A Péter & Gábor legújabb adásában Balogh Gábor helyére Németh Róbert ugrott be, hogy Konok Péterrel merüljenek alá a magyar beat és rock hőskorába, az három T-s évtizedekbe.
 


Konok szerint lehetetlen pontosan megmondani, melyik volt „az első magyar pop-dal”, de az biztos, hogy az műfaj a hatvanas évek közepétől már jelen volt nálunk is. A prímet azonban a „szocialista esztrád” vitte – legalábbis a hivatalos nyilvánosságban. A fiatalok azonban a Rádió Luxembourgot és a Szabad Európát hallgatták a nyugati slágerekért. Németh felidézi az Illés-legendárium kezdetét, amikor egy nógrádverőcei ifjúsági táborban megszületett az első magyar nyelvű beatdal. A számot azonban olyan borzalmas hangcuccal kellett előadni, hogy fel sem tűnt a közönségnek a magyar szöveg. Konok emlékeztet: amikor a Katolikus Egyház anyanyelvi misézést vezetett be, sok helyütt kezdetben épp így nem vették észre a hívők a változást.

A hatvanas évek közönsége nem csak korosztályok szerint, hanem világlátásban is kettészakadt. Miközben a fiatalok a beatklubokban csápoltak, a táncdalfesztiválok világán szocializálódott szülői generáció többnyire meg volt döbbenve. Ugyanakkor erre a hatalom szándákosan rá is játszott – mutat rá Konok Péter. Jellemző példaként említi a Ludas Matyi című „vigyorgás nélkül végig lapozható” vicclapban megjelent egy karikatúra egy menekülő torzomborz figuráról, aki után szalad az anyukája azzal, hogy „ez csak egy fésű, nem kell tőle megijedni!”. „Hülye-jeee-jeeee” – idézi fel Németh Róbert a korabeli pártállami humor másik gyöngyszemét.

A beszélgetésből természetesen nem maradhat ki a legendás Ifjúsági Park, ahol a fiatalok már bulizhattak a rockzenére, de a dress code még mindig olyan volt, mint egy elegáns vendéglőben: ing, nyakkendő, rövid haj. „Ott álltak a kapunál az erős emberek, és azt mondták, hogy te bemehetsz, te nem mehetsz be” – fogalmaz Konok. Hozzáteszi: az egyik leghíresebb „galeri”, a Nagyfa éppen azokból verődött össze, akiket nem engedtek be, és a közeli nagy fa alatt gyülekeztek, hogy legalább kívülről hallják a zenét.

Nálunk akkor kezdték el legalább megtűrni a beatzenét és a gombafrizurát, amikor a Beatles már pszichedelikus hippi zenét játszott hosszú hajjal – mutat rá Németh Róbert, megjegyezve: ez a fáziskésés a 90-es évekig kísérte a magyar pop és rockzenét.

Kik próbálták „balról előzni” a rendszert? Hogy működött Erdős Péter birodalma, ki voltak a kegyeltjei és áldozatai a rettegett popcézárnak? Mi volt valójában fontosabb: az ideológia, vagy a biznisz? Mi baja volt a táncdalfesztivál szovjet zsűritagjának a Korál Homok a szélben című slágerével? Hogyan adta ki a kilövési engedélyt a magyar punkra Erdős doktor „pogromadó” cikke? 

Kiderül az adásból.