a megasportesemények eredményeit – nagyon helyesen, mondom lelkesen. Gondoljunk csak bele abba, hogy futballszerető „dolgos magyar népünk” egyedül vagy családdal, barátokkal közösen nézi a labdarúgó mérkőzéseket (üzlet #1), a partihoz étel-italt vásárol (üzlet #2), esetleg kocsmába megy (üzlet #3), mezeket, vb-csecsebecséket vásárol (üzlet #4), posztol a közösségi médiában erről (üzlet #sok: profitál az internetszolgáltató, a közösségimédia-tulajdonos, márkaépítés zajlik, csapatok és futballisták szintjén is mindenki részesedik a jóból) és így tovább. Pedig ott sem vagyunk a vb-n, de erről majd később.
A világbajnokságra 6,5 millió helyszíni eseménylátogatót becsülnek a szakértők, az eseményhez kapcsolódó kiadásokat pedig 13,9 milliárd dollárra teszik (amerikai szempontból: 11,1 milliárd dollár). A világbajnokság 824 ezer munkahelyet teremt (az USA-ban 185 ezret), a munkások a becslések szerint 20,8 milliárd dollár jövedelmet tesznek zsebre (az amerikaiak 10,2 milliárd dollárt). A kormányzatoknak 9,4 milliárd dollár jut a közvetlen és közvetett adókból (az amerikainak 3,4 milliárd dollár). A társadalmi, környezeti és gazdasági hatásokat mérő mutató (SROI) értékét, ami számszerűsíti az esemény társadalmi hatásainak pozitívumait (például jobb egészségi állapot, csökkenő bűnözés, a foglalkoztatás növelése által megspórolt segélyek összege stb.) 8,3 milliárd dollárra becsülik (csak az amerikaiakat 6,9 milliárd dollárra), és ha elhisszük, akkor minden, a vb-vel kapcsolatos 1 dollárnyi költés 3,64 dollár társadalmi értéket generál (Amerikában 4,03 dollárt).
A közel 14 milliárd dollár eseményhez kapcsolódó kiadás több mint felét 7,5 milliárd dollárt a turisták költései adják (az Egyesült Államokra vonatkozó rész 6,4 milliárd dollár), a második legnagyobb „költekező” maga az eseménytulajdonos FIFA lesz 3,8 milliárd dollárral, ebből az USA 2,9 milliárd dollárt realizál. A rendező városok kiadásai 1,8 milliárd dollárt tesznek ki, a beruházások pedig 0,9 milliárd dollárt. 2026-os FIFA világbajnokság kiadásai az amerikai gazdaság értékláncain terjednek tovább, amelyből a szállás- és vendéglátóipar profitál a leginkább (2,4 milliárd dollár bevétel), ezt követi az ingatlanágazat (1,95 milliárd dollár), valamint a nagy- és kiskereskedelem (1,5 milliárd dollár). A világ többi részén az első számú nyertes a nagy- és kiskereskedelem lesz (2,6 milliárd dollár). Az említett társadalmi hatások legnagyobb részét a turizmust érintő hosszú távú hatások teszik ki, a második helyen a sportolásra ösztönzésből származó előnyök (az egészségügyi költségek megtakarítása, a bűnözési ráta csökkenése stb.), valamint a hátrányok (például a növekvő sportolás során elszenvedett sérülésekkel kapcsolatos kiadások növekedése) egyenlege áll.
Pénzverő
Az idei labdarúgó-világbajnokság jogtulajdonosa,
aminek a legnagyobb tételét a most kezdődő torna bevételei teszik ki (8,9 milliárd dollár). 3,9 milliárd dollár származik a televíziós jogokból, amiből 1,4 milliárd dollárt az európai régió ad össze. Ezzel együtt a legmagasabb jogdíjat az amerikai hálózatok fizetik – a Fox Sports, amelyik angol nyelven közvetít (480 millió dollárt) és az NBC Universal csoporthoz tartozó Telemundo, a spanyol nyelvű hálózat (465 millió dollár). Angliában a BBC és az ITV összesen 350 millió, Németországban az ARD, a ZDF és a Magenta Sport 200 millió dollárt adott a jogokért. A sorban a franciák (M6, beIN Sports) és a brazilok következnek (Grupo Globo, CazéTV, SBT/N Sports) 150-150 millió dollárral.
