Véget ért az ankarai NATO-csúcs, a csúcstalálkozó különösebb botrányoktól mentesen zajlott le, bár a megfejtések szerint az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének állapota, különösképp (Nyugat-)Európa és a Trump vezette Egyesült Államok között a transzatlanti bizalmi válság miatt egyáltalán nem ad okot az örömre. Habár a gigászi méretűvé nőtt, immár 32 tagállamból álló megaszervezet az államfői nyilatkozatok szintjén soha nem volt olyan nagy és erős, mint napjainkban,
A Donald Trump által korábban erőteljesen szorgalmazott – illetve kikényszerített – terv, mely szerint a tagállamoknak 2035-ig GDP-jük 5 százalékát kell védelmi kiadásokra fordítaniuk, nem bizonyult túl népszerű ötletnek, továbbá a kívánalomnak tulajdonképpen még egyetlen NATO-tagállam sem tesz eleget, az államok meg sem közelítik ezt az arányszámot védelmi költségvetéseikben. Maga az Egyesült Államok is GDP-arányosan nagyjából 4 százalékos szinten áll rekordméretű, 990 milliárd dolláros védelmi, pontosabban hadi költségvetésével. A Kongresszustól igényelt 2027-es Pentagon-költségvetés-tervezet azonban már elérheti a csillagászati, 1500 milliárd dolláros összeget (már amennyiben elfogadják azt) – ez utoljára a Reagan-korszakban volt jellemző állapot. Néhány rebellis európai tagállam, köztük a notórius Spanyolország, de Nagy-Britannia és Csehország is elutasítja a kötelező 5 százalékos védelmi költségvetési arányra vonatkozó elvárást, jelentős túlzásnak és tehernek tartják azt országuk számára. E nagyarányú védelmi kiadásvállalás természetesen az amerikai védelmi ipari komplexum felpörgetését is jelentené, amely így a katonai eszközbeszerzések terén több száz milliárd dollárnyi megrendeléshez jutna. Marc Rutte NATO-főtitkár szerint ezzel közel 200 ezer amerikai dolgozónak adnának pluszmunkát és jövedelmet az európai szövetségesek.
Ami egyébként a növekményeket illeti: az európai NATO-tagállamok csak az idén közel 160 milliárd dollárral költöttek többet védelmi kiadásokra, mint korábban. A vázolt tervbe illeszkedik a kanadai székhelyű Védelmi Befektetési Bank létrehozásának ötlete, illetve az amerikai Patriot-elfogó rakétarendszer Ukrajnában történő gyártási transzfere, melyből ugyancsak amerikai hadipari cégek (legfőképp a gyártó Raytheon) profitálnak majd jelentős mértékben. Zelenszkij ukrán elnök korábbi 50 milliárd dolláros csereüzletötletét – mely szerint „ukrán drónokat amerikai rakétákért” – Trump dacosan visszautasította, bár az utóbbi évek véres harctéri tapasztalatai nyomán nem túlzás kijelenteni, hogy ami a drónhadviselést...
A teljes cikk elolvasásához jelentkezz be.
