Csutak Zsolt
Mi kellene ahhoz, hogy tényleg kitörjön egy új világháború?
Bombasztikus kijelentésekből, pusztító világháborút vizionáló spekulációkból, vagy egyéb, rémálomszerű látomásokból nincs hiány napjainkban. Azonban, igaz, ami igaz, erre némileg okot adó nemzetközi eseményekben sem szűkölködünk.
Trump és az ő Béketanácsa: mégis kinek a békéje?
A tanácskozás egyik igazán érdekes aspektusa, hogy kik nem vettek részt a Trump-féle „mini-ENSZ” összejövetelén – szövetséges európai hatalmaktól a „globális Dél” és a BRICS meghatározó államaiig.
Trump pofozkodása után Rubio megsimogatta Európát Münchenben
Marco Rubio amerikai külügyminiszter az amerikai–nyugat-európai elhidegülés, szembenállás, a NATO-n belül érzékelhető bizalmi válság tompítására, ellensúlyozására érkezett Münchenbe.
Az Epstein-akták: Mit mond el a nyugati elitről ez a botrány? | A hét témája #2
Új sorozatunkban hetente jelentkezünk egy-egy olyan aktuális témával, ami sokakat mozgat meg, háborít fel vagy gondolkodtat el. Összeállításunkban rendre különböző véleményeket, megközelítéseket helyezünk egymás mellé. Ezen a héten az Amerikát és Európát is megrázó botrányról, az Epstein-akták ügyéről írnak felkért szerzőink – ezúttal Tóth Csaba Tibor és Csutak Zsolt.
A fegyverzetkorlátozási egyezmény hatályvesztése visszavetheti a világot az 1980-as évek elejére.
Donald Trump éppen egy éve lépett újra hivatalba az Egyesült Államok 47. elnökeként, és igazán nem állíthatjuk, hogy akár csak egy pillanatra is okot adott volna az unalomra vagy a csendes szemlélődésre, legyen szó az amerikai belpolitikáról vagy éppen világpolitikáról – ez a kettő egyébként is mintha ugyanazon érme két oldala volna Trump számára.
Európa és Amerika elhidegülnek – a jog ereje vagy az erő joga számít?
Donald Trump látványos visszatérésével és 2025-ös politikai ténykedésével kinyilvánította azt, amit már sejteni lehetett: Amerika és Európa útjai elválnak egymástól.
Az Ásottshalom első 2026-os adásában az év meglehetősen erős geopolitikai nyitányáról az ÖT egymástól világnézetileg meglehetősen távol álló két szerzője, a baloldali Tóth Csaba Tibor és a konzervatív Csutak Zsolt beszélgetett Hont Andrással.
Magyarország a tengerentúlról nézve: Mordor vagy Álomország?
Felettébb megosztó kép él Magyarországról Nyugaton, főképp az ugyancsak végletesen széttöredezett Egyesült Államokban. Két tökéletesen ellentétes, egymásnak ellentmondó elképzeléssel, országimázzsal találkozhatunk.
Trump szerint a világ: az erősebb mindent visz?
Trump elnök a sajátosan önkényes és egyoldalú venezuelai akciójával bevitte a kegyelemdöfést a nemzetközi jogi normarendszer primátusát hirdető nyugati világrendrendszer víziójának.
Jövőre is a nagyfiúk döntik el a homokozóban a szabályokat – évértékelő az ÁsottShalomban
Merre halad a világ - halad egyáltalán valamerre? Miért volt 2025 az ellentmondások éve? Az ÁsottShalom idei utolsó adásában Hont András Kiss Noémi íróval és Csutak Zsolt külpolitikai szakértővel, amerikanistával járja körbe a 2025-ös évet – az irodalmi Nobel-díjtól a nagy világpolitikai mozgásokig.
Létezik-e „rendezői változata” az új amerikai Nemzeti Biztonsági Stratégiának?
És ha nincs, kinek áll érdekében azt állítania, hogy valahol mégis van egy ilyen, különös elképzelésekkel? Nézzük meg közelebbről, mit tartalmaz a napokban kiadott amerikai kulcsdokumentum – többek közt arra pillantsunk rá, mi az Egyesült Államok szándéka Európával.
A csőd szélén tántorgó Venezuela, ahol orosz, kínai és amerikai érdekek ütköznek
Bármelyik pillanatban várható, hogy az Egyesült Államok mint kontinentális hegemón megjelenik Caracasban, rezsimváltást erőszakol ki, és ezáltal megszünteti az Amerika-ellenes nagyhatalmak befolyását Latin-Amerika egyik legfontosabb államában.
Az amerikai–magyar kapcsolatok sokat változtak és alakultak – szerencsére pozitív irányban – az utóbbi hónapokban, elsősorban a washingtoni nagypolitika és diplomácia radikális változása, átalakulása nyomán, Trump elnök megválasztása következményeképp.
Nem az ukrajnai háború lezárása lenne az első béke, amit Amerika diktál Európában
Egy leendő „igazságtalan béke” akár fél győzelemként is értelmezhető a vesztes, gyengébb fél számára, hiszen az erősebb, kvázi-győztes orosz fél csak részben tudta ráerőltetni területszerző akaratát az ukránokra, miközben politikai, kulturális összefüggésekben, vagy a nem fegyveres érdekérvényesítés egyéb dimenzióiban egyáltalán nem járt sikerrel.
New York: a „forradalmi város” egy „ifjú szocialista muszlim” vezetése alatt
Zohran Mamdani igencsak felrázta az önmagát kereső Demokrata Pártot, főleg New Yorkban, és jelentős zavart, mondhatnánk, némi félelmet is keltett a kormányzó Republikánus Párt vezetői, valamint a jobboldali választópolgárok milliói és véleményvezéreik körében.
Nagyon úgy tűnik, újabb atomfegyververseny hajnalára ébredt a világ
A szuperhatalmi státuszba és az atomnagyhatalmi pozícióba belekényelmesedett Egyesült Államok az új atomversenyben is kapaszkodhat, mert itt is kihívója lesz Kína és Oroszország. Amit biztosan kijelenthetünk: a helyzet egyáltalán nem rózsás Amerika számára.
Amerika hangja és a kijózanító keserűség – 1956 és a Nyugat kapcsolatáról
Utólag visszatekintve már tudjuk, hogy naiv, délibábos optimizmusra vallott az, hogy a pesti srácok vezetői, a forradalom ifjú harcosai, vagy akár a reformkommunista Nagy Imre bíztak a várható nyugati segítségben. Részben a Nyugat-Németországban állomásozó amerikai, de leginkább az ENSZ-csapatok intervenciójában hittek.