A FIFA-bevételek második legnagyobb tétele a vendéglátásból és jegyértékesítésből származó 3 milliárd dollár, a harmadik az 1,8 milliárd dollárt kitevő marketingbevételek. A FIFA vállalati szponzorációs struktúrájában a legmagasabb szintet képviselő partnerek jelentős befektetéseket eszközölnek. A márkák 150 millió és 200 millió dollár közötti összeget fizetnek be a négyéves időszakra. Az évtizedek óta partner vállalatok akár az 500 millió dollárhoz közeli vagy azt meghaladó összegeket is elérhetik a hosszú távú együttműködések során. Ezen partnerek közé tartoznak olyan globális nagyvállalatok, mint az Adidas, a Coca-Cola, a Visa, a Hyundai, a Qatar Airways, az Aramco és a Lenovo. A pénzükért cserébe egyedi jogokat és exkluzivitást kapnak, láthatóvá válnak a szervezet által rendezett összes tornán és eseményen.
A világbajnokságot felvezető hírek egyik címlaptörténete a mérkőzésjegyek és árak mizériája volt. Tibor barátom is azt kérdezi: Miért zsigereli ki a FIFA ennyire a szurkolókat? Esetleg a jegyár nem rendszerelem, hanem rendszerhiba?
A szövetség a jegyeket több szakaszban, alapvetően sorsolásos és közvetlen értékesítési rendszerek kombinációjával osztja szét. Az első és legnagyobb hullámban a szurkolóknak előzetesen regisztrálniuk kellett. Mivel több mint félmilliárd jegyigénylés érkezett, a jegyek többségének sorsáról véletlenszerű sorsolás döntött. Egy személy mérkőzésenként legfeljebb 4 jegyet igényelhetett. A szurkolók felháborodására a FIFA az első értékesítési hullámok lezárulta után utólag hozott létre prémium kategóriákat, hogy a megmaradt helyeket még drágábban értékesíthesse. A FIFA egyébként létrehozott egy saját, ellenőrzött másodlagos piacot is, itt azok a szurkolók, akik meggondolták magukat, továbbértékesíthetik a jegyeiket.
A nemzetközi szövetség minden eddiginél agresszívabb, profitorientáltabb stratégiát folytat. A szórakoztatóiparban (például koncertjegyek esetében) vagy a repülőjegyek piacán megszokott algoritmusalapú, kereslet-kínálati, dinamikus árazást alkalmazza. Emiatt a meccsek csaknem 90 százaléka esetén a jegyárak átlagosan 34 százalékkal emelkedtek az egyes értékesítési fázisok között. Mindezek eredőjeként a 2026-os vb jegyárai történelmi magasságokba emelkedtek, ami komoly vitát és felháborodást keltett a nemzetközi közvéleményben, a szurkolók között és a médiában, sőt New York és New Jersey állam főügyészsége hivatalos vizsgálatot indított a FIFA ellen, fogyasztóvédelmi és piacmanipulációs aggályok (átláthatatlan, mesterségesen felvert árak, zavaros jegyértékesítés) miatt.
Bár a legalacsonyabb kategóriás jegyek elvben elérhetőek voltak a szélesebb közönség számára is, a kiemelt mérkőzésekre (nyitómeccs, hazai amerikai/kanadai/mexikói meccsek, egyenes kieséses szakasz) a jegyek pillanatok alatt elfogytak, vagy csillagászati összegekre drágultak. A jegyárak a csoportkörben 100 és 2300 dollár, a negyeddöntők mérkőzésire 1610 és 5730 dollár között mozognak, az arlingtoni és atlantai elődöntőkre a hivatalos jegyek 2705 dollártól indulnak, a jobb helyek 11 130 dollárba kerülnek. Miamiban a bronzmérkőzés legolcsóbb belépője 1125 dollár, a New Jersey-i MetLife Stadiumban rendezett döntő legdrágább, VIP-közeli hivatalos jegyeinek árát az eredeti 10 990 dollárról 32 970 dollárra emelte meg a FIFA, de a legolcsóbb, a legfelső sorokba szóló jegyek is 11 000 dollár környékén mozognak. A hivatalos másodlagos/viszonteladói platformokon a prémium helyekért akár 2,3 millió dollárt is kérnek.
Valóban drágák a jegyek?
Török Zoltán, a soproni női kosárlabdázás varázslója, akit talán barátomként is tisztelhetek, hívta fel a figyelmemet arra, hogy a négy nappal a vb nyitómérkőzése előtt játszott New York Knicks–San Antonio Spurs NBA-döntő harmadik mérkőzésére a legolcsóbb jegyet 9365 dollárért kínálta a kakasülőre a hivatalos kereskedői felület, míg a parketta melletti helyért 37 788 dollárt kellett kiperkálni. (Frissítés Zoltántól: a pálya melletti jegyek ára a mérkőzés előtt már 100 000 dollárra emelkedett.)
Hát ennyire drágák a világbajnokság tikettjei.
Másrészt azt is látni kell, hogy
Tehát nem az a kérdés, hogy június 27-én Kansas City lakói közül (a régióban 2,3 millióan laknak) hányan hajlandók kilátogatni az Algéria–Ausztria mérkőzésre, hanem az, hogy a Földön, beleértve Algéria és Ausztria teljes népességét (kb. 57 millió fő) hány embernek van arra pénze, és szánja rá a költségekre, hogy megtekintse a meccset.
Kereslet-kínálat. Miért is adná olcsóbban a jegyeket a FIFA, ha ennyiért is elkel?
Harmadrész igaza van Gianni Infantinónak, a FIFA elnökének, amikor arról beszél, ha a FIFA túl olcsón adná a jegyeket, a hasznot a viszonteladók tennék el. Hát így jött létre a futballtörténelem eddigi legdrágább világbajnoksága, ahol a hagyományos, kötött áras szurkolói jegyeket szinte teljesen kiszorította az amerikai típusú, profitmaximalizáló üzleti modell.
Csekonics báró
A FIFA Council döntései alapján a gigantikus bevételt négy fő pillér mentén osztják szét. A szövetség 871 millió dolláros közvetlen pénzügyi alapot különített el a 48 kvalifikált ország labdarúgó-szövetsége számára, ami csaknem 50 százalékos növekedés a négy évvel ezelőtti katari vb-hez képest. Csak azzal, hogy egy csapat kijutott a 2026-os vb-re, a szövetsége 10 millió dollárt kap, amihez hozzájön 2,5 millió dollár kötelező felkészülési támogatás. Így minden résztvevő garantáltan legalább 12,5 millió dollárral gazdagodik, függetlenül a teljesítményétől. A csoportkörben búcsúzók 9 millió dollárt kapnak, a harmadik helyezett 29 millió dollárt tesz zsebre, az ezüstérmes 33 millió dollár, a világbajnok 50 millió dollár pénzdíjban részesül. További 16 millió dollárt különítettek el a csapatok utazási, delegációs és logisztikai költségeinek közvetlen támogatására.
Mivel a vb-re a klubok engedik el a játékosaikat – ráadásul a megnövelt létszám miatt több játékosra van szükség hosszabb ideig –, a FIFA és az Európai Klubtagok Szövetsége (ECA) megállapodása értelmében a kluboknak járó kompenzációs alap 355 millió dollárra emelkedett. Ezt a pénzt napi alapú elszámolás szerint osztják szét azon klubok között, amelyek játékost adnak a vb-re (beleértve azokat a csapatokat is, ahol a játékos a vb-t megelőző két évben megfordult).
a FIFA Forward 3.0 programon keresztül. A vb kereskedelmi sikere lehetővé teszi, hogy a FIFA a fejlődő futballnemzetek (főként afrikai, ázsiai, óceániai és karibi térségek országainak) infrastruktúráját, utánpótlás-nevelését, edzőképzését és a női labdarúgást finanszírozza. Azok a szövetségek is jelentős dollármilliókhoz jutnak, amelyek nem vesznek részt a 2026-os labdarúgó-világbajnokságon.
A maradék milliárdos összegeket a FIFA a már említett helyi szervezési költségekre költi a 16 rendező város stadionjainak, biztonsági rendszereinek, a logisztikának és a közvetítési technológiának a társfinanszírozására az USA-ban, Kanadában és Mexikóban, illetve tartalékalapot képez a szervezet saját pénzügyi stabilitásának fenntartása érdekében. (Ebből hoztak létre például egy alapot is a nehéz helyzetben lévő régiók labdarúgásának megsegítésére.)
amely a gigantikus észak-amerikai jegy- és közvetítési bevételekből, valamint a kereskedelmi jogok értékesítéséből a sportág globális bázisát igyekszik megerősíteni.
Borítókép: A mexikóvárosi Estadio Azteca a labdarúgó világbajnokság nyitómérkezése előtti megnyitóeseményen, 2026. június 11-én / fotó: Eyepix / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Bejelentkezés