„Amerika nem szándékozik külföldre menni szörnyeket üldözni és azokat elpusztítani” – sokat idézett óvatos, izolacionista jellegű bölcs mondása volt ez John Quincy Adams amerikai külügyminiszternek, akiből aztán az USA hatodik elnöke is lett mintegy kétszáz évvel ezelőtt. Azonban néha Amerikának is lépnie kell vélt vagy valós érdekei mentén, nehogy a szörnyek előbb megtalálják az utat a tengerentúlra, mint ahogy tették azt a 2001. szeptember 11-i terrortámadás idején is. Főleg, ha az USA globális szuperhatalomként immár mindenütt érdekelt a világban, és szörnyek szép számmal leselkednek az amerikai-nyugati érdekeltségek körül.

Kétség nélkül e szörnykeresés és -pusztítás amerikai megnyilvánulását láthatjuk az Irán elleni közös amerikai–izraeli légicsapásokban, egy klasszikus megelőző háború (preventive war) megelőző csapássorozatának (pre-emptive strikes) részeként. Az ellentmondásos eszmének és tervnek tűnő megelőző háborúnak és biztonsági dilemmának is megvan a sajátos logikája és észszerűsége immár évszázadok óta: nevezetesen megakadályozni az ellenséget, hogy erősebb legyen, mint mi, és aztán elpusztíthasson bennünket – ahogyan Irán vallási fanatikus vezetése tulajdonképpen évek óta esküdözik, hogy eltörli Izraelt a térképéről és Jeruzsálem, „a szent város” újra „hitetlen csecsemők vérében fog fürödni”, mint a vesztes keresztes háborúk után.

És az irániak nemcsak esküdöztek, hanem alaposan tettek is e szent cél érdekében, nemcsak az atomprogramjuk felpörgetésével, hanem a kiterjedt proxyrendszereik kiépítésével is, amelyek egyfajta „tűzgyűrűként” körbeölelték Izraelt az utóbbi évtizedekben. Északról a libanoni Hezbollah, keletről az ellenséges szíriai Aszad-diktatúra, nyugatról a gázai Hamász tette a dolgát, és újabban a messzi délről bekapcsolódtak a jemeni húszik is, hogy a parányi, mindössze 20 ezer km2-es Izraelben gyakoriak legyenek az álmatlan éjszakák és a légiriadók. A Hamász civilek és fesztiválozó fiatalok elleni 2023. október 7-i véres támadását az iráni vezetés furcsa módon legitim és teljes mértékben elfogadható támadóakciónak tekintette, csakhogy akkor még nem számoltak a messzeható következményekkel.

A világ talán leghatékonyabb titkosszolgálatával rendelkező Izrael ugyan benézte vagy elhanyagolta a gázai betörés, támadás lehetőségét és elhárítását, ám azt követően 90%-ban felszámolta a gázai Hamászt, és 2024-ben a „csipogós-akcióban” teljesen lefejezte a libanoni Hezbollahot. Évtizedek zsarnoksága és 10 évnyi véres polgárháború után a szír Aszad-rezsim is összeomlott tavaly, míg a jemeni hútik (vagy húszik) Iránból